A Napi Gazdaság keddi számának cikke


Magyarország mostanában leginkább tétlen szemlélője a nemzetközi eseményeknek. A forint főleg az euróhoz kötődik, azonban a jelenlegi kiélezett piaci helyzetben ez jószerivel abban nyilvánul meg, hogy amikor az euró esik a dollárhoz viszonyítva, többnyire a forint is esik - méghozzá az euróhoz képest is. Fordítva viszont ez többnyire nem működik: amikor az euró erősödik a dollárhoz képest, a forint nem feltétlenül erősödik az euróval szemben. A forint általában rosszul jár mostanában, amit mi sem bizonyít jobban, mint a 280 forint környékén tanyázó euróár.
Az euró dollárhoz képesti erősödése nem feltétlenül jelenti azt, hogy enyhültek az európai közös pénzzel kapcsolatos aggodalmak - már csak azért sem, mert mostanában nem enyhülnek, az európai deviza mégis tudott erősödni. Sokan és talán nem alaptalanul intervenciót sejtenek az eurónak a múlt héten néhányszor bekövetkezett hirtelen szárnyalása mögött.


Nem igazán találni ugyanis olyan fundamentális okot, ami a dolgot logikusan magyarázná. Bár Görögország kifizette esedékes kötvényadósságát, ám ezt a segítségként érkezett hitelekből tette, a probléma tehát nem oldódott meg, csak prolongálódott, akár a hitel. A "gazdag" eurózónabeli országok - kiváltképp Németország - továbbra is igyekeznek azt sulykolni, hogy senki ne nézze őket fejős tehénnek, míg a "szegények" - élen a görögökkel - nem alaptalanul hívják fel a figyelmet arra, hogy ha magukra hagyják őket, az az egész eurózónát bomlaszthatja. A gordiuszi csomó tehát nincs átvágva, ami érthetően tartózkodást vált ki az euróval szemben.
Érdekes dolgokat produkál a svájci frank is, amelynek hagyományosan menekülődeviza-szerepet tulajdonítanak. (Aki komolyan aggódik a világgazdaság helyzete miatt, de annyira azért mégsem, hogy aranyba fektetne, legtöbbször a svájci valutát választja.) A frank az elmúlt hónapokban komoly erősödésen ment keresztül. A svájci jegybanknak ez nem tetszett, így többször megpróbált megálljt parancsolni az erősödésnek. Általában kerek szinteket védett: először az 1,50 frank=1 eurósat, amiből aztán 1,45, mostanában pedig 1,40 lett. A jegybanki intervenció szinte nyilvánvaló volt, mert az árfolyam napokig, néha hetekig az említett értékeknél ragadt le. Most, az euró különös módon történt erősödésével egy időben erősödött a frank is - az euróhoz képest, ami szintén találgatásokra ad okot.


Ami a hazai állampapírpiacot illeti, nagy mozgások nem voltak. A három hónapos papír 4,96 százalékos átlaghozamon kelt el, ez - szokatlan módon - némi emelkedést jelent az előző heti hozamszinthez képest. Még mindig kamatcsökkentést áraz a piac, noha ez az aktuális forintárfolyam miatt erősen kérdéses. Jól szerepeltek a három-, öt- és tízéves államkötvények is. A csak magánszemélyek által vásárolható Prémium államkötvény (2013/I) eredetileg 50 milliárdosra tervezett értékesítési mennyiségét 20 milliárddal megemelte a kibocsátó, így még egy darabig továbbra is vásárolható a kiemelkedő, a decemberi év/év inflációt három százalékponttal meghaladó (januárig tehát 8,6 százalékos) kamatozású kötvény.


Valószínűleg azonban ez a többlet is gyorsan elfogy, az értékesítési időszakot viszont januárig tervezték nyitva hagyni. Vagy újabb emelés várható tehát (befektetői szempontból ez lehet a kedvezőbb), vagy új sorozat, gyengébb kondíciókkal. A kibocsátónak nyilván ez utóbbi áll érdekében, ám lehet, hogy a lakossági megtakarítások állampapírokba terelésének nemes céljától vezérelve továbbra is fenntartja a vonzó feltételeket. A korábbi, elsőként kibocsátott sorozat (2012/I) még hat százalékpontot fizet az infláción felül...


A kibocsátó azonban ügyel arra, hogy az ezt birtokló befektetők csak akkor járjanak jól, ha lejáratig tartják a papírt. Ugyanis mindössze 98 százalékos nettó árfolyamon vásárolja vissza, márpedig ha a mostani sorozat 100 százalékos nettó árat ér (márpedig ezen az áron igen nagy a vásárlókedv), a régi papír reális ára nettó 105 százalékra tehető. Az átruházási korlátozás miatt azonban - intézmények nem vásárolhatják - a kisbefektetők számára a lejárat előtti értékesítésnek a gyakorlatban kizárólag a kincstárnak történő eladás a könnyen járható útja.
QP | Quality Placement

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!