Milliárdoktól esnek el az OTP-vezérek - És a többiek?

A Napi Gazdaság cikke A magyar tőzsdei cégek közül a legrégibb - és a menedzsment számára az utóbbi években messze a legtöbb profitot hozó - opciós program az OTP-nél működik. A program sarokszámait nemrég módosították, a bankpapírok árfolyamának meredek zuhanása következtében azonban az opciók lehívási ára az aktuális tőzsdei ár alá csökkent, így lehívásuk mostanában nem valószínű. A 2006-os év eredményei alapján a felső vezetők (igazgatói szintig bezáróan) mintegy 8300 forintos áron vehet(né)nek részvényt, a 2007-es év után járó opciós jogok esetében - melyek a közelmúltban nyíltak meg - pedig 6400 forint körül van a lehívási árfolyam, így a mostani 5911 forintos ár mellett logikátlan lépés lenne, ha a bankvezetők élnének a lehetőséggel. Mivel a program keretében több százezer részvényt oszthatnának ki, az OTP-vezetők jövedelme összesítve több milliárd forinttal csökken. A Mol ösztönzési programja 2004-es bevezetése óta mindig is szálka volt az irigyek szemében. A megalkotásakor mai szemmel még alacsonynak mondható árfolyam miatt az átváltoztatható kötvényprogramban meghatározott átváltási ár is alacsony lett (5621 forint volt részvényenként, amit a kötvény 12 hónapos diszkontkincstárjegyhez igazított kamata azért valamelyest növel). A részvények áremelkedése azonban azóta olyan mértéket öltött (olykor 20 ezer forint körüli nyereséget is jelenthetett részvényenként), hogy ez a kedvezményezetteknek évi több száz millió forintos jövedelmet hozott (2006 szeptemberéig árfolyamnyereségadó-mentesen). A Mol-vezetők az idén sem panaszkodhatnak, hiszen az átváltási árfolyamhoz képest még mindig tetemes nyereségük lehet a kötvények részvényre váltásán (a mostani 20 ezer forintos árnál 13-14 ezer forint körül, adó előtt). A régi szép idők azonban már elmúltak számukra, a kötvényprogram utolsó átváltási időszaka most ősszel lesz, messze nem olyan kedvező tőzsdei ár mellett, ráadásul adókötelesen. Ugyanakkor az áprilisi közgyűlés óta él az új ösztönzési rendszer - amit az OMV természetesen az összes közgyűlési határozattal együtt megtámadott -, ez azonban már nem a részvények árfolyam-alakulásához kötött. Az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a tőzsdei társaságok körében a részvényárfolyam emelkedéséhez kötött opciókkal ösztönözni a menedzsmentet. A jellemző megoldás szerint - ilyen működik az Állami Nyomdánál, az econetnél, a Phylaxiánál, a Rábánál és a Synergonnál - a vezetők akkor váltak jogosulttá újabb és újabb adag részvénycsomagokra, ha a kurzus elért bizonyos előre meghatározott szinteket, a papírokhoz pedig valamilyen kedvező (jellemzően a program beindítását megelőző) árfolyamon juthattak hozzá. Ezek a programok azonban mostanra szinte teljesen idejétmúlttá váltak, az azokban meghatározott szintek ugyanis beláthatatlan távolságba kerültek. A Synergon esetében - ahol két opciós program is fut párhuzamosan - az ösztönző hatás olvadását felismerték a tulajdonosok, és a kettes számú programot - amelyben a részvények legtöbbje minimum 1900 forintos áron hívható le - úgy módosították, hogy a lehívási ár már csak az opció megnyílását megelőző 180 napos árfolyam legyen. Persze ez az összeg is valahol 1350 forint közelében található, azaz figyelembe véve a 800 forint alatti tőzsdei árat, egyelőre nem lehet túl ösztönző. Bár az egyes számú programban - annak köszönhetően, hogy az árfolyam 1900 forint fölé szaladt - már több részvénycsomag lehívása lehetővé vált, ám az 1100 forint körüli lehívási árat figyelembe véve vélhetően most kevés vezető él a lehetőséggel. Duplán rosszul jár a hatalmas tőzsdei áreséssel a Rába menedzsmentje. Azt elmúlt napok intenzív zuhanásával ugyanis elég messze került a harmadik adag opciós részvény lehívásához szükséges árfolyamcél, nevezetesen az, hogy a gépipari részvény árfolyama a jövő év első felében meghaladja a 2000 forintot. Másrészt a már megnyílt opciók lehívásán lassan elolvad a nyereség, április vége óta az eddig lehívható mintegy 1 millió 250 ezer opciós részvény 500 forinttal lett olcsóbb, ami 675 millió forint virtuális veszteséget jelent. Az AAA Autónál nem romlott jelentősen helyzet. A menedzsmentopciós program ugyanis már a részvények nagy, 60 százalékos áresését követően, április végén lett meghirdetve. A lehívás feltétele, hogy a papír árfolyama elérje a 4 eurót, ehhez képest az április végi 230 és a mostani 176 forintos részvényár között nincs túl nagy különbség. Az Állami Nyomda vezetőinek is hatalmas tőzsdei feltámadásban kell reménykedniük, ha az opciós programon jelentős összegeket szeretnének keresni. A tizedelés előtt álló részvényekből az alaptőke 5 százalékának megfelelő mennyiséget szerezhetnek a cég vezetői, három részletben. Az első adag lehívási feltétele, hogy öt tőzsdei kereskedési napon a papírok árfolyama meghaladja az 1800, a másodikhoz a 2100, a harmadikhoz a 2500 forintot. Mivel a mostani 9500 forintos árfolyam a tizedelés után csak 950 forintnak felel majd meg, ezért már az első adag lehívásához is közel dupláznia kellene a papír árfolyamának. Az econetnél és a Phylaxiánál is az idén vezették be az ösztönző programokat, az azokban meghatározott lehívási árak azonban csillagászati távolságban lévőnek tűnnek. A most 17 forinton forgó Phylaxia vezetői például akkor válnak jogosulttá 25 forinton részvényopciók lehívására, ha az árfolyam jövő májusig legalább 10 napon keresztül 50 forint fölött van. A pénteken 87 forinton záró econetnél az első csomag megnyílásához szükséges 211 forintos árfolyam is beláthatatlan messzeségbe került. Bár az előző részvényopciós program igen szép nyereséget hozott az akkor még Pannonplast néven működő PannErgy menedzsmentjének, ám a tavaly novemberi rendkívüli közgyűlésen megszavazott csomag egyelőre nem kecsegtet profittal. Az új ösztönző program keretében a megbízott vezérigazgató és/vagy az igazgatótanács elnöke három részletben legfeljebb 1,25 millió részvényt hívhat majd le 2010-ig. A meghatározott árfolyamcélok egyébként már akkor is ambiciózusak voltak: az első részlet lehívására például akkor kerülhet sor, ha a részvények tőzsdei záróára legalább 15 százalékkal meghaladja az opciós árat, a megnyílást megelőző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagárát, ami ugyanakkor 1675 forintnál nem lehet kevesebb. Ez utóbbi pedig egyelőre igen messze van, hiszen a pénteki záróár 1166 forint volt.