A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A válságadók esetleges meghosszabbításának az érintett részvények esetében 2-3 százalékos elméleti árfolyamhatása lehet, ám ennél sokkal fontosabb a bizalom és a hitelesség kérdése. A hosszabbítás ugyanis eddig nem szerepelt a napirenden - hangsúlyozta lapunk kérdésére Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője. Ezt csak tetézi az a keddi bejelentés, miszerint 2011-től megkezdődik az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők magánpénztári részvényportfóliójának szakaszos értékesítése. (A Cashline számításai szerint a magánnyugdíjpénztáraknál a teljes piaci kapitalizáció 3-4 százaléka található.

Márpedig ezek a tényezők erősíthetik a makropálya felőli aggályokat, hiszen külföldi intézményi szereplőként a hitelesség és a kiszámíthatóság a legfontosabb szempont, még akkor is, ha mostanában igencsak lerövidült a nemzetközi szereplők gondolkodási időhorizontja, és a szabályozatlan kockázatvállalás minden korábbinál nagyobbra nőtt. Ráadásul a jelenlegi likviditásvezérelt, feszített hangulatú kereskedésben minden hírre tízszeres erősséggel reagálnak a befektetők, ami a nemzetközi hangulat beborulása esetén a magyar piacot a kiszámíthatatlanság és a felmerült meglévő kockázatok miatt darázsfészekké teheti - véli Sarkadi.

Az Equilor számításai szerint az adóterhek hatályának 2014-ig való meghosszabbítása visszanettósítva és diszkontálva az OTP esetében részvényenként 101, a Telekomnál 23, míg a Molnál a Robin Hood-adó miatt 150, az ágazati különadó folytán pedig további 150, azaz összesen 300 forintos hatással lehet - mondta lapunk kérdésére Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Ám a fő gond a szakember szerint sem a többletteher, hanem hogy óráról óráról változik a környezet. A tegnapi mozgásokon már látszott, hogy a külföldiek megelégelték az ingoványos terepet és a távozás mellett döntöttek. Ráadásul a magán-nyugdíjpénztári eszközök folyamatos likvidálására irányuló várakozások is beépülhetnek. Így könnyen lehet, hogy tartósan konzerválódhat a hazai piac alulteljesítése - szögezte le Kuti.

Ugyanezen a véleményen van Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője is, aki külön hangsúlyozta, hogy a magyar piac már az elmúlt időszakban is kimaradt a nemzetközi részvénypiaci jó hangulatból, amit jól mutat az OTP példája. Ez pedig a közeljövőben csak fokozódni fog a véleménye szerint. A válságadók meghosszabbítása Herczenik szerint a legkritikusabban a Magyar Telekomot érintheti, hiszen e papír esetében okozhat leginkább gyors árfolyamváltozást az osztalék mértékének módosulása.

A befektetők nem szeretik a bizonytalanságot, márpedig jelenleg Magyarországon kiszámíthatatlan a környezet - tette hozzá Miró József, az Erste elemzője. A külföldi befektetők bizalma elfogyott az elemző szerint, most már ugyanis reformokat várnának a kormánytól a pénzbehajtás helyett.

Miró szerint az adók meghosszabbítása miatt magasabb részvényenkénti mínusszal lehetne számolni, ami például a Mol esetében a részvényenkénti 400 forint helyett 1500-2000 forint, az OTP-nél 50 forint helyett pár száz forintot jelenthet. Miró szerint viszont egy kicsit túlzott a piaci reakció, ha csak önmagában a fundamentális értékelést vesszük figyelembe. A társasági adó 10 százalékra csökkentése ugyanis nagyjából semlegesítheti ezeket a negatív hatásokat - emelte ki az elemző, hozzátéve: pontos számításokat még nem végzett ez ügyben. A gond ugyanakkor az, hogy Magyarországon eddig, ha bevezettek egy különadót azt még sosem törölték el. Ez például a Mol esetében azt jelenti, hogy a cég által jelenleg elérhető, nagyjából mintegy 200 milliárd forintos nyereség mellett majdnem 100 milliárd forintot kell befizetnie a cégnek a válságadóból, a bányajáradékból és a Robin Hood-adóból, amelyek mindegyikénél megvolt a képlet, hogy miként szűnik meg.

Herczenik szerint is gondot jelent az, hogy a befektetők már eddig is nehezen emésztették meg a különadókat, ezért a mostani hosszabbítás még inkább negatív megvilágításba helyezi az országot.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!