Az OTP-csoport számviteli eredménye az idei első negyedévben 65 milliárd forint volt, ez 23 százalékkal múlta felül a tavalyit, míg a  konszolidált korrigált adózott eredmény 79,3 milliárd forint lett, amely 33 százalékkal magasabb az előző negyedévinél, és 19 százalékkal az egy évvel ezelőttinél.

A bank kockázati költségei látványosan csökkentek és csupán 1,3 milliárd forintot tettek ki, 93 százalékkal kevesebbet az előző negyedévinél és 90 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál.

Egyre kiegyensúlyozottabban teljesít a csoport: az idei első három hónapban a külföldi csoporttagok eredményhez való hozzájárulása a tavalyi 33 százalékról 46 százalékra javult. A legtöbb működési országban bőven két számjegyű mértekben nőtt az újonnan folyósított lakossági hitelek állománya, de van példa három számjegyű bővülésre is. Nincs arra jel, hogy bármelyik működési országban aggódnunk kellene a portfólióink minősége miatt - tette hozzá Bencsik. Ezzel együtt nincs arra célszámunk, hogy milyen legyen a jövőben a magyar és a külföldi operációk eredményhez való hozzájárulása - mondta a bankvezető a Napi.hu kérdésére.

Az összesített kamatmarzs stabilan alakult (4,37 százalék), a korrigált ROE pedig 19,7 százalék volt.

A magyarországi helyzet azonban nem ennyire kedvező, a negyedéves profit nem kiugró, miközben itthon az erős árazási verseny miatt tovább csökkent a marzs, emiatt a magyar az alacsony marzsú tevékenységeink közé tartozik - ismerte el Bencsik.

A csoport súlya 28,5 százalékra nőtt az első negyedévben a jelzáloghitel-piaci részesedése, míg a személyi kölcsönök folyósításánál 42 százalékra. A vállalati piacon a mikro- és kisvállalati szegmensben sikerült jobban nőni.

A várható osztalék kapcsán pedig megerősítette, hogy egyelőre a tavalyihoz hasonló összeget különítenek el számvitelileg, de annak mértékéről majd a közgyűlés dönt.

Véleménye szerint az MNB nagy hitelboomról szóló, 2030-as víziója - amelyet Nagy Márton MNB-alelnök a közelmúltban fogalmazott meg egy konferencián - megvalósulhat, ám ennek két fontos feltétele van: egyrészt legyen meg az átlagosan 4 százalékos GDP-növekedés (6 százalékos nominális GDP-ütemmel), másrészt pedig a magyarországi hitelpenetráció emelkedjen érdemben (a lakáscélú hiteleknél ez a mutató a magyar piacon jelenleg csupán 8 százalék, míg a szlovák 30, a lengyel és a cseh pedig 20 százalék körüli). A magyar mutató is járt már jóval magasabban, ugyanis 2010-ben 16 százalék volt.

Az OTP készen áll arra, hogy még aktívabban hitelezzen, tovább szeretnénk javítani a jelenleg csupán 48 százalékos hitel/betét mutatót - tette hozzá az az OTP vezérigazgató-helyettese.

Fotó forrása: Marton Szilvia/Napi

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!