Mit ér a menedzser, ha magyar?

A rendszerváltás után a jövedelmi olló tágra nyílt a vezetők-beosztottak és vállalkozók-alkalmazottak között. Az állami alkalmazottak és a versenyszférában dolgozók között is nőtt a különbség egészen tavaly decemberig, amikor a választások előtti időszakban a közszférának juttatott rendkívül nagy fizetésemelések miatt a közalkalmazottak beérték a magánvállalkozásoknál dolgozókat. A fizikai munkások és a vállalat első számú vezetői közötti fizetéskülönbség is csökkent valamelyest az elmúlt időszakban, elsősorban a minimálbér kétszeri emelése miatt. A Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatási Hivatalának felmérése alapján az 1000 főnél többet foglalkoztató cégek első embere átlagosan bruttó 1 millió forintot keresett havonta, a 301 és 1000 fő között alkalmazó cégek első embere 950 ezret, a 51 és 300 fős vállalkozások vezetője pedig átlag félmilliót. (A 21-50 fő nagyságú vállalatok vezetőifizetés-átlaga 290 ezer, az 5-20 fős kisvállalkozások vezetőjénél az összeg 150 ezer. Itt már adószempontok is közrejátszanak, a kisvállalatok vezetői nem ritkán egyben tulajdonosok, s osztalék formájában veszik ki a pénzt a cégükből.) Sajnálatosan nem igaz, hogy ilyen kicsi (maximum 12-szeres) a különbség a nagyvállalat vezetője és a targoncavezető között. Az átlag tompít, lényeges ugyanis a differencia a MÁV-vezér havi 750 ezres tavalyi fizetése és a legnagyobb multik (IBM, Audi vagy nagyobb bankok) első emberei évi 100 milliós nagyságrendű jövedelme között. Ez utóbbiak alapfizetése is legalább a fele-harmada ennek az összegnek, így a magyar jövedelmekben akár 100-szoros különbségek sem mennek ritkaságszámba.