Mit tehet most a befektető az eurójával, dollárjával?

A devizabetétek kamatai jelenleg alacsonyak, néha már a költségek magasabbak lehetnek a bevételnél is, sok befektető keres ezért alternatívákat eurója, dollárja elhelyezésére. Ilyenek vannak is, de csodák nincsenek, a magasabb hozamnak általában ára van likviditásban, futamidőben vagy kockázatban.
Eidenpenz József, 2010. március 16. kedd, 08:04
Fotó:

A Napi Gazdaság cikke.

Az utóbbi hónapokban ismét megélénkült, havonta több milliárd forintot tesz ki a devizában, főleg euróban jegyzett befektetési jegyek eladása, nagy valószínűséggel azért, mert a devizakamatok sokat csökkentek a hazai bankokban. Sok helyen már az évi egy százalékot sem érik el az euróra, még nagyobb összegek vagy a hosszúnak számító egy éves futamidő esetén sem. Dollárban (meg például svájci frankban) még rosszabb a helyzet, a rövidebb lekötési időknél gyakorlatilag nulla már a kamat. A kamatadó, számlavezetési díjak és egyéb költségek miatt még rosszabb a helyzet, az ügyfél végül akár fizethet is azért, hogy őrizzék a pénzét. Ha pedig átváltana valaki a forintot devizára a takarékoskodás kedvéért, a konverzió rendszerint minimum fél-egy százalékot azonnal elvisz.

A betétek alternatívájaként elvileg hasonlóan alacsony, minimális kockázatú termékek jöhetnek szóba, ilyenek lehetnek a devizában kibocsátott pénzpiaci és likviditási, esetleg államkötvény-alapok, banki kötvények és államkötvények. Ami az alapokat illeti, mintegy 30 hazai kibocsátású, euróban jegyzett sorozatból csak féltucatnyi az, amely ezeknek a szigorú kritériumoknak megfelel. Hozamuk az utóbbi fél, illetve egy évben általában évi 1-2 százalék volt, esetleg még alacsonyabb, bár igazából az a kérdés, hogy mennyi lesz a következő hónapokban.

Az alapok egyrészt nagyobb tőkeerejüknél fogva nyilván sokkal jobb feltételekkel tudnak rövid futamidejű kötvényeket vásárolni, betétet lekötni, mint az egyedi befektetők, másrészt viszont legalább évi 0,5-1,0 százalékos költséggel jár a kezelésük és a befektetőnek is kell kisebb-nagyobb tranzakciós költségekkel számolnia. (A sorból esetleg kilógó, a többinél magasabb hozamot elérő alapoknál élhetünk a gyanúperrel, hogy esetleg nem kizárólag bankbetétet, rövid állampapírt tartanak. Van, ahol ennek akad is nyoma a portfóliójelentésekben, például jelzáloglevelek és egyéb kötvények formájában.) A nyílt végű alapok közismert előnye viszont a rugalmas visszaválthatóság, lekötési időkkel nem kell számolni.

Vannak azután a külföldön kibocsátott, de itthon is forgalmazott alapok (sokszor úgynevezett részalapok) százai, egész alapcsaládok, amelyek mind-mind devizára szólnak, ezek között is akad rövid kötvényekbe fektető vagy pénzpiaci jellegű termék. Különböző hazai pénzügyi csoportoknál érhetők el, rendkívül eltérő múltbéli hozammal és kondíciókkal. Sokféle variáció és kivétel lehet, de a külföldi alapoknál gyakori a magasabb forgalmi jutalék, ugyanakkor az alapból közvetlen fizetendő alapkezelési díjakat sokszor nagyon alacsonyan tartják.

Egyik kisebb, osztrák kötődésű bankunknál, más bankok privátbanki üzletágaiban és információink szerint pár brókercégnél is kaphatók euróban kibocsátott államkötvények, amelyek alternatívát jelenthetnek a devizabetéteknek. Egy, az interneten fellelhető, március 11-ei kondíciós lista szerint maximum négyéves hátralevő futamidejű osztrák és német államkötvényeket 0,25-0,95 százalék közötti hozammal kínálnak. Nagyobb a választék a magyar állam által külföldön kibocsátott papírokból, ezek közül másfél-négy éveseket 1,050-2,55, hat-tíz éveseket pedig 3,30-3,85 százalékos hozammal árultak. Nagyobb, például tízezer euró feletti tételeknél feltehetően a legtöbb cégnél jobb kondíciókat is el lehet érni.

Ezeknek a kötvénybefektetéseknek jól láthatóan magasabb a hozama, és miután államkötvényekről van szó, kockázatuk is nagyon alacsony. Ugyanakkor a futamidejük sokkal hosszabb, mint a többnyire legfeljebb egyéves lekötött betétek esetében, ez pedig kockázatokat rejt. Egyrészt árfolyamveszteség érheti az ügyfelet, ha idő előtt el akarja adni befektetését. Másrészt ha emelkednek a devizahozamok, esetleg kamatoktól esik el. (De jól is járhat, ha a kötvényhozamok tovább esnek és a devizakamatok alacsonyak maradnak.)

Ezek után tovább haladva egyéb alternatívák felé, már a betétekhez egyre kevésbé hasonlítható, mert lényegesen kockázatosabb termékeket találunk. Időről időre hazai bankok is bocsátanak ki devizában kötvényeket vagy forgalmazzák külföldi anyabankjuk termékeit, ezek kockázata is magasabb, mint az államkötvényeké. Következnek nagyon tőkeerős külföldi vállalatok, ipari konszernek kötvényei, amelyek az állampapíroknál magasabb hozammal, de magasabb kockázattal forognak. Brókercégek kötvényüzletágainál kedvelt spekulációs célpontokká váltak egyes hazai nagyvállalatok (OTP, Mol) külföldön kibocsátott devizakötvényei is. Sokan a válság tanulságai, sok ingatlanalap felfüggesztése és veszteségei ellenére ma is esküsznek az ingatlanalapokra, csekély kockázatúnak tartják ezeket és betétek, pénzpiaci alapok alternatíváiként használják.

A dollárnál és más devizáknál szegényesebb a választék, bár nyilván a kereslet is: kevesebb alapot jegyeznek ilyen pénznemben és kötvényekhez is nehezebb hozzájutni errefelé, bár megfelelő nagyságú összeg esetén lehet találni olyan cégeket, amelynél akár külföldi tőzsdén keresztül is beszerezhető ilyesmi. A januártól érvényes új adókedvezmény (tbsz) ugyanakkor, amely csak a forintos befektetésekre vonatkozik, újabb fontos érv amellett, hogy inkább forintban kamatoztassuk pénzünket.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK