A dinamikusan fejlődő országokban - legfőképpen Kínában, Brazíliában és Indiában - találhatóak azok a gyorsan bővülő nagyvállalatok, amelyekre érdemes nagyobb figyelmet fordítania a befektetőknek - vélik egybehangzóan a pénzügyi szakemberek. Ahogyan a globális talpraállás lendületet veszt, a fejlődő országok gazdaságai tovább erősödnek. Nagyon jó példa erre a trendre, hogy a kínai GDP idén háromszor akkora ütemben emelkedik, mint az Egyesült Államoké. Ha vállalati oldalról közelítjük meg a dolgot, akkor jó összehasonlítási alap lehet, hogy míg az S&P-500 az elmúlt 12 hónapban 9 százalékot erősödött, addig a fejlődő országok vállalatainak papírjai 21 százalékkal drágultak. Ez a trend több okból alakult ki. Először is körülbelül három éve kezdődött az a folyamat, amikor is Kínának már nem kellettek a jó hírek Amerikából és Európából ahhoz, hogy előbbre lépjen, hiszen saját fogyasztói és befektetői rétegei hihetetlenül gyorsan erősödtek. Másodszor, a gazdasági növekedés nem feltétlenül azonos a tőzsdei teljesítménnyel. Valószínűleg ez azért lehet, mert a befektetők jóval elutasítóbbak az olyan részvényekkel szemben, amelyek lassan növekvő országokból valóak. Miután megkaparintották a papírokat, a befektetők elkezdik felsrófolni a fejlődő országok részvényeinek árait. Harmadszor, a fejlődők részvényei drágák. Pénteken az MSCI fejlődő piacokkal foglalkozó indexének P/E mutatója 15 ponton állt, míg a fejlett országok cégeit tömörítő S&P-é 14,5 ponton. A találkozási pont közelsége veszélyeket rejt magában - véli Simon Hallett, a Harding Loevner befektetési tanácsadó vezetője. Minden esetben, amikor a fejlődő országok papírjait magasabban jegyezték, azok a következő évben alulteljesítettek. Ezek azonban nem azt jelentik, hogy Kína bukása a küszöbön áll, de ha portfóliónk átalakításán gondolkodunk, álljunk meg egy pillanatra - mondta Arjun Jayaraman, a Causeway Emerging Markets Fund szakértője. A szakértő elmondta, nem vagyunk messze egy lehetséges globális eladási hullámtól, amely a fejlődőket jobban megviselheti majd, mint a fejlett országok piacait. Ebben a pillanatban lesz majd érdemes bevásárolni a fejlődő országok cégeinek papírjaiból. Másfelől viszont ha nagy az adott befektető fejlődő piaci kitettsége, érdemes némi profitot realizálni. A szakember azt tanácsolja, hogy legfeljebb 25 százalék legyen a portfólióban e papírokból, de ennél kevesebb talán még jobb választás lehet. Lehet ugyanakkor indirekt - potenciálisan biztonságosabb - módon keresni a feltörekvő piacokon, méghozzá amerikai és európai multinacionális cégek papírjain keresztül. Hallett szerint így érdemes megfontolni a befektetést a Nestlé és az Unilever részvényeibe, amelyek eladásaiknak több, mint harmadát a fejlődők piacain realizálják. Utóbbi stratégia kapcsán a cikk viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy ha jobban belegondolunk, felmerül a kérdés: ha a szakértők helyesen gondolkodnak és a kockázatok erőteljesen csökkentek a feltörekvő piacokon, vajon megtérülés nem kezd-e szintén apadni?

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!