Biztonságban van-e pénzem Magyarországon? - ez a kérdés egyre gyakrabban felmerül a privátbanki ügyfelek körében, ehhez a hozzáálláshoz a szolgáltatóknak is alkalmazkodniuk kell - hangzott el a IV. Magyar Privátbankári Konferencián. Az uniós országokban általában 25 százalék körüli forrásadót kell fizetni a kamat és hozamnyereség után. Eddig Magyarországon a kamatadó 16 százalék volt, ám augusztustól erre hat százalékos egészségbiztosítási hozzájárulás rakódik, vagyis a teljes közteher-kulcs 22 százalékra emelkedik. Parádi-Varga Tamás SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója szerint a költségek azonosak, ha összevetjük magyar és más európai adókat, ugyanakkor idehaza bizonytalan a jogi környezet. Ezért társaságunknál az a döntés született, hogy a tevékenységünk egy részét külföldre helyezzük át - tette hozzá. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az európai off-shore centrumok megszüntetésével viszont Ázsiába mennek a vagyonkezelők és a befektetők.

A megszólaló szakértők szerint nem valószínű, hogy a korábbi években kiáramlott magyar befektetések visszatérnének a magyar piacokra, bár voltak sikeres kezdeményezések. Ezek között említették a 2010-es adóamnesztiát, amelynek köszönthetően mintegy százmilliárd forintos friss tőke érkezett az országba, így a privátbanki piacra. Javíthatja viszont a magyar privátbankári piac versenyképességét az Európia Unió egyre következetesebb szigora az európai offshore-országokkal, vagy épp Svájccal szemben. Ebből a sztoriból a - szakértők szerint - akár jó is kikerülhet a magyar piac.

Milyen a magyar privátbanki ügyfél?

Néhány tíz millió forintos befektetésnél lehet szó egy ügyfél privát banki ügyféllé válásáról, de nem ritka a több száz milliós, milliárdos ügyfélszámla sem. Az ügyfelek az elmúlt húsz évben termelődtek ki, de már kopogtat a második generáció, a vagyonos családok gyermekei, illetve a fiatal menedzserek. Az új generáció sokkal inkább figyel az adóoptimalizációra - és nem félnek külföldre vinni a pénzüket. A vagyonos ügyfélkörnek határozott elképzelései vannak az elvárásaikról és készek szolgáltatót váltani. Haás Péter, az OTP Bank igazgatója szerint egyre inkább a konkurencia rovására lehet terjeszkedni, de a teljes hazai vagyonkezelői piac még nincs lefedve. Az is jellemző, hogy a magyar eszközök helyett egyre inkább globális befektetések felé fordulnak az ügyfelek.

Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatója szerint a magyar privátbanki ügyfélkör egyáltalán nem mohó - pár százalékos reálhozammal már megelégszenek. A tipikus ügyfél általában saját vállalkozással rendelkezik, amiben kiéli a kockázatéhségét, ezért inkább a biztonságos befektetéseket keresik. Fontos szempont a nemzetközi allokáció, a devizamegtakarítás, ma már a devizaarány magasabb a forintmegtakarításoknál ebben az ügyfélkörben. Jó pár ügyfél cégeladásban gondolkodik - jellemző az a szándék, hogy a befolyó pénzt külföldön tárolják - nem kérnek Magyarországból. Ezt a trend egyre inkább tetten érhető, még ha jelentős tőkekiáramlás nem is tapasztalható - mondta Móró Tamás.

Katona Ildikó, MKB Bank ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt egy-két évben stagnál a privátbanki piac Magyarországon. Komoly vagyonok nem keletkeznek, az ingatlanpiacon van némi mozgás, a cégek piaca viszont befagyott, így a magyar ügyfelek tranzakciónak jelentős része külföldön csapódik le. Egyértelmű a diverzifikáció - külföld felé fordulnak az ügyfelek, bár ezt a folyamatot a ciprusi bankkonszolidáció fékezi, fékezheti. Ugyanakkor megjelentek külföldi ügyfelek a magyar piacon - főként a tőlünk keletre eső országokban élő tehetős ügyfelek fedezték fel a magyar privátbanki szolgáltatókat - mondta Katona Ildikó.

Növekvő kockázatok

Ocsenás Zoltán, az Allianz Investmentbank igazgatója szerint viszont sokkal jobb a helyzet a privatbankári piacon, mint egy évvel korábban. A válság kitörése óta mintegy 500 kamatvágás történt a piacokon, amiből az MNB is kivette a részét. Ez mind a bankárok, mind az ügyfelek részére komoly kihívást jelentett, a reálhozamok eltűnésével egyfajta éhség alakult ki. Az idei első negyedéves adatok szerint Európában 120 milliárd eurónyi friss tőke áramlott be az alapokba, ebből 25-30 százalék ment a kockázatosabb befektetésekbe, vagyis részvényekbe.

Ilyen komoly hozamcsökkenés az elmúlt 30 évben nem volt - most már viszont az európai és amerikai hozamok is emelkednek, ami új helyzet elé állítja a konzervatív befektetőket, hisz az emelkedő hozamok emelkedő kockázatokat jelentenek. A kamatok lassan emelkedni fognak - ami új kihívásokat jelentenek mind a befektetési bankárok, mind az ügyfelek számára. Feltörekvő piaci kötvényekben, részvényekben van potenciál a szakértők szerint , a jövő inkább a kisebb kockázatú hozamalapú befektetésekről szólhat.



Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!