Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a "Megjegyzés" rovatban.
A 2030-ra kitűzött felzárkózási célok megvalósulását többek között a vállalatok nyilvános forrásbevonásától várja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetője. A jól működő tőkepiac és erős tőzsde nélkülözhetetlen részei a magyar modell 2.0-nak, és a fenntartható felzárkózásnak - mondta Matolcsy György jegybankelnök a BÉT50 konferencián.
A Budapesti Értéktőzsde tulajdonosaként az MNB évek óta igyekszik a tőzsdét meghonosítani életképes forrásbevonási terepként a hazai cégek számára, amelyek hagyományosan a banki hitelekből vagy támogatásokból, esetleg saját tőkéből szeretik pénzelni fejlődésüket.
A piac felfuttatása érdekében Matolcsy ismét felvetette, hogy a nyilvános kerekedés vonzerejének növelése érdekében tőzsdére kell vinni az állami cégeket, a nagybankokat, és magát a tőzsdét is.
Az MNB vezére hozzányúlna az egyik megmaradt és jól működő megtakarítási formához is. A hosszú távú megtakarítások terén a nyugdíjpénztárakat és az egészségpénztárakat összevonná úgynevezett jóléti alapokban.
A vállalatokat pedig ugyanúgy hajtaná a nyilvános kerekedés felé: a tőzsdére vagy a vállalati kötvénypiacra. E témában Matolcsy az MNB eddigi piacépítési lépéseit sikeresnek véli, felvetette az eddigi programok folytatását is.
Kínában a vállalatfinanszírozás 90 százaléka jön kötvényeladásból, az Egyesült Államokban 70 százalék, de európai összevetésben is a sereghajtó mezőnyben van ezen a téren a magyar piac. A jegybankelnök szerint erre tartalékként kell tekinteni, ami óriási fejlődési lehetőséget jelent a kisebb vállalatoknak.
Az MNB növekedési kötvényprogramja keretében 300 milliárd forintért vesz hazai kibocsátóktól értékpapírokat. A program sikeres, a felkínált keretet kimerítik az igénylők, és külön kedvező fejlemény, hogy befektetési minősítést kaptak az érdeklődő vállalatok - véli Szabó Levente László, a Takarékbank Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Rengeteg pénz jutott külső forrásból a magyar gazdaságnak az elmúlt években uniós források formájában, azonban a Matolcsy szerint ehhez mostanra felzárkóztak a belső szereplők. A 2013-as vezetésváltás óta az MNB is 10 200 milliárd forinttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez, amihez idén még hozzá jön 900 milliárd, ennyivel csökkent 2013-hoz képest az állam finanszírozásának a kamatköltsége.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Turistákból sokféleképpen lehet megélni, de egy tajvani kisvárosban, Jijiben úgy gondolták, hogy a legjobb ehhez néhány vasdarab, egy jó hegesztő és két Vitara. Vagy Escudo Short....
rigolya, 2019.09.19 15:30
MÁR 2.000 MRD SZUPERMAGAS KAMATOZÁSÚ ÁLLAMKÖTVÉNY LETT KIBOCSÁTVA!
Alig 100 mrd plusz kamatköltség ez már évente!
És még nő minden héten!