Megcsappant a lakossági állampapírok iránti kereslet azóta, hogy felpörgött az infláció Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az idei első félévben ugyan még több mint 506 milliárd forint értékben vásároltak a háztartások magyar állampapírokat, de ennek csaknem a kétharmadát az első három hónapban vették meg. Áprilisban, májusban és júniusban már a szokásos mennyiség fele-kétharmada volt csak az a friss megtakarítás, ami az állampapírpiacra került. 

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is jelezte már korábban, hogy időarányosan elmaradást tapasztalt a lakossági állampapír-értékesítésben. Az ÁKK azzal számolt, hogy a kisbefektetők 92 milliárd forintnyi friss pénzt hoznak majd be havonta, de ehhez képest csak havonta 82 milliárd forint jött be, és a tendencia nem túl biztató a második negyedéves számok alapján. Májusban csak 53,7 milliárd és júniusban is csupán 63,7 milliárd forint volt a friss beáramlás. A júniusi megugrásban ráadásul szerepe lehet annak is, hogy ebben a hónapban van a legelső Magyar Állampapír Plusz (máp+) sorozatok kamatfordulója, összesen mintegy 840 milliárd forintnyi állampapír 4,5 százalékos kamatát fizette ki a hónapban az állam nagyjából 38 milliárd forint értékben, ez a pénz pedig automatikusan állampapírba kerül. 

Az infláció ellen nem véd

Érthető a befektetők ódzkodása az állampapírtól, a magas, 5 százalék fölött ragadt infláció ellen ugyanis 4,95 százalékos éves átlagos hozamával a máp+ sem véd. Vannak ugyan inflációt követő kamatozású kötvények is, ilyenek a Prémium Magyar Állampapírok (pmáp), de azok kamata is alacsonyabb az áremelkedés jelenlegi mértékénél. Az újonnan kibocsátott kötvényeknél a kamatprémium egyre alacsonyabb, ráadásul 2021-es kiugró inflációt csak a jövő évi kamatokban fogják érezni a befektetők.

A lakossági ügyfélkör lehet, hogy még kitart az állampapír mellett, de a nagy tételben vásárló privátbanki réteg kezd elfordulni ettől a befektetéstől a kockázatosabb értékpapírok irányába, a portfóliókban megugrott a részvényjellegű befektetések aránya. Az alapkamat és a bankközi kamatok emelése sem segíti az állampapírpiacot, ha ugyanis a bankok emelni kezdik a betétek kamatát, az sok kisbefektetők eltántoríthat az értékpapíroktól. Egyelőre azonban még kevés bank hirdetett meg komoly betétakciókat, a hitelintézetek többségének bőven van olcsó forrása, amelyből hitelezhet. 

A háztartások állampapír-állománya pedig még mindig növekszik, ha a vártnál lassabban is. Június végén 9630 milliárd forintnyi volt, ez a teljes 14,8 ezer milliárd forintnyi háztartási értékpapír-állomány 65 százaléka. Mindkét érték történelmi rekordnak számít. Ugyanakkor az is figyelemreméltó, hogy az államadósság finanszírozásából a háztartások részesedése csökkenni kezdett, tavaly év elején még 27-28 százalék körül volt ez az arány, most már alig éri el a 26 százalékot. 

Háztartások értékpapírállománya (2021. június 30.)
ÉrtékpapírÁllomány (Mrd Ft)
Állampapír9630,0
Egyéb hitelpapír74,3
Befektetési alap4204,2
Részvény890,9
Összesen14 799,4
Forrás: MNB

A hitelpapírpiac többi termékére továbbra sem vevők a kisbefektetők. Jelzáloglevelet jóformán nem tartanak, banki kötvényből is alig 55 milliárd forintnyit, ebből több mint 40 milliárdot tesznek ki a devizás banki kötvények. Vállalati kötvényből viszont megugrott az állomány, összesen 8 milliárd forint értékben vásároltak ilyen papírt kisbefektetők júniusban, így 18,8 milliárd forintra nőtt a volumen. Az újonnan megvásárolt hitelpapírokból 2,8 milliárdnyit nem pénzügyi, 5,2 milliárdnyit pedig egyéb pénzügyi vállalatok bocsátottak ki.

A legnagyobb hazai vállalati kötvénybefektető az MNB, amely a Növekedési Kötvényprogramban vásárol vállalati papírokat, és június végén már több mint 750 milliárdos állománnyal rendelkezett. A jegybanknak a program indulása óta 6,8 milliárd forintnyi nem realizált árfolyamvesztesége van eddig ezeken a papírokon. 

Az OTP verhetetlen maradt

A részvény jellegű befektetések közül a befektetési alapok népszerűsége egyre fokozódik. Június végére 4200 milliárd forint fölötti történelmi rekordra emelkedett az állományuk a kisbefektetőknél, akik az idén több mint 108 milliárd forintnyi friss megtakarítást fektettek be alapokba, és eddig alapvetően nyertek is ezzel, az első félév végén 36,8 milliárdos pluszban álltak. 

A részvénypiac is népszerű maradt a háztartások körében. Júniusban már 890,9 milliárd forintnyi magyar részvény volt a lakosság értékpapírszámláin, több mint bármikor korábban a történelem során. Ennek csaknem a 60 százaléka, 531 milliárd forintnyi részvény nem pénzügyi vállalatok értékpapírja, 342,5 milliárd forintnyi pedig bankpapír volt, vélhetően nagyrészt OTP-részvény.

A banki részvényekre spekuláltak az idén is a legtöbbször a kisbefektetők, az utóbbi hónapokban, főleg a júniusi 16 ezer forint fölé emelkedő OTP-árfolyam idején sokan kiszálltak a papírokból, sőt június 9-én 17025 forinton tetőzött a részvény. Nem jártak rosszul nyilván, hiszen a háztartások az MNB adatai szerint fél év alatt mintegy 58 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget értek el a bankrészvényeken. 

Az OTP most is 16,5 ezer forint körül forog. A bank ezen a héten teszi közzé második negyedéves eredményeit, amit most kissé rendhagyó módon nem péntek hajnalra, hanem csütörtök hajnalra időzítettek. 

 

 

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!