Októberben tovább nőtt a háztartások értékpapír-állománya, a volumen elérte a 13 251,7 milliárd forintot - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A lakosság nem robbantotta fel a piacokat a tizedik hónapban, mindössze 84,3 milliárd forintnyi friss pénzért vett értékpapírokat, ráadásul a hozamokkal sem járt jól, több mint 20 milliárd forintot veszített a befektetésein. Ez nem meglepő, ahogy bedurvult a járvány második hulláma, a lakosság ismét elkezdhetett készpénzt és bankbetétet felhalmozni.

Októberben 237,4 milliárd forintnyi friss pénz landolt bankbetétekben, ami a harmadik legnagyobb összeg a történelem során. A rekord az idén áprilisban volt, amikor 405,5 milliárd forintnyi friss pénzt ment bankbetétekbe, az ezüstérmes hónap jó régen volt, 2008 decemberében, a hitelválság csúcspontján, akkor 351,9 milliárd forint új pénzzel nőtt a betétek volumene (a bankok akkoriban két számjegyű kamatokat is fizettek akciósan az ügyfeleknek).

Veszik még az állampapírt

A kisbefektetőknél lévő állampapírok állománya is újabb rekordra ugrott, és megközelítette a 8800 milliárd forintot. A tizedik hónap folyamán viszont mindössze 60 milliárd forintnyi friss pénz ment az állampapírpiacba, ami szokatlanul alacsony összeg az elmúlt hónapokhoz képest, amelyek kétszer-háromszor ennyi új befektetést vonzottak. Továbbra is a hosszú lejáratú lakossági állampapírok a népszerűbbek, mint amilyen a magyar állampapír plusz (máp+) és a prémium magyar állampapír (pmáp), ezek 120 milliárd forint friss pénzt vonzottak. A rövid lejáratú kincstárjegyekből ezzel szemben 65,6 milliárd forint távozott, illetve ennyi papírt nem újítottak meg a lejáratai után.

A lakosságnál lévő hosszú állampapírok állománya már lassan eléri a 7250 millárd forintot, a rövid lejáratú forint állampapíroké ugyanakkor 1321 milliárd forintos, 21 éves mélyponton van. Devizás állampapírból szintén rekord összeg 227,4 milliárd forintnyi van a lakosságnál, az állomány októberben részben a vásárlásoknak, részben a forint gyengülésének köszönhetően nőtt.

A többi kötvényből és hitelpapírból marginális mennyiséget tartanak a kisbefektetők. Jelzáloglevélből alig 150 milliárd forintnyit, ami nem is meglepő, hiszen lakossági sorozatokat nem nagyon bocsátanak ki a jelzálogbankok. Banki kötvényből is csupán 55,2 milliárd forintnyi állomány van a háztartásoknál, amiből több mint 40 milliárd a devizakötvény. Ebből arra lehet következtetni, hogy a szofisztikáltabb és a privátbanki klientúra befektetési terepe ez a piac, ők spekulálnak a forintra is akár devizás bankpapírokkal.

Egyéb vállalati kötvényt a lakosság a Quaestor-botrány óta nem nagyon vásárol. A korábbi kötvényprogramok (Enefi, B-Tel stb.) közül is több esetben rosszul jártak, jelenleg már csak 14,2 milliárd forintnyi vállalati kötvényt tartanak a kisbefektetők. Vállalati kötvénykibocsátás Magyarországon mostanában főleg az MNB Növekedési Kötvényprogramja keretében történik, és bár úgy tűnik, októberben a bankoknak is hagyott viszonylag sok hitelpapírt az MNB, a kibocsátások elég nagy részét továbbra is a jegybank jegyzi le. A lakosság a minimum 100 ezer eurós (36 millió forint) névérték miatt gyakorlatilag kiszorul erről a piacról.

Háztartások értékpapír-állománya (2020. október)
ÉrtékpapírÁllomány (milliárd forint)
Állampapír8795,6
Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapír69,6
Befektetési alap3740,9
Részvény645,6
Összesen13251,7
Forrás: MNB

Kockáztat, aki nyerni akar

Érdekes fejlemény, hogy októberben tovább nőtt a kisbefektetők kockázati étvágya. A gyengén teljesítő szeptember után sokan rákaptak a befektetési alapokra. Összesen 25,6 milliárd forintnyi friss pénz került az alapokba a kisbefektetők révén, ezzel a háztartások állománya 3740,9 milliárd forintra hízott. Az október azonban összességében véve nem volt jó a hozamok szempontjából, enyhe mínuszban zártak végül az alapok.

A részvényeknél már óvatosabbak voltak a kisbefektetők, mindössze 0,3 milliárd forintnyi friss pénzzel növelték eddigi befektetéseiket, de az árfolyamok csökkenése miatt végül zsugorodott a háztartásoknál lévő magyar részvények állománya 645,6 milliárd forintra. A háztartások októberben már zsinórban a negyedik hónapja buktak a részvényeiken, de a többség a jelek szerint kivár, és nem adja el a papírjait, amíg nem keres rajtuk. Erre utal az is, hogy az egyéb monetáris intézmények (vagyis bankok) részvényeinek árfolyama emelkedett októberben (az OTP például 5 százalékot emelkedett), ami egyből komolyabb eladást is eredményezett.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!