Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsának (PST) döntése szerint a jegybank 2021. december 31. után nem hosszabbítja meg a hitelintézeti szektor számára eddig előírt osztalékfizetési, részvény-visszavásárlási, illetve a teljesítményjavadalmazásokra vonatkozó korlátozásokat. 

A döntés oka, hogy a koronavírus-járvány miatti gazdasági bizonytalanságok mostanra csökkentek, gyors gazdasági kilábalás indult meg, ami mérsékli a hitelintézetek tőkehelyzetével kapcsolatos kockázatokat is. A törlesztési moratórium célzott folytatásával jelentősen apadt – s mára mindössze a teljes hitelállomány 4 százalékára rúg – a fizetési stop hatálya alatt lévő hitelek aránya is, ami szintén enyhíti a kockázatokat.

Az MNB adatai szerint emellett megfelelő a hitelintézetek szektorszintű értékvesztés-fedezettsége, így nincs szükség az egész piacot érintő további korlátozásokra. Az MNB továbbra is nyomon követi az egyes pénzügyi intézmények értékvesztés-fedezettségét, és esetleges probléma esetén egyedileg kezeli azt. Bár az értékvesztés összege nominálisan változhat, azonban – a kellő értékvesztés-fedezettségi szint folyamatos biztosítása érdekében - a jegybank egy idén novemberi vezetői körlevele szerint az érintett pénzügyi intézményeknek a moratórium végéig (stage kategóriánként és szegmensenként) meg kell tartaniuk a minimum értékvesztés-fedezettségi szinteket.

Az EKB már korábban lépett

A jegybank mostani lépése összhangban van az Európai Központi Bank 2021. szeptember 30-i lépésével is, amely során az EKB szintén visszavonta az osztalékfizetés korlátozásával kapcsolatos korábbi ajánlását.

Mint emlékezetes, az MNB 2020. márciusában fogadott el – vezetői körlevélben közzétett - átfogó intézkedéscsomagot a hitelintézetek számára a járvány hatásainak mérséklésére. Ebben jelezte elvárását, hogy 2020 szeptember 30-ig ne történjen osztalék-jóváhagyás vagy -kifizetés az érintett pénzügyi intézmények részvényeseinek. Ezután a jegybank a PST 2020 szeptember 10-i, 2020. december 28-i, illetve 2021. január 8-i határozatai alapján előbb idén január 1-jéig, majd szeptember 30-ig írta elő, hogy a hitelintézetek ne fizessenek osztalékot és ne vállaljanak visszavonhatatlan osztalékfizetési kötelezettséget a 2019-es és 2020-as pénzügyi évre, illetve a korábbi évek eredményeinek terhére. Ezen elvárásait az MNB a nyár folyamán 2021. december 31-ig hosszabbította meg.

Az osztalékkifizetés korlátozás alól az érintett pénzügyi intézmények szigorú feltételek teljesítése esetén eddig is mentesülhettek. Akkor volt erre lehetőségük, ha a kifizetés utáni elsődleges tőkeszintjük arányosan csak minimális mértékben csökkent, tőkepufferük elvárt magas szinten maradt, nem állt fenn náluk értékvesztés-hiány, illetve üzleti kilátásaik megfelelőek voltak az MNB-hez benyújtott és felülvizsgált információk alapján.

Az OTP részvényesek örülhetnek

A döntés minden hazai bankra vonatkozik, többségüknél azonban az osztalékot a külföldi anyabank kapja meg. A kivételek közé tartozik a tőzsdén forgó MKB és az OTP. Előbbi bank közgyűlése már döntött, hogy 4,3 milliárd forintnyi osztalékelőleget fizet ki a tulajdonosainak. Ez praktikusan a Mészáros Lőrinchez köthető Magyar Bankholdingot jelenti, amely a részvények 97,19 százalékát birtokolja. A kifizetést az MNB engedélyéhez kötötték a december 15-i közgyűlésen. 

Az OTP esetében a kisrészvényesek is örülhetnek a hírnek, hiszen hatalmas osztaléktömeget halmozott már fel a bank, hogy kifizesse nekik. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a bank legutóbbi rendkívüli közgyűlésén arról beszélt, hogy a 2019-es és 2020-as évek után 119 milliárd forintot erre elkülönítve levontak a szavatolótőkéből, emellett az első félév után is levontak 42 milliárd forintot. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!