Ha így megy tovább, 1800 milliárd, vagyis háztartásonként 450 ezer forintot is bukhatnak az idén a magyarok pusztán azon, hogy nem tesznek semmit a pénzükkel, csak tartogatják otthon készpénzben vagy pedig lekötetlen betétben hever a számlájukon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint ugyanis március végén már 6915 milliárd forintot tartott a lakosság készpénzben és csaknem 10 900 milliárdot folyószámlabetétben, utóbbinak pedig a kamata nulla körül van. Az infláció ugyanakkor a jegybank becslése szerint 9-10 százalék között alakulhat az idén, tehát ez a pénz az értékének a tizedét elveszítheti a közeljövőben.

A korábbi jegybanki statisztikákból is az derült ki, hogy hiába jutottak hozzá a háztartások februárban mintegy 1000 milliárd forinthoz a családi személyi jövedelemadó-visszatérítések és a 13. havi nyugdíj kifizetése révén, a pénzt kevesen fektették be. Az idei év első negyedévében dacára a visszatérítésnek, nem ugrott meg a félretett megtakarítások volumene, a jegybank adatai szerint a háztartások csupán 775,5 milliárd forintot tudtak megtakarítani, ami alig a fele a 2021-esnek. A kiadások - például az emelkedő árak - ezek szerint bőven elvitték azt a többletet, amit az államtól kapott pénz hozott. 

Az orosz-ukrán háború kirobbanása sem kedvezett a lakosság vagyoni helyzetének. Nem csak az emelkedő árak, de a csökkenő árfolyamok is fékezték a megtakarítások növekedésének ütemét. Az év első három hónapjában 281 milliárd forintnyi hozam keletkezett a pénzügyi befektetéseken, ezt leginkább azok fölözték le, akiknek saját vállalataikban van tulajdonosi részesedésük, más befektetők nem voltak ennyire szerencsések. Összességében véve mindezek ellenére nőtt a lakosság pénzügyi vagyona, a háztartások március végén 77 544,7 milliárd forint fölött rendelkeztek. 

Felhalmozták a keményvalutát

Ennek a 27,4 százaléka, 21 285 milliárd forint van bankbetétben vagy készpénzben, és megközelíti a 18 ezer milliárd forintot az az összeg, ami készpénzben vagy lekötetlen betétben hever, vagyis semmit sem kamatozik. Az emelkedő infláció dacára ez a volumen folyamatosan hízik. A készpénz mennyiségének növekedése összefügghet a hirtelen kialakult háborús helyzettel is, az első negyedévben látványosan megugrott mind a forintban, mind a valutában tartott összeg. Több mint 385 milliárd forint forint készpénzt halmoztak fel a háztartások a negyedév során, ami történelmi rekord, ekkora tartalékolást a koronavírus-járvány kirobbanásakor sem tapasztaltak.

Valutát 66,4 milliárd forint értékben váltottak az első negyedévben, ez 2015 első negyedéve óta a legmagasabb összeg. 2015 első negyedévben vélhetően az okozott nagyobb forgalmat a pénzváltóknál, hogy akkor csődölt be a Buda-Cash, a Quaestor és a Hungária Értékpapír, emiatt egyes lakossági befektetők úgy gondolhatták, a legbiztosabb, ha valutában otthon tartják a megtakarításukat. A külföldi készpénzben lévő állomány március végére elérte a 450 milliárd forintot, ennél egyetlen egyszer, 2009 első negyedévében volt több valuta a háztartások tulajdonában. Akkoriban a pénzügyi válság, és a magyar bankrendszer iránti bizalmatlanság vezethetett a keményvaluták felhalmozásához. 

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mennyisége csökkent, ez sem fordult elő már legalább nyolc éve. Az állam ennek aligha örül, ugyanis az első negyedévben a háztartásoknál lévő állampapír-mennyiség annak ellenére visszaesett, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) számolatlanul bocsátja ki az inflációt követő kötvényeket (PMÁP), a rövid lakossági állampapírok kamatát pedig felemelte. Az inflációval a versenyt nem bíró Magyar Állampapír Pluszt viszont olyan ütemben váltják vissza, amit a népszerű PMÁP értékesítése nem kompenzált eddig teljes mértékben. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mennyiség a háztartásoknál március végére mintegy 50 milliárd forinttal 10 253 milliárdra csökkent, ebből 10 046,5 milliárdot tettek ki a magyar állampapírok, ezek volumene negyedéves szinten 63,6 milliárddal csökkent. 

OTP-t vásárolt mindenki

Az államnál jobban bízott a lakosság az OTP-ben. A részvény jellegű befektetésekben lévő vagyon alakulása legalábbis ezt bizonyítja. A háztartások 32 610 milliárd forintot tartottak a negyedév végén részvényekben és részesedésekben, ebből 22 215 milliárd volt az egyéb tulajdonosi részesedés, vagyis valamilyen saját cégben való tulajdon. Befektetési alapokban 5434 milliárd, nem tőzsdei részvényekben pedig 3286 milliárd forintot tartott a lakosság.

Tőzsdei részvényekben 1675 milliárd forintos történelmi rekordra hízott a háztartások állománya annak ellenére, hogy az árfolyamok a negyedév során 107,5 milliárd forintot estek. Valószínűleg éppen a mélyben lévő árfolyamok csábították arra a lakosságot, hogy ismét hatalmas pénzeket vigyen a tőzsdére. A jegybank adatai szerint az első negyedévben 217 milliárd forintnyi háztartási vagyont fektettek be friss pénzként a tőzsdén, ebből 210 milliárd forintot pénzügyi vállalatok részvényeibe. A többi statisztika és a brókercégek beszámolói alapján nem nehéz kitalálni, hogy az OTP volt a kisbefektetők kedvence, az orosz-ukrán háború miatt 10 ezer forint alá bukó árfolyamon sokan próbáltak nyerni, egyelőre azonban a papír még messze jár a Csányi Sándor elnök-vezérigazgató szerint indokolt legalább 15 ezer forintos szinttől. 

A tőzsdei árfolyamok esése és az állampapír-piaci hozamok emelkedése negatív hatással volt a nyugdíjpénztári és biztosítási tartalékokra is. Ezek összesen 210 milliárd forintos árfolyamveszteséget szenvedtek el a negyedév során, és bár történtek befizetések, a tartalékok szintje csökkent. Az életbiztosításokban 2345, a nyugdíjpénztárakban 2150 milliárd forint maradt március végére. Utóbbiból 264,5 milliárd forint a magánnyugdíjpénztárak egyéni számláin volt. 

A 2011-2012 során vagy még később visszalépett pénztártagok pénze is a statisztikában megvan még, az MNB ezt az "egyéb követelések" között nyilvántartja, jelenleg 2731 milliárd forintról van szó, az összeg folyamatosan csökken. Ezzel a pénzzel tartozik az állam a visszalépett tagoknak, de az emögött álló alapot már évekkel ezelőtt megszüntették. 

Rekordon a kötelezettségek

Minimális mértékben ugyan csökkentek a rulírozó hitelállományok a februári szja-visszatérítések és a 13. havi nyugdíj miatt, összességében viszont nem lett kevesebb a háztartások tartozása a negyedév során. A 13 422 milliárd forintos volumen történelmi rekord közeli szint. A rövid lejáratú hitelállományoknál történt valamelyes törlesztés, de ezt bőven felülmúlta az új hitelfelvétel a hosszú lejáratú kölcsönöknél. A háztartások hitelállománya március végén megközelítette a 11 500 milliárd forintot, ennek a zöme pénzügyi vállalatoktól, nagyrészt bankoktól származott. 

Céges hitelállománnyal és az államtól kapott hitellel (pl. megelőlegező csok) is sokan rendelkeznek, utóbbinak a volumene már megközelíti a 250 milliárd forintot. 

A háztartások nettó pénzügyi vagyona, amely a teljes pénzügyi vagyon és a kötelezettségek különbsége 64 122,9 milliárd forint volt az első negyedév végén, ez is történelmi rekord. 

Háztartások pénzügyi vagyona (milliárd forint)
Háztartások (S.14)2022. I. negyedév
Pénzügyi eszközök77 544,7
Készpénz és betétek21 284,6
- Készpénz6 914,7
- Folyószámla betétek10 893,3
- Egyéb betétek3 476,6
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok10 253,2
- Rövid lejáratú értékpapírok1 047,6
- Hosszú lejáratú értékpapírok9 205,5
Hitelek2 668,2
- Rövid lejáratú hitelek1 580,4
- Hosszú lejáratú hitelek1 087,8
Részvények és részesedések32 610,4
- Tőzsdei részvények1 674,8
- Nem tőzsdei részvények3 286,0
- Egyéb tulajdonosi részesedések22 215,3
- Befektetési jegyek5 434,3
Biztosítástechnikai tartalékok5 195,4
- Nem életbiztosítási díjtartartalékok430,2
- Életbiztosítási díjtartalékok2 345,2
- Nyugdíjpénztári díjtartalékok2 150,4
- Szabványosított garanciák269,6
Pénzügyi derivatívák2,5
Egyéb követelések5 530,4
- Kereskedelmi hitelek és előlegek205,2
- Egyéb5 325,2
Kötelezettségek13 421,8
Hitelek11 484,7
- Rövid lejáratú hitelek988,5
- Hosszú lejáratú hitelek10 496,3
Pénzügyi derivatívák4,8
Egyéb tartozások1 932,3
- Kereskedelmi hitelek és előlegek532,5
- Egyéb1 399,8
Nettó pénzügyi vagyon64 122,9
Forrás: MNB

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!