Rendet vágott az MNB: ez lett az eredménye

Radikálisan csökkent a tőzsdei papírok kereskedésének felfüggesztésével vagy jegybanki bírsággal járó jogsértések száma az elmúlt években, mivel szigorodott a felügyelet.
Herman Bernadett, 2020. január 30. csütörtök, 13:23
Fotó: MTVA Fotó

Radikálisan csökkent a tőzsdei papírok kereskedésének felfüggesztésével vagy jegybanki bírsággal
járó jogsértések száma az elmúlt években a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új kibocsátói felügyelési koncepciója nyomán - írja Barnóczki Péter, a  az MNB tőkepiaci és fogyasztóvédelmi jogérvényesítési igazgatója. A jegybank támogató-megelőző szemlélettel, de szükség esetén következetesen és szigorúan felügyeli a tőzsdei kibocsátókat. A preventív jellegű intézkedéspolitika, a folyamatos felügyelés proaktívabbá tétele, az MNB szolgáltatói szerepe és láthatóságának erősítése
hatékonyabbá tette a tőzsdei cégek felügyelését.

Ha nincs beszámoló, jön a felfüggesztés

Az MNB még 2016-ban vezetői körlevélben tájékoztatta a tőzsdei cégeket: a tisztességes, áttekinthető és rendezett (tőzsdei) kereskedelem, a tőzsdei társaságok reputációjának, illetve a befektetők esélyegyenlőségének növelése érdekében áthangolja a kibocsátói felügyelés korábban alkalmazott koncepcióját. A tőkepiaci szereplők és a befektetők által támasztott fokozott elvárásoknak megfelelően az MNB célként a kibocsátókat terhelő tájékoztatási kötelezettség megfelelő önkéntes teljesítését,
ennek hatékony jegybanki ellenőrzését, és az utólagos szankcionálás helyett a jogsértések lehetőség szerinti megelőzését határozta meg.

A korábbiakban elszaporodott egyes (különösen az éves és féléves jelentések közzétételének elmulasztására vonatkozó) jogsértésekkel szemben viszont az MNB zéró toleranciát hirdetett. Egyértelművé tette azt is, a mulasztó tőzsdei cégek olyan intézkedésekre számíthatnak, hogy bizonyosan megértsék: nem éri meg elkövetni ilyen jogsértéseket. Az új koncepció jegyében a - különösen a rendszeres - tájékoztatási kötelezettségét határidőben nem (megfelelően) teljesítő kibocsátó papírjaival az MNB haladéktalanul felfüggeszti a kereskedést. Ez az aszimmetrikus információs helyzet kialakulását előzi meg.

Ha pedig az már kialakult, akkor a helyzet befagyasztását jelenti az információs aszimmetria megszüntetéséig, hogy esetleges információs monopóliumával egyetlen tőkepiaci szereplő se tudjon visszaélni. A kibocsátói felügyelés a tájékoztatási szabályok érvényesülését biztosítja. A tájékoztatási körbe eső információk alapvető fontosságúak a befektetőknek, elemzőknek. Ha ezek az adatok nem kerülnek időben nyilvánosságra, akkor megnő a bennfentes kereskedelem veszélye. A bennfentes kereskedelem, a bennfentes információ jogosulatlan átadása vagy a piaci manipuláció már nem a kibocsátói felügyelés körébe tartozik, ezen piaci visszaéléseket az MNB piacfelügyeleti hatáskörben üldözi.

Partneri viszony

E célok elérése a korábbinál szorosabb együttműködést feltételez a kibocsátók és az MNB között. A jegybank ezért alapjaiban változtatta meg a "klasszikus" hatósági hozzáállását és egyfajta szolgáltatói szerepkört öltött magára, illetve partneri viszonyt ajánlott a tőzsdei cégeknek.

A tőzsdére igyekvő cégeknek az MNB lehetőséget biztosít a személyes konzultációra, még a tájékoztatójuk jóváhagyását célzó engedélyezési eljárások előtt. Ennek keretén belül a jövőbeni kibocsátóknak lehetőségük van, hogy még a formális hatósági eljárás előtt, akár a legapróbb részletekbe menően előzetesen tájékozódjanak az MNB-től a vonatkozó jogszabályokról, vagy a tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárás sajátosságairól.

A kommunikáció a tőzsdére igyekvő társaság és az MNB között az engedélyezési eljárás alatt is folyamatos. A jegybank az utóbbi időben többször is észlelte a reklámmal kapcsolatos rendelkezések megsértését. Ezért az engedélyezési eljárás megindulta után az MNB többször külön is felhívta a potenciális kibocsátók figyelmét a jövőben tervezett kereskedelmi kommunikáció kapcsán az erre vonatkozó jogszabályokra.

Eljárnak a közgyűlésekre

Ezt követően - de még mindig a nyilvános működés tényleges megkezdése előtt - az MNB valamennyi, újonnan tőzsdére lépő cégnek kibocsátói workshop keretein belül ismerteti a tájékoztatási kötelezettségre és a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó jogszabályokat, és az MNB e körben kialakított gyakorlatát.

Egyedi esetekben az MNB-ve egyeztethetnek a kibocsátókn, sőt - például egy gyanús közzététel okán, de akár csak egy információ keresztellenőrzése érdekében - a jegybank maga is egyre gyakrabban kér adatokat tőlük. A hiteles információszerzés érdekében a tőzsdei társaságok közgyűlésén is egyre sűrűbben lehet az MNB munkatársaival találkozni.

2019-ben a jegybank a kibocsátók mintegy 3,5 ezer közzétételét vizsgálta meg. Az MNB - különösen szenzitív témák kapcsán - a nyilvánosan elérhető, illetve a már ismert információkkal összevetve összefüggéseiben is értékeli ezeket. A vizsgálatok alapján - csak a formális megkereséseket számolva - tavaly már minden második-harmadik munkanapon kért további adatokat az MNB a közzétételek kapcsán a tőzsdei cégektől.

A fontosabb intézkedéseke közlemény kíséri

Az MNB maga is egyre átláthatóbbá teszi kibocsátói felügyelési tevékenységét. Egy-egy tőzsdei papír kereskedésének felfüggesztését és a jelentősebb felügyeleti intézkedéseket minden esetben nyilvános közlemény kíséri. Az elmúlt 4 évben közzétett több mint 30 sajtóközlemény célja az volt, hogy a tőkepiac minden szereplőjének világosak legyenek a felügyeleti intézkedésre okot adó körülmények. Nem lebecsülendő a sajtónyilvánosság prevenciós hatása sem.

Az új jegybanki szemléletmód nyomán egyenletesen csökken a felügyeleti intézkedést szükségessé tevő jogsértések száma. Míg 2016-ban 52 millió Ft felügyeleti bírság kiszabása mellett 13 tőzsdei felfüggesztés történt, addig 2019-ben már csak alig 6 millió Ft felügyeleti bírságot kellett kiszabni, és egyszer sem volt indokolt a kereskedés felfüggesztése.

Az elmúlt évek statisztikáját vizsgálva a megelőzés mellett a koncepció másik pillére, a szigorú és következetes jogalkalmazás eredményei is beértek. Amikor például a jegybank 2017-ben a TWD Investments Nyrt.-nél, 2018-ban pedig a KEG Nyrt.-nél tárt fel a nyilvános értékpapír-kibocsátói minőséggel összeegyeztethetetlen jogsértéseket, haladéktalanul elrendelte az érintett részvények tőzsdei terméklistáról történő törlését. A KEG Nyrt.-nél a menedzsment felelős tagjait is személyi bírsággal is sújtotta a jegybank.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK