Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Ajánlatot tett a Mol a magyarországi hulladék-kezelési koncesszióra – közölte pénteken a vállalat, amely bejelentette, hogy benyújtotta végleges ajánlatát a magyarországi települési szilárdhulladék-kezelési szolgáltatások hosszú távú koncessziójára. A pályázaton nyertes vállalat feladata lesz többek között az évi közel 5 millió tonna hulladék begyűjtése.

A kormány tavaly jelentette be, hogy a Rogán Antal vezette kabinetminisztérium alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda Magyarország teljes területének hulladékgazdálkodási jogát koncesszióba szervezné ki. A tervek szerint a feladatok mellett az óriási állami támogatások is a pályázat egyetlen nyerteséhez kerülnek majd. Már akkor sokan feltételezték, hogy a 35 évre kizárólagos jog csábító lehet a Molnak, mert a hazai vállalatok közül szinte csak ők felelnek meg a feltételeknek

Mint pénteken közölték, jelentkeztek is a feladatra, mert a lépés összhangban áll a vállalat Mol-csoport Shape Tomorrow 2030+ stratégiájával, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy a vállalatcsoport a körforgásos gazdaság vezető szereplőjévé váljon a régióban, tevékenysége pedig karbonsemleges legyen 2050-re. Ennek érdekében 2030-ra minden második dollárt fenntartható projektekre költenek majd.

A következő öt évben pedig mintegy 1 milliárd dollár értékben fektet be olyan, a körforgásos gazdaságot támogató projektekbe, mint például a hazai hulladékgazdálkodás koncessziós működtetése.

A hulladékgazdálkodási koncesszió 2023. július 1-től érvényes, 35 évre szól, és évente mintegy 4,5-5 millió tonna hulladék begyűjtését és kezelését irányozza elő. 

A Mol kötelező érvényű ajánlata értelmében: 

  • az első 10 évben minimum 50 milliárd forint beruházási kötelezettséget vállal.
  • az első öt évben egy új, évente minimum 100 000 tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt épít.
  • felvásárolja a jelenlegi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer koordinálásáért felelős Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (NKHV-t) és a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltató Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. (NHSZ) nagy részét.

A Mol közölte, hogy a vállalat évi 100–120 ezer tonna saját hulladék sorsáról gondoskodik, emellett jelentős mennyiségű külső hulladék kezelésére is képes, az elmúlt években pedig belépett a műanyag-újrahasznosítás területére is. A társaság már évente mintegy 500 ezer gumiabroncsot hasznosít újra, és tartós útalapanyagot készít a zalaegerszegi gumibitumen-gyártó üzemében.

Szintén Zalaegerszegen az elmúlt 10 évben 240 ezer tonna építőipari bitumen-alapanyag készült a Mol fáradtolaj begyűjtésének és újrahasznosításának köszönhetően. Továbbá 350 töltőállomásán lehet leadni használt sütőolajat, az elmúlt 10 évben a magyar lakosság már mintegy 3 millió liter használt sütőolajat adott el. 

A MOL 25 százalékos tulajdonában lévő komáromi Rossi Biofuel üzemek pedig évi 150 000 tonna kapacitással növényi és állati eredetű zsiradékot, köztük sütőolajat dolgoznak fel, és alakítanak át bioüzemanyag-alapanyaggá. Valamint rendelkeznek még két modern veszélyeshulladék-feldolgozó üzemmel is, valamint két hulladéklerakót üzemeltetnek.

A régió egyik vezető vegyipari vállalataként a MOL 2016 és 2030 között mintegy 4,5 milliárd dollárt fordít vegyipari tevékenységének fejlesztésére, amiben kiemelt jelentősége van az újrahasznosításnak. A cégcsoport 2018-ban stratégiai partnerséget alakított ki a német műanyag újrahasznosító társasággal, az APK AG-vel majd 2019-ben megvásárolta meg a műanyag újrahasznosítással foglalkozó német Aurora Kunststoffe GmbH-t. Majd 2022-ben a MOL-csoport felvásárolta a ReMat Zrt-t, Magyarország piacvezető műanyag újrahasznosító vállalatát, amely kommunális és ipari hulladékot használ fel regranulátum előállítására.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!