"A legnyilvánvalóbb megtévesztések egyike, hogy a PSZÁF miatt érdeksérelem érte volna a betéteseket és a befektetőket. Minden félrevezető tájékoztatással szemben a tény az, hogy az emlegetett K&H-bankcsoportnál bankbetétesek és jóhiszemű befektetők pénze nem került veszélybe. A felemlegetett ingatlanbefektetési szövetkezetek nem tartoznak a PSZÁF felügyeleti jogkörébe, hiszen a szövetkezeti törvény által biztosított tagi kölcsön intézményének törvényességi felügyeleti feladatai a cégbíróságokhoz tartoznak. Intézkedési jogkör, felhatalmazás hiányában az ingatlanbefektetési szövetkezetek bajba jutott ügyfeleinek veszteségeiért a Felügyelet nem felelős. Ennek ellenére, a PSZÁF volt az egyetlen intézmény, amely az elmúlt három évben rendszeresen felhívta a nyilvánosság figyelmét e szövetkezetek működésében rejlő kockázatokra, számos feljelentést tett, és megoldást jelentő törvénymódosítást is kezdeményezett a Pénzügyminisztériumnál a kisbefektetők védelme érdekében. Megtévesztő az a következtetés, hogy a befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos törvénymódosítások indoklásául szolgáló tényleges vagy vélt problémák bármiféle összefüggésben lennének a PSZÁF szervezeti felépítésével. Nem készült olyan tanulmány, kimutatás, amely a koholt vádak és a felügyeleti struktúra közötti kapcsolatot bizonyítaná. Sőt arra sincs szakmailag elfogadható magyarázat, hogy az elképzelt változtatások révén hatékonyabb, a betétesek és a befektetők érdekeit jobban védő felügyelet alakulna-e ki a jelenleg működőnél. Ilyen szakmai álláspont már csak azért sem fogalmazódhatott meg, mert a törvénytervezet benyújtását semmilyen érdemi szakmai egyeztetés nem előzte meg, s azt több törvény megsértésével terjesztették a Parlament elé. A törvénymódosítási javaslatok azon része, amely csoportszintű vizsgálatokra és utóellenőrzésekre vonatkozik jelenleg is létező gyakorlat, hiszen ezt a PSZÁF megalakulása óta alkalmazza. Egyes érvelésekben nem a valóságnak megfelelően állítják be a Felügyelet szerepét a K&H-ügyben. Érthetetlen ezt az ügyet indokként említeni a Felügyelet átszervezésében. A K&H Equities-nél elkövetett szabálytalanságokat a Felügyelet tárta fel, megakadályozva a további visszaéléseket, annak ellenére, hogy a PSZÁF nem rendelkezik nyomozati joggal. A nyomozó hatóságok felé a PSZÁF minden esetben megtette a bűncselekmények gyanújával kapcsolatos bejelentéseit. A Felügyelet még nem zárta le a vizsgálatokat, amelynek összefüggéseit teljességgel az abban eljáró hatóságok sem tudták feltárni. A kétségtelenül számos érdeket sértő vizsgálat közben így kifejezetten káros és veszélyes átszervezni az K&H-ügyet éppen tisztázni kívánó intézményt. Az állításokkal ellentétben a Felügyelet jelenleg is beszámoltatható. A Felügyeletnek törvényben előírt kötelezettsége, hogy tevékenységéről évente beszámoljon a Kormánynak és tájékoztassa az Országgyűlés illetékes bizottságát. Meglehetősen furcsa, hogy a Kormány a törvényi előírás ellenére a PSZÁF 2001. évi, időben benyújtott éves jelentését nem tárgyalta, a 2002. évivel pedig jelentős, hét hónapos késéssel foglalkozott. A PSZÁF függetlenségét biztosító törvényi előírás szerint szakmai munkáját konkrét ügyekben más közigazgatási szerv nem vizsgálhatja, de minden kiadott határozata tekintetében jogorvoslat kérhető a bíróságnál. A szervezet működése ellenőrizhető, hiszen a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék is végzett vizsgálatokat a Felügyeletnél. Komoly aggályt vet fel a törvénymódosításnak az a rendelkezése, hogy a pénzügyminiszternek olyan jogosítványokat adnának, amellyel a kormányzat közvetlenül, bármikor hozzájuthat az állampolgárok és a gazdasági társaságok titkos adataihoz. Ez súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, s egyben a felügyeleti függetlenség megszűnését is jelenti. Pedig a hatékony pénzügyi felügyelet legfőbb kritériuma a jogszabályi háttér, amelyben a Felügyelet megkapja a szükséges törvényi és intézményi garanciákat ahhoz, hogy munkáját a lehető legszakszerűbben és minden külső befolyásolástól mentesen folytathassa. A Felügyelet ismételten szükségesnek tartja rögzíteni, hogy mindig nyitott volt a felügyeleti munkát értékelő vizsgálatokra. 2000-ben, 2001-ben, illetve 2002-ben az IMF, a Világbank és az EU Bizottsága világos irányokat mutatott. Mindezekre alapozta a PSZÁF szervezetének és módszertanának fejlesztését. A PSZÁF változatlanul kész arra, hogy alávesse magát egy, elfogulatlan és szakszerű átvilágításnak, amelyet egy független, a felügyeleti munkában jártas, külföldi szakemberekből álló bizottság végezhetne el a nemzetközi követelmények figyelembe vételével. E széleskörű szakmai egyeztetést követően tovább erősíthető a már eddig is hatékony és nemzetközileg is elismert magyar Felügyelet tevékenysége. Budapest, 2003. 11. 19. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete"

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!