"Nagy a nyomás, de élvezzük" - akiknek bevált a számítása Budapesten

A Budapesti Értéktőzsdén nemcsak a nagy cégek, mint az OTP, a Mol és a Richter vannak jelen, hanem számtalan kisebb vállalat is. Arról, hogy ők mit köszönhetnek a tőzsdei jelenlétnek, a Napi.hu Lesz-e újabb aranykor a magyar tőzsdén? elnevezésű konferenciáján beszéltek a cégvezetők.
Dzindzisz Sztefan, 2017. június 8. csütörtök, 12:48
Fotó: Napi.hu

"Az IPO elsődleges célja a tőkebevonás volt, azóta megfelelnek az elvárásoknak az események. Amennyiben egy dolgot kellene kiemelni, akkor van egy bizonyos nyomás a befektetők részéről, ez azonban inkább pozitívum, hiszen egyfajta teljesítési kényszert jelent, amire számítottunk is" - mondta Guy Dymschiz, a Duna House Holding igazgatósági tagja, majd mosolyogva hozzátette: azért elég kegyetlen tud lenni ez a nyomás, ezt fél év után ki lehet jelenteni.

A fő feladat ezért az, hogy megtalálják a hangsúlyt a hosszú távú fejlesztési tervek és a rövidtávú eredménykényszer között. Az osztalékpolitikájukkal kapcsolatban elmondta: az adózott eredményüknek legalább a 47 százalékát évente kifizetik osztalékként. Ez a minimum, ennél lehet nagyobb is az osztalék, idén például 450 millió forintos kifizetés várható a tavalyi eredmények után - mondta Dymschiz.

A transzparencia biztosíték a jövőbe

A 2006-os tőzsdei megjelenés elsősorban adminisztratív terheket okozott - mondta Kocsány János, a Graphisoft Park SE vezérigazgatója a Midcap körkép - Milyenek a közepes méretű cégek tapasztalatai? elnevezésű panelbeszélgetésen. Szerinte az a fajta transzparencia, amit a tőzsdei jelenlét megkövetel nagyon fontos a partnereik számára, ez egyfajta biztosíték számukra is a jövőre tekintve. Az új fejlesztéseikhez azonban inkább hitel formájában vonnak be tőkét, hiszen "azt sokkal könnyebb kezelni és sokkal flexibilisebb a rendszer".

Kocsány elmondta az is, hogy a befektetői kör elvárásait nem ismerik tisztán: aki még 2006-ban vásárolt részvényeket, vagy eladta már a papírt, vagy hitt a cégben és azóta is megtartotta. "Az új befektetői kör szándékaival nem vagyunk tisztában, úgy tűnik, ők inkább rövid távú haszonban reménykednek, ez pedig kihívás a menedzsmentnek, akiknek az osztalékfizetés során ezt is figyelembe kell vennie" - mondta a vezérigazgató.

Tapasztalatok pozitívak, de a likviditás még komoly kihívás

Az Alteo szempontjából a tőzsdei bevezetés nem tavaly történt, 2010 óta ott vagyunk a tőzsdén, fokozatosan lépkedtünk előre, 2011-ben már volt kötvénykibocsátása is a vállalatnak - mondta Kovács Domonkos, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. befektetési igazgatója. A céget jelentősen segítette a tőzsdei jelenlét, hiszen a forrásbevonáson kívül olyan cégekkel is kapcsolatba került, akikkel enélkül nem biztos, hogy sikerült volna. Ez főleg tőzsdén kötelező auditoknak, transzparenciának köszönhető Kovács szerint. "Összességében a tapasztalatok pozitívak, de a likviditás még mindig komoly kihívás" - vélte az Alteo befektetési igazgatója, aki szerint a közeljövőben várhatóan meg fog ugrani a napenergetikai projektek száma, ebből pedig az Alteo sem akar kimaradni.

Az Alteo 2015-ös eredményei után fizetett először osztalékot a részvényeseinek, akkor 120 forintot, idén pedig már 130 forintot részvényenként. A társaságnál nincs határozott osztalékfizetési politika, aminek oka, hogy a cég még növekedési szakaszban van, így a forrásokat inkább a bővítésre fordítanák, ha azt látják, hogy az nagyobb hozammal kecsegtet a befektetők számára, mint az osztalékfizetés - mondta Kovács, majd hozzátette, hogy a magyar tőkepiacon van egyfajta igény arra, hogy mindig legyen értelmezhető mértékű osztalékhozam, így az Alteo is törekedni fog arra, hogy legalább a bankbetétek hozamával megfelelőt tudjanak biztosítani.

Hangsúly került a kispapírokra, az osztalék sem marad el

Az Appeninn sztorija kicsit rendhagyó, olyan tipikus magyar történet - mondta Székely Gábor, az Appeninn Holding igazgatósági tagja. A céget kis kft.-k egyesítésével hozták létre, az elején két dologban hittek: az ingatlan- és a tőzsdepiacban. A szakember pozitívumkén említette, hogy az utóbbi időszakban jóval nagyobb hangsúly került a kispapírokra, a tőkepiaci klíma is sokkal kellemesebb. Ennek is köszönhető, hogy idén már osztalékot is tudott fizetni az Appeninn.

A tőzsde által megkövetelt transzparencia előnye, hogy a bankok is nagyobb bizalommal fordulnak a cégek felé, ennek is köszönhető, hogy az Appeninnek 2013-ban sikerült az összes hitelét refinanszíroznia, így azóta hosszabb futamidővel kevesebb kamatot fizetnek, ami növelte a cég lehetőségeit. Éppen ezért Székely szerint a tőzsdei jelenlét "megfizethetetlenül előnyös, ami növeli a bizalmat a vállalat iránt, másrészt viszont ezt meg is kell szolgálni".

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK