Már az a tény is, hogy a bankunióról szóló döntés megszületését követően két éven belül működni kezd azt mutatja, hogy az Európai Unió döntéshozói igenis képesek időben egyetértésre jutni és cselekedni - mondta Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank kormányzója, az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának tagja az osztrák jegybank bécsi konferenciáján.

A létrejövő bankunió jelentőségét és hatásait érdemes nagyobb távlatban szemlélni, hogy meg lehessen érteni annak jelentőségét. Hatása szerinte hosszútávon igen kedvező lesz a benne résztvevő államok gazdasági növekedésére, a hitelezés élénkségére és a monetáris transzmisszió hatékonyságára az érintett államokban. Ráadásul a benne résztvevő országok előreláthatóan versenyelőnybe kerülnek azokkal szemben, amelyek kimaradnak, ezért várhatóan sok nem eurózóna tagállamnak is megéri majd csatlakoznia hozzá.

Megtörik a szoros kapcsolat

A bankunió létrejöttének egyik fontos hatása Nowotny szerint az, hogy megtöri a szoros közvetlen kapcsolatot a bankok és a tagállamok között. Így élesebben el tud majd különülni az adott tagállam hitelképessége nagybankjai hitelkockázatának mértékétől. A túl szoros kapcsolat káros hatásai ugyanis nagyon megmutatkoztak a válság során. Ismétlődő jelenség volt ugyanis, hogy amikor egy-egy pénzügyi intézmény hitelképessége megkérdőjeleződött, akkor az adott bank megmentésének költségei miatt az adott tagállam fizetőképességét kezdte megkérdőjelezni a piac. S mivel a bankok mérlegeiben jelentős mennyiséget képviseltek az adott tagállamok által kibocsátott államkötvények, ezért azok áresése a bank hitelképességére hatott vissza negatívan.

Nowotny rámutatott, hogy az Eurostat adatai szerint 2013-ig az eurozóna tagállamok által bankjaiknak nyújtott mentőcsomagok miatt a tagállamok összesített államadóssága 5 százalékponttal növekedett a zóna összes GDP-jéhez mérten.

A bankunió létrejöttének egyik fontos vívmánya, hogy a jövőben egy tőkepótlásra szoruló banknál a költségeket nem a tagállamoknak kell állniuk, hanem elsősorban a bank részvényeseinek és nagyobb hitelezőinek. A magántőke kockázatának és részvételének növelésével csökken a közvetlen kapcsolat a pénzügyi rendszer szereplőinek problémái és a tagállamok költségvetési stabilitása között.

Jó lesz ez a vállalatoknak is

A korábbi, tagállamok és bankjaik közötti szoros kapcsolatból az is következett, hogy a válság során az Európai Központi Bank hiába csökkentette jelentősen a kamatokat. Az adott országok bankjainak tőkeköltségeiben ez nem tudott jelentkezni, mivel a megnövekedett országkockázat miatt az érintett bankok forrásköltségei magasak maradtak. Így a monetáris transzmisszió hatásai korlátozottak voltak, a vállalati szektor szintjére nem tudott lejutni a kamatcsökkentések hatása, a vállalatok számára a hitelköltségek magasak maradtak. Miközben az ECB kamatot csökkentet, a problémásabb tagállamokban folyamatosan csökkent a hitelezési aktivitás.

A bankunió létrejöttével azonban a szabályozás alá eső bankok iránti piaci bizalom magasabb lesz, s ez a befektetői bizalom alacsonyabb forrásköltségekben fog megtestesülni, s ez a reálgazdasági folyamatokra is kedvező hatással lehet. A bankszektor hitelezési képessége javulhat, ami az európai gazdaságban talán még relevánsabb, mint az Egyesült Államokban. Az eurózónában ugyanis a vállalati források átlagosan mintegy 50 százaléka származik banki hitelekből, míg Amerikában alig 20 százalékos ez az arány.

A bankunióban való részvétel tehát számos előnyt hordoz az abban résztvevő bankok és országok számára, s hátrányt jelenthet az abban nem résztvevő tagállamoknak és pénzintézeteknek. Így ő arra számít, hogy középtávon több olyan dél- és kelet európai ország csatlakozni fog hozzá, akik még nem tagjai az európai monetáris uniónak.

Köszönjük, mi még várunk

Magyarország nem tagja az eurozónának és még van néhány részletkérdés, amit látni kell majd, hogy a magyar parlament dönthessen arról, csatlakozik-e az ország a bankunióhoz - mondta Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly decemberben, a bankszanálási törvényről egyezséget hozó uniós csúcsot követően. Ugyanakkor a miniszterelnök akkor azt mondta, hogy Varga Mihály pénzügyminisztert már három héttel korábban arra kérte, hogy a formálódó eurózónás bankunióhoz hasonló magyar, tehát nemzeti hatáskörben megszülető bankszanálási törvénytervezetet készítsen elő. Varga Mihály néhány nappal korábban azt nyilatkozta, hogy ez erről szóló törvény akár már januárban is megszülethet, azonban azóta nincs újabb hír az ügyben.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!