Nagy meglepetést okozhat a magyar tőzsde szeptemberben

Pluszkeresletet generálhat a BÉT részvénypiacán, hogy a magyar pénztáraknak szeptember végéig növelniük kell forinteszközeik arányát. Ugyanakkor sokan már eddig is elérték vagy megközelítették az előírt szintet.
NAPI, 2010. szeptember 6. hétfő, 07:43
Fotó:

 

A jelenlegi szabályozás szerint szeptember végéig kell átállniuk a pénztáraknak a korábbinál szigorúbb limitekre a devizában denominált instrumentumok terén. A klasszikus portfóliókban legfeljebb öt, a kiegyensúlyozottban 20, a növekedési portfóliókban pedig 35 százalék lehet a devizás eszközök aránya. Az átállást megnehezítheti, hogy 2011 januárjától 40 százalékos minimális részvényarányt határoznak meg a pénztárak számára.  

Szerencsésebb lett volna, ha részvények helyett általában a kockázatos eszközök arányára vonatkozna a szabály, így kifejezetten részvényben a minimálisan 40 százalékot nem minden tőkepiaci környezetben tartom indokolhatónak - mondta Orbán Gábor az Aegon Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. Miközben egyértelműen nem hatékony egy nyugdíjrendszer, ha a nyugdíjpénztári szektor hosszú távon államkötvényben tartja a tagok vagyonát, a kockázatos eszközök fogalmát kár a részvényekre szűkíteni, hiszen akár ingatlan, vállalati kötvény, kockázati tőke, vagy jelzálog-kitettséggel is megvalósítható a tipikusan évtizedes befektetési horizonthoz illő eszközösszetétel. A szabályok állandó módosítgatása még annál is kevésbé szerencsés, mint egy félig-meddig jól tervezett szabály, így a jelenlegiből érdemes kiindulni. Eszerint most egyrészt a forinteszközök arányát, másrészt a részvényekét kell szinte egyszerre emelni, vagyis magyar részvényekből kell megfelelő feltöltöttséggel rendelkezniük a pénztáraknak.

Orbán szerint nagyon sok pénztár már most tartalmazza a 40 százalékos részvénysúlyt, vagy a körül van. A legnagyobbak közül páran (nem túl szerencsésen időzítve) már 2008-ban feltöltötték a portfóliókat, és a többiek is folyamatosan töltögettek az elmúlt két évben. Így mára a túlnyomó többség már megközelíthette az elvárt arányt, de lehetnek még olyan pénztárak, akik lemaradásban vannak. Az Aegon szakértője szerint is elképzelhető, hogy szeptemberben még keresletet generálnak a magyar részvényekben ezek a szereplők, és lehet, hogy nem is járnak rosszul. A felmérések szerint a legtöbb alapkezelő és kisbefektető viszonylag pesszimista a részvényeket illetően, és a tapasztalat azt mutatja, hogy ilyenkor a legjobb vásárolni.
Az az erő, amit az elmúlt napokban már láttunk a magyar részvénypiacon, részben a szabályozás változásának tulajdonítható, és véleményem szerint még fogunk is vételi aktivitást látni emiatt a közeljövőben - mondta Móró Tamás, a Concorde stratégája. A magyar nyugdíjpénztárak kinőtték a magyar piacot, a mostani piaci erő mögött jelentős részben ez húzódik meg. Bár az utóbbi időben a pénztárak aktívan próbálnak lobbizni a szigorúbb követelmények megváltoztatásáért, a devizás eszközök maximális arányának csökkentése nem feltétlenül rossz Móró szerint. A kormány érdeke, hogy minél könnyebben és olcsóbban finanszírozza az államadósságot, így nem valószínű, hogy hajlandó lenne ezt megváltoztatni.

A pénztárak helyzete nem könnyű, a megtakarítások termelődnek, a BÉT-en viszont nincsen új kínálat. A stratéga szerint egy részvénybe legfeljebb a tőke öt százalékát szabadna fektetni, ez biztosíthat megfelelő diverzifikációt. Viszont ezt elég nehéz megvalósítani, hiszen ha valaki az irányadó indexet akarja követni, a BUX-ban a Mol súlya egyedül 30 százalék. Márpedig Molt és Richtert nem könnyű nagyobb mennyiségben vásárolni mostanában, olyan alacsony a likviditás. A kisebb részvényeket nem mindenki teszi bele a portfóliókba, de aki mégis pontosan akar követni egy indexet, annak még nehezebb a dolga, ugyanis hatalmas kilengéseket okozhat egy-egy kisebb részvény piacán. Ez nemcsak a magyar részvényekre igaz, hanem a régiósokra is. Mind magyar, mind régiós viszonylatban egyedül az OTP számít likvidnek, de egyedül OTP-vel nem lehet egy pénztárat feltölteni.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK