A Wall Street Journal cikke szerint könnyen túlzónak bizonyulhatnak az egyre optimistább elemzők az amerikai vállalatok nyereségességével kapcsoltban. A durván emelkedésnek indult nyersanyagárak ugyanis nyomás alá helyezhetik a cégek profittermelő képességét, s ez akár a részvényárfolyamokban is visszaköszönhet. A Ford, a Procter&Gamble és a Kraft Foods csak néhány a több tucatnyi amerikai vállalat közül, amelyek a tavalyi utolsó negyedévről szóló gyorsjelentésükben profit marzsuk csökkenéséről számoltak be a meredeken emelkedő nyersanyagárak miatt. Részvényeiket eladással büntették a befektetők, annak ellenére, hogy gyakran a vártnál kedvezőbb eredményről számoltak be.

A hideg fogadtatás éles ellentétben áll az általános piaci hangulattal, hiszen a vezető amerikai részvényindexek mintegy 6 százalékkal állnak magasabban, mint ahogy az évet kezdték.


Az S&P 500-as index kosarában szereplő cégek mintegy háromnegyede tette eddig közzé gyorsjelentését, az eddig jelentő társaságok mintegy negyede szűkülő profithányadról számolt be az utolsó három hónap során. Az üzemi eredményhányad így az átlagos 8,95 százalékról 8,69 százalékosra csökkent.


Ébresztő!


Azt hiszem, ez a negyedév komoly figyelmeztetést adott. A szűkülő marzsú cégek részvényeinek eladása csak a kezdet - vélte a lapnak nyilatkozva Erin Browne, a globális macro-trading üzletág igazgatója a Citigroupnál. Szerinte a probléma még csak most jelentkezett, de egyre inkább befészkeli magát a befektetők gondolkodásába.


Míg a nyersanyagok áremelkedése okozta költségnövekedés egy része áthárítható a vevőkre, sok társaság képtelen emelni késztermékeinek árát. Az amerikai fogyasztó gyenge, a munkanélküliség magas, s a háztartások a válság előtti időszakhoz képest sokkal szigorúbb költségkontroll mellett működnek. Eközben a részvényelemzők egyelőre láthatóan nem számolnak a jelenséggel, s ezért könnyen lehet, hogy túlbecsülik a cégek várható profitját. Adam Parker a Morgan Stanley vezető amerikai részvénystratégája szerint az elemzői konszenzus idénre a vállalati nyereségek dinamikus bővülésével számolt.
Ez elegendő tere hagyhat a csalódásnak, ha az emelkedő nyersanyagárak tényleg mélyen a vállalati profitokba marnak - folytatta. Az elemzők egy része máris abba a hibába esett, hogy túlzottan is kivetítette az elmúlt negyedévek kedvező folyamatait a jövőre, így sok céggel kapcsolatban már túlzókká váltak az elvárások, ami könnyen fordítva sülhet el.


A jelenség szelektíven is éreztetheti hatását - vélték a lap által megkérdezett elemzők. Míg a korábban említett társaságok nyereségessége csökkenhet, addig az energetikai cégek és a nyersanyaggyártók, bányászati társaságok profitálhatnak a folyamatból. A fogyasztási cikkeket gyártó cégek papírjai viszont rosszabbul teljesíthetnek.


Nem kell mindjárt megijedni


Vannak azért visszafogottabb vélemények is. Az amerikai cégek kiváló növekedése eredményszinten első körben a válság során végrehajtott durva költségcsökkentési intézkedéseknek volt köszönhető. A második forduló a meglepetésekben az volt, mikor kiderült, a fogyasztás gyorsabb ütemben növekszik, mint korábban gondolták. A számok azt mutatják, hogy a végső kereslet a cégek termékeire nagyobb, mint amit az elemzők gondoltak. Ez jó jel arra nézve, hogy a profitoknak van hova nőniük a költségcsökkentések hatásain túl is - mondta Priya Hariani, a Bank of America Merrill Lynch amerikai részvénystratégája. Hariani nincs megrémülve a marzsok potenciális beszűkülésétől.



Szerinte a félelmek túlzóak, s csak néhány cégnél tapasztalható a tendencia, amit a sajtó aztán szokás szerint felfújt. A jelenlegi nyereségességi szint fenntartható, ezt támogatják az alacsony kamatok és az alacsony vállalati adókulcsok is.


A helyzet az, hogy vannak cégek, ahol érezhető a nyomás, ilyenek a kiskereskedelmi és élelmiszeripari társaságok, azonban az amerikai vállalati szektor egészének alapanyagárai alacsonyak. Elképzelhető, hogy a marzsok növekedése nem lesz olyan ütemű, mint az elmúlt negyedévekben, de jelentős zsugorodásra nem kell számítani - tette hozzá.


Elindult az utolsó kör?


A befektetési szakemberek mindenesetre egyre optimistábbak a nyersanyagokkal kapcsolatban, s egyre többen vélik úgy, felül kell azokat súlyozni a portfóliókban, mert áremelkedés jöhet. Ennek e vélekedésnek lehet is valami alapja, ha a 2009 tavasza óta elindult folyamatokat szemléli a befektető. Martin Pring neves technikai elemző szerint az ideális négyéves üzleti ciklusmodellben egy növekedési időszakban a nyersanyagárak az utolsók melyek drasztikus növekedésnek indulnak, s lendületük kitart még azután is, hogy a részvénypiac elérte csúcsát. Az idealizált modell szerint a felfelé ívelésben, a tetőépítésben és a hanyatlásban is a következőképpen teljesítenek időben az eszközosztályok: az elsők a kötvények, második helyen a részvények, s utolsóként a nyersanyagok.


　

Míg kötvénypiac - legalábbis az Egyesült Államokban - a mostani jelek szerint tavaly ősszel elérhette csúcsát, s azóta az árak csökkenésnek indultak, a részvénypiacon ennek egyelőre nincs nyoma. A mélyben viszont szép lassan kezdtek el növekedni a nyersanyagárak, a CRB nyersanyagárindex immár 345 ponton jár, 2009. márciusi mélypontja 200 pontnál volt.



A hagyományos charton, de az úgynevezett point & figure grafikonon is felfelé mutat az index, most éppen a 2008 őszi letörés szintjét készül tesztelni 370 pont magasságában, azonban a kiépített alakzatokból célára 400 és 430 pont közé tehető.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!