Magyar idő szerint szerda este fél 7-kor dönt az amerikai jegybank az irányadó kamatlábról, amelyet 2008 decembere óta 0,0 és 0,25 százalék közötti szűk sávban tartanak. A döntést követő sajtótájékoztatón Ben Bernanke, a Fed elnöke a középtávú gazdasági és inflációs folyamatokat tekinti át.

Egyértelmű piaci várakozások szerint továbbra is kivár a jegybank a monetáris szigorítással, így az eurózóna monetáris döntéshozóitól eltérően az érezhető inflációs nyomás ellenére (májusban 3,6 százalékra  nőtt a fogyasztói árindex) sem tesz lépést az árstabilitás megőrzése felé, más szóval, a rendkívüli kondíciókból nem vesz vissza - hívja fel a figyelmet reggeli kitekintőjében az Equilor.

Nem ilyen egyértelmű a helyzet a gazdaságélénkítést elősegítő különleges likviditási kondíciók fenntartásával kapcsolatban. A rendkívüli kondíciók jelenleg a Fed novemberben indított második kötvényvásárlási programjában öltenek testet, amelynek keretében extra kereslet van a hosszú (5- és 10-éves) oldali kötvénypiacon, hogy így nyomja le az ottani hozamokat, megkönnyítve az amerikai gazdasági szereplők olcsó hitelszerzését. Ennek hatásaként duzzasztotta fel saját mérlegfőösszeget 2900 milliárd dollárra az amerikai jegybank.

A második program kifutása június végével esedékes, vagyis ekkor éri el a Fed-mérleg a maximumát, amely egyéb intézkedés nélkül, a kötvény lejáratok kifutásával automatikusan csökkenő pályára áll át (ez kvázi egy automatikus pénzvisszaszívást jelent, amellyel megdrágulnak a tőkeforrások).

Nagy kérdés, hogy mit kezd a program végét követően a Fed, amelynek három opciója van. Jelenleg az tűnik a legvalószínűtlenebbnek, hogy egy újabb harmadik programot indítson, hogy egy újabb pénzpumpával támassza meg a piacot. Az sem valószínű, hogy a program kifutásával elkezdené leépíteni a mérlegében szereplő kötvényeket, amelyek futamidejének lejártával visszakerülne a jegybank által nyomtatott pénz a Fedhez.
A legvalószínűbb forgatókönyvnek az Equilor elemzői azt tartják, hogy új programot nem indít a jegybank, de jelzést fog adni, akár már a piaci szereplők számára, hogy a mérlegének méretét még egy ideig fenntartja, vagyis a lejáró kötvényekből befolyó pénzt visszaforgatja az állampapírpiacra, ami ott továbbra is keresletet fog generálni.
A piaci szereplők jelentős része ezzel az eseménnyel számol, és a találgatások már arról szólnak, hogy vajon meddig maradhat meg a 2900 milliárd dolláros Fed-mérlegfőösszeg.  A szakértők szerint ez legalább őszig, de akár a jövő év elejéig is fennmaradhat, de szemben a novemberi programmal, ahol 5-10-éves hosszú lejáratú állampapírok vásárlását célozta, most a rövidebb oldali hozamok leszorítását fogja célozni.

Ennek szembetűnő piaci következménye az lehet, hogy megnő az USA állampapír piaci hozamgörbe meredeksége, hiszen a hosszú oldalon erősödni fog az eladói nyomás, főleg az inflációs várakozások emelkedésével, így ott egyértelműen a kötvényshortosok kerülhetnek előnyös helyzetbe. Viszont a rövidoldali hozamok továbbra is nyomottak maradhatnak, sőt az extra keresletnek köszönhetően ott még hozamsüllyedés is elképzelhető. Jelenleg nem látszik a monetáris szigorítás kezdete az USA-ban, még a QE2 kifutásával sem, kamatemelésre az idén tehát nem sok esély van.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!