Nagyot bukhat Magyarország, ha ebből a körből kimarad

Az EU egyik legnagyobb versenyhátránya a globális gazdaságban, hogy nincs egységes tőkepiaca. Ez "csak" azért baj az Európai Bizottság (EB) szerint, mert egy harmonizáltabb piacon akár több ezer milliárd eurónyi forrást is fel lehetne szabadítani az európai gazdaság fellendítésére és egyben könnyíteni a vállalkozások finanszírozását. Magyarország tőkepiaca Európa legfejletlenebbjei között van, emiatt azonban jelentős, dollárban is százmilliárdokban mérhető befektethető forrástól esett el az elmúlt években is - derül ki egy, az európai tőkepiacokat vizsgáló tanulmányból.
Szabó Zsuzsanna, 2015. június 22. hétfő, 07:11
Fotó: Reuters

A kétsebességes EU létrehozása felé mozdul az unió. Ez akár indokoltnak is tűnhet, hiszen az eurózóna válságának okai főleg a félig kész monetáris unióban keresendőek, ez a helyzet pedig egyre tarthatatlanabbá válik, hiszen a szorosabb integráció mellett állók szövetsége is lazulni látszik. Az euró esetleges összeomlását pedig nem engedhetné meg magának egyik tagállam sem - az ugyanis beláthatatlan következményekkel járna.

A vezető államok egy része mintha megelégelte volna az egy helyben totyorgást. A Guardianben jelent meg egy cikk a francia és a német gazdasági miniszter tollából, amelyben egy olyan Európát vázoltak fel, ahol az eurózónás tagoknak saját parlamentje és közös költségvetése lenne, közösen szednének adót, illetve összehangolnák a minimálbért és a segélyeket - vagyis határozottabb lépésekkel és gyorsabban haladnának egy szilárdabb valutaunió felé.

Nem sokkal később a Bruxinfo írt arról, hogy a június végi EU-csúcson öt uniós intézmény - Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Eurócsoport, az Európai Központi Bank (ECB) és az Európai Parlament - vezetője rövid- és hosszú távú lépésekre lebontott ütemtervet készül javasolni a gazdasági és a monetáris unió (EMU) kiteljesítésére. Ez négy fő területen irányoz elő két szakaszban konkrét lépéseket: a gazdasági unió, a fiskális unió, a pénzügyi unió (bankunió) és a politikai unió a szükséges intézményi változásokkal és a demokratikus elszámoltathatóság erősítése révén. Az egész tervet 2019. június 30-ig kellene megvalósítani és a javaslat egy eurózóna szintű fiskális stabilizációs mechanizmust, jogilag kötelező gazdasági konvergenciákat valamint az ESM átalakításával egy Európai Valutaalapot irányozna elő.

Ennek része a fiskális unión belül a tőkepiaci unió megteremtése is, amelyről nemrég zárult le egy három hónapos konzultáció, és amelynek eredményei alapján állítja össze az EB az akciótervét. A tőkepiaci unió létrehozásában részben azért is kapcsolhatott rá a bizottság, mert a Juncker-bizottság által már meghirdetett, akár 315 milliárd eurót is mozgósító beruházási tervnél ez a végösszeg csak multiplikátorhatással jöhet ki, magánpénzek bevonásával. Ehhez pedig szükség van olyan eszközökre, amelyekkel ezt meg is lehet valósítani - például egy működő tőkepiacra. Csakhogy jelenleg nem létezik egységes tőkepiac az EU-ban.

Óriási hátrányban az EU

Amellett, hogy jelentős forrásokat lehetne a tőkepiacok harmonizációjával felszabadítani - legalábbis több tanulmány is erre utal -, ez fontos versenyképességi tényező is az EU számára, hiszen mind az USA, mind Kína jobban áll: az előbbinél az értékpapír-piaci kapitalizáció 2013-ban a GDP 138, az utóbbinál 74 százalékát tette ki szemben az EU 64,5 százalékos értékével.

Különbségek az EU és az USA között
  • Az USA értékpapír-piaci kapitalizációja 2013-ban a GDP 138, Kínáé a GDP 74 százaléka volt szemben Európa 64,5 százalékával.
  • A zártkörű hitelkibocsátások piaca (közvetlen hitelezés tipikusan intézményi befektetők és közepes vállalatok között) az USA-ban közel háromszorosa az európainak (2013-ban az USA-ban a kibocsátás volumene 50 milliárd dollár volt szemben a 15 milliárd dolláros EU-belivel).
  • Az amerikai vállalati (nem pénzügyi) értékpapírpiac (kormányzat vagy vállalatok által kibocsátott értékpapír, amelyek a másodpiacon is értékesíthetőek- például kötvények, váltók vagy más pénzpiaci eszközök) az EU piacának háromszorosa. A vállalati nempénzügyi kötelezettségek teljes értéke az USA GDP-jének 40,7 százaléka volt az EU 12,3 százalékával szemben 2013-ban.
  • A kockázati tőkepiacon a befektetett összeg az USA-ban ötszöröse az európainak. Ha az európai kockázati tőkepiac az USA fejlettségi szintjén állna, az további 90 milliárd dollárnyi forrást jelentett volna 2008-2013 között a vállalatok számára, és több mint négyezer további kockázati tőkebefektetést jelentett volna.
  • Az értékpapírosítás Európában 2014-ben 216 milliárd euróra rúgott a 2007-es 594 milliárd euróval szemben. Az EB szerint ha a kkv-k értékpapírosítási piacát biztonságosan újjá lehetne éleszteni, akkor innen további 20 milliárd eurónyi forrás kerülhetne be a gazdaságba.

Az EU számára viszont jelentős hátrányt jelet a globális versenyben, hogy jelenleg a tőkepiacok fejlettsége igen töredezett: az uniós tagállamok között nagyobb a fejlettségbeli különbség, mint az EU és az USA között, miközben az EU tőkepiaci mélysége csak fele az USA-énak. Európában minél délebbre és keletebbre megyünk, annál fejletlenebbek a tőkepiacok.

A nagyobb képért kattintson!

Az Egyesült Királyságban a legfejlettebb a tőkepiac, Németországé viszont - meglepő módon - nincs a legfejlettebbek között, a rangsor alapján csak a 16., mivel csupán 78 százaléka az európai átlagnak (EU-28, Izland, Norvégia és Svájc), szemben a brit 165 százalékkal. Magyarország tőkepiaca a 26. legfejlettebb, 24 százalékos értékkel. Ezzel a régiós országok között Horvátország (23.), Csehország (24.) és Lengyelország (19.) mögött áll, utóbbival szemben jelentős lemaradásban, hiszen a lengyel tőkepiac 55 százalékon áll.

A nagyobb képért kattintson!

Ez a töredezettség különösen a kkv-k, startupok, hosszú távú befektetést igénylő projektek - közlekedési-, energiaipari- vagy szociális infrastrukturális (kórházak, iskolák, szociális lakások) beruházások - esetében gátolja a finanszírozási forrásokhoz jutást. Az EB az akadályozó tényezők között látja a befektetési döntésekhez szükséges információk hiányát, a tőkepiacokhoz való hozzáférés magas költségét - különösen a kkv-k számára -, valamint azt, hogy sok befektető a saját országában marad, ha befektetésről van szó.

Kínálati oldalról meglehetősen korlátozott a megtakarítások átcsatornázása az intézményi-, kisbefektetői- és nemzetközi befektetőktől a tőkepiaci eszközökbe. Ennek okai: a határokon átnyúló alapok magas alapítási és marketingköltségei, a magánnyugdíjak határon átnyúló hozzáférésének nehézségei, a kockázati tőkepiac töredezettsége, valamint a pénzpiacok és a pénzügyi közvetítők bizalomhiánya a kisbefektetőkkel szemben.

Mindezek nyomán az eurózónában például 2013-ban a kkv-k 35 százaléka nem jutott hozzá az általa kért banki hitelekhez. E szegmens - beleértve a startupokat is - számára ugyanakkor kevésbé hozzáférhető a kockázati tőke vagy a finanszírozás más alternatív formája, szemben az USA-ban bejegyzett versenytársaikkal. (Ráadásul Európában a magán tőkealapok pénze csökkent a válság óta). Ennek egyik következménye, hogy több európai vállalat áttelepült az USA-ba a könnyebb finanszírozáshoz jutás reményében.

Ezermilliárdok szabadíthatók fel

Az EU szerint a reform jelentős forrásokat szabadíthat fel a gazdaság számára, segítve a növekedést és a munkahelyteremtést, a vállalatok - főleg a kkv-k - számára megkönnyítve a forráshoz jutást. A reform kidolgozásában egyik figyelembe vett tanulmány szerint több ezer milliárd eurónyi forrást lehetne a harmonizációval felszabadítani. A tanulmány készítői szerint ugyanis, ha az elmúlt öt évben a kevésbé fejlett piacokkal rendelkező gazdaságok tőkepiaci fejlettsége az európai átlagon álltak volna, akkor több mint 6 ezer milliárd eurónyi extra tőke állt volna rendelkezésre a nyugdíj-, biztosítási- és kisbefektetői alapokból az európai beruházásokra. Továbbá az európai vállalatok több mint 500 milliárd eurónyi pluszforráshoz juthattak volna a vállalati kötvény-, részvény- és kockázati tőkepiacok révén ez elmúlt öt évben.

A tőkepiaci unió fő célja, megtörni a túlzott banki hitelezésre való támaszkodást. A banki hitelezés ugyanis a pénzügyi válság óta bénult állapotban van és várhatóan tovább zsugorodik a következő években. Európában 2014-ben ugyanis a vállalatok adósságaik finanszírozásának háromnegyedét banki forrásokkal oldották meg - holott az USA-ban ez pont fordítva van: a banki hitelek a vállalati hitelek negyedét adják.

A nagyobb képért kattintson!

A banki finanszírozás súlya éppen azon országokban a legnagyobb, amelyeket keményen sújtott a válság: Spanyolországban, Görögországban és a kelet-közép-európai országokban a vállalati finanszírozás több mint 90 százalékát teszi ki. (Magyarországon 91 százalék volt az arány 2014-ben.) Ezzel szemben az Egyesült Királyságban csak 52 százalék az arány. Mindez akkor válhat problémává, ha egy pénzügyi válságban e források elapadnak. Az eurózónában például 2008 óta 44 százalékkal esett az új hitelek aránya, de néhány országban a 60 százalékot is meghaladta. A banki forrásokra kevésbé hagyatkozó gazdaságokat viszont az adósságfinanszírozásban kevésbé érintette a válság.

A tanulmány készítői szerint Európában nincs megtakarítási probléma: az öreg kontinensen GDP-arányosan magasabbak ugyanis a megtakarítások, mint az USA-ban. Van viszont befektetési probléma, azaz e források hosszabb távú tőkebefektetésekké való alakításával van gond.

Magyarország is hatalmas pénzeket nyerne

Magyarország is hatalmas pénzeket tudott volna felszabadítani, ha az európai átlagnak megfelelő fejlettségű tőkepiaca lenne. Például, ha az intézményi nyugdíj- és biztosítási eszközök piacának mélysége elérte volna az európai átlagot, akkor 110 milliárd dollárnyi tőkét lehetett volna befektetni a magyar gazdaságba - ez a magyar GDP 85 százalékának megfelelő összeg. A vállalatok pedig 5 milliárd dollárnyi extra forráshoz juthattak volna évente az elmúlt 5 évben, ha a vállalati kötvény- részvény- és kockázati tőkepiacok elérték volna az európai átlagos fejlettséget. Így a tőkepiaci aktivitás éves átlagos potenciális növekedése az elmúlt 5 évben a GDP 3,5 százalékát tette volna ki.

Mindenkinek jó lesz - elvileg

A tanulmány elismeri, hogy az EU-ban soha nem lesz egy "igazi" egységes tőkepiac, de a reformoknak egy olyan minimumra kell összpontosítani, ami segíteni képes a harmonizációt. Ugyanakkor az EB is elismeri, hogy a tőkepiaci unió létrehozása hosszú távú projekt. A mostanában zárult konzultáció eredményeiből is csak szeptemberre lesz cselekvési terv, és a működőképes tőkepiaci unió 2019-re érhető el. Ha viszont elkezd működni, az mind a 28 tagállamnak hasznára válik - legalábbis a bizottság reményei szerint.

Az EB egyik szakértője szerint a tőkepiaci unió létrehozását nem "keménykezű harmonizációként" kell elképzelni; nem lesz egy kötelező érvényű jogszabály vagy szabályrendszer, amit minden tagállam torkán "lenyomnak", azt az országspecifikus ajánlások révén szeretnék megvalósítani. Bíznak abban ugyanis, hogy az egyes országok számára a más tagállamok jó gyakorlata meggyőző lesz és kényszer nélkül átveszik a jobb szabályozást. Az is fontos, hogy a tőkepiaci unió létrehozása nem London "exportálását" jelenti az EU minden sarkába, sok olyan intézkedést is meg lehet hozni, amihez nem szükséges új jogszabályok megalkotása. Amennyiben viszont jogszabályi kötelezettséget vezetnek be, akkor ott nagyon biztosnak kell lennie az uniós javaslattevő-végrehajtó testületnek abban, hogy az működni is fog.

A tanulmány szerint a szabad tőkemozgás előtt álló akadályok lebontásával és a piac harmonizálásával a tőkepiaci unió jelentős hatással lehet a tagállamok közötti különbségek csökkentésére. A reform elsődleges haszonélvezői - szemben a tanulmány készítőinek véleményével - mégis vélhetően az eurózónás tagállamok lesznek véleményünk szerint, miután a valutaövezeten belül a harmonizált szabályokat vélhetően könnyebben lehet majd alkalmazni. Az eurózónán kívüli tagállamok haszna annyiban jelentkezhet, hogy erős ösztönzést kaphatnak arra, hogy fejlesszék a tőkepiacukat - ehhez viszont haladó szemléletű és hosszú távon gondolkodó, befektetői bizalmat teremteni/erősíteni tudó politikai vezetésre is szükség lenne. A kelet-közép-európai országokban a populista politikai folyamatok viszont még mindig inkább kockázati tényezőként jelennek meg (lásd Magyarország, vagy a formálódó, a jelenlegitől eltérő politikai erő várható kormányra kerülése fényében Lengyelország).

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megfigyelt, 2015.06.22 21:35

@Helianthus: EZEK lopni-csalni -hazudni profi módon tudnak, taníthatnák a Szorbonon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matolcsy, 2015.06.22 15:09

@Helianthus: Nyugi! Nő a tàboruk...dörzsöli is a kezét a fidesz.
Mnden nem szavazó a leendő nyertesre szavaz.
Pató Pál országa ennyire egyszerű!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Helianthus, 2015.06.22 14:48

@megfigyelt:

,,@Helianthus: A 2014 es szavazásnál a FIDESZ-KDNP -re 2 264 730 szavazat érkezett és a RABLÓBANDA elérte a 2/3-os többséget."

Ez a választási rendszerbe épített csapdák. Én úgy tiltakozok ellenük, hogy nem megyek szavazni. De egyedül nem érek el vele semmit.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2015.06.22 14:25

@Helianthus: A 2014 es szavazásnál a FIDESZ-KDNP -re 2 264 730 szavazat érkezett és a RABLÓBANDA elérte a 2/3-os többséget.
Egyiken nagyon elfogultak vagyunk és próbáljuk szépíteni a dolgot.

2002-ben a FIDESZ 2 306 763 fő támogatással nem nyert,ezek a szomorú tények.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Helianthus, 2015.06.22 14:17

@megfigyelt:

,,@Helianthus: Még nem sikerült kibarkópáznom a korábbi nick nevét mint a -hunorti-unorti-jobbajobbét-- de ami késik az nem múlik."

Páros napokon az összes hozzászóló én vagyok és velem vitatkozol egyedül. A páratlan napokon a nevem alatt ezrek írnak ide.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html