Nagyot kereshetnek Schmidt Máriáékon ismeretlen svájciak - Mészárosék állnak a háttérben?

Szándékosan elszabotált közgyűlés, MNB-büntetés, egy titokzatos, két nap alatt több százmillió forintot kereső svájci cég - ezek történtek a 15 milliárdos tőzsdei ingatlancéggel, a BIF Nyrt.-vel az elmúlt két hétben, miközben Schmidt Mária családi vállalkozása igyekszik megszerezni minél több részvényt a társaságban - a jelek szerint hiába. Az nyrt. csaknem harmada ugyanis Mészáros Lőrinc közelébe kerülhetett.
Napi.hu, 2017. május 5. péntek, 14:16
Fotó: Napi.hu

Hatalmas összeget kereshetett egy nap leforgása alatt egy magyar tőzsdei társaság részvényeire egy frissen bejegyzett, titokzatos svájci cég.

Sok a meglepő részlet

A Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) szerda este jelentette be, hogy a Schmidt Mária családjának tulajdonában álló PIÓ-21 Kft. nyilvános vételi ajánlatot tett az összes, tulajdonában még nem álló részvényére 548 forintos árfolyamon. A PIÓ-21 Kft. az ajánlat szerint jelenleg nagyjából 29,8 százaléknyi részvénycsomaggal (mintegy 7,7 millió részvénnyel) rendelkezik, Schmidt Mária fia, Ungár Péter Károly viszont szintén rendelkezik egy 3,07 százalékos pakettel (mintegy 790 ezer részvénnyel), így  együttes befolyásuk alulról súrolja - de nem lépi át - a tőkepiaci törvény szerint csak  nyilvános ajánlattal átléphető 33 százalékos értéket. (A PIÓ-21 közölte, hogy az összes részvényre elegendő fedezettel rendelkezik, az ügylet lebonyolítója az OTP Bank Nyrt., az ajánlati ár megfizetésére pedig az Takarékbank Zrt. 9,5 milliárd forintig bankgaranciát nyújtott.)

Az ajánlat előtt egy nappal szokatlanul heves volt a BIF-részvények tőzsdei kereskedése. A papírok átlagos napi forgalma jellemzően néhány száz, néha pár ezer darab, kedden azonban mintegy 8,5 millió darab cserélt belőlük gazdát a BÉT-en. Amint egy másnapi bejelentésből kiderült, a cég egyik legnagyobb tulajdonosa szállt ki ily módon a részvényeiből, a Nobilis Kristóf nevével fémjelzett DonaDöme Kft. aznap 6,247 millió darab BIF-részvényt értékesített részvényenként 468 forintos árfolyamon. Arról azonban nem volt bejelentés, hogy ki vált meg a további több mint kétmillió részvénytől. A tőzsdék jól ismerők feltételezései szerint ezt a pakettet minden bizonnyal a Halmi út 46. Kft. adta el - a cégnek egy évvel ezelőtt még csaknem tíz százalékos tulajdoni hányada volt a BIF-ben.

Szerencsés rajtot vett a befektetőcég

A nyilvános ajánlat megjelenésének másnapján pedig már be is jelentkezett a vevő, amely egy BNIF Asset Management AG névre hallgató svájci, zürichi bejegyzésű vagyonkezelő társaság. A cég összesen 32,99 százaléknyi (8,49 millió darab részvényt jelentő) pakettet vásárolt. A svájci adatok szerint április elején frissen bejegyzett társaságról nem nagyon lehet sokat tudni - talán csak azt, hogy ilyen szerencsés kézzel még nem rajtolt befektető a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A 100 ezer svájci frankos - azaz kevesebb mint 30 millió forintos - alaptőkével rendelkező cég megalakulása után kevesebb mint egy hónappal már négymilliárd forintért  (3,969 milliárd forintért) megveszi az egyik igen illikvid magyar tőzsdei cég részvényeit, amelyre már másnap 17 százalékkal magasabb árfolyamon nyilvános vételi ajánlat érkezik.

Ha Schmidt Máriáék szerdán publikált ajánlatát jóváhagyja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a BNIF eladja részvénycsomagját, akkor összességében közel 688 millió forintot kereshet a svájci cég a "jó időben" történő BIF-es ügyleteken.

A Napi.hu megkereste az MNB-t, hogy indítanak-e vizsgálatot a BNIF tőzsdei vásárlásával kapcsolatban, nem sértették-e meg a bennfentes kereskedés tilalmát akkor, amikor egy nappal egy nyilvános ajánlat napvilágra kerülését megelőzően vettek nagy mennyiségben az ingatlanforgalmazó cég részvényeiből. A magyar tőkepiac és a felügyelet történetében ugyanis nem lenne példa nélküli, hogy egy nyilvános ajánlat megjelenését megelőző időszak tőzsdei tranzakcióit szigorúbban megvizsgálja a felügyelet. Cikkünk elkészültéig még nem érkezett meg az MNB válasza, amint megjön, azonnal frissítjük anyagunkat.

Ki áll a háttérben?

A szokatlanul jó időben vásárló svájci BNIF mögött több, piaci és nem piaci forrásunk is Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és a leggyorsabban gazdagodó magyar köreit sejtette. (Mészáros a Napi.hu kiadásába megjelenő A 100 leggazdagabb 2017 friss becslése szerint 120 milliárd forintos becsült vagyonnal az ötödik  legmódosabb magyarnak számít - ráadásul az ő vagyona nőtt abszolút és relatív mértékben is a legtöbbet az utóbbi egy esztendőben az élmezőnyben.)

Minderre egyelőre nincs közvetlen bizonyíték, hiszen a svájci cég képviseletében két, svájci személyt jelöltek meg. Forrásaink azonban fontosnak tartják kiemelni azt, hogy az igazi tulajdonos (beneficial owner) személye csak pár hónapig maradhat rejtve. Svájc ugyanis 2018 januárjától köteles lesz kiadni a vállalkozások valós tulajdonosait - és ez természetesen vonatkozik majd a BIF-ben most tulajdont szerző cégre is.

Körülményesen, de eljuthatunk az Opimusig
A BFIN-t idén április 5-én jegyezték be Zürichben. A céget hivatalosan Wiesli Stefan David és Joseph A. Belle igazgatósági tagok képviselik, a tulajdonosokat nem tüntették fel a zürich kantoni cégregiszterben tárolt dokumentumban. Az utóbbi személy Bloombergen megjelent életrajza szerint 1995-ben bankár konferenciát szervezett Budapesten a közép- és kelet-európai térség befektetési lehetőségeiről.

Belle jelenleg két másik svájci cégben is vezető tisztségviselő: a VT Wealth Management AG és a VT Wealth Capital AG vagyonkezelőkben. Az előbbi cégben 2010 és 2012 között három magyar állampolgár is igazgatóhelyettes volt: (Juhász Stefán, Szalay Gyula és Ujfalussy Kristóf. Ujfalussy és Juhász korábban cégjegyzésre jogosult tagjai voltak az UBS Bank magyarországi képviseletének.) A svájci lakcímmel rendelkező Szalay Gyula a Céginfo.hu adatai szerint egy magyarországi vállalkozásban, a Seven Healthcare Kft.-ben volt korábban résztulajdonos, 2013-ban, mindössze két hónapig, április közepétől június közepéig. A cég 2013 júniusában került a vagyonkezelő Blue Seven Group Zrt. tulajdonába, amely Böjthe Kálmán érdekeltsége. Böjthe 2011-től 2013-ig az egyik nagytulajdonosa és igazgatósági tagja volt a Phylaxia 1912 Holding Nyrt.-nek (amely ma már Opimus Group Nyrt. néven működik és részvénycsomaggal rendelkezik benne Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester).

Még több furcsaság látszik

A BIF ajánlat körül egyébként más furcsaság is van. Az ajánlati árfolyam a tőkepiaci törvény szerinti két lehetséges verzióból az egyiket alkalmazza. Ez ugyanis a tőzsdei forgalommal súlyozott átlagár és az egy részvényre eső saját tőke közül a magasabb kell legyen, s ezúttal az utóbbi volt a meghatározó. A törvény azonban azt mondja, hogy a sajáttőke-értéket a legutolsó jóváhagyott éves beszámoló vagy pedig a féléves jelentés alapján kell meghatározni. A BIF-nél azonban 2016-os elfogadott beszámoló egyelőre nincsen.

Az éves beszámolóról dönteni hívatott közgyűlést a nagytulajdonosok és az igazgatóság láthatóan szándékosan, tőzsdei cégnél meglehetősen példátlan módon elszabotálta - hívta fel a figyelmet Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (Tebész) elnöke. Az április 28-ra összehívott közgyűlésen ugyanis nem jelent meg megfelelő számú részvényes, Schmidt Máriáék, a többi nagytulajdonos és a teljes igazgatóság távol maradt, így nem lehetett elfogadni a tavalyi beszámolót, amellyel az egy részvényre eső sajáttőke-értéke 600 forint közelébe emelkedett volna. Mindössze két kisrészvényes és a 10 százalék körüli csomaggal rendelkező FHB volt jelen. Így pedig a kisrészvényesek értelmezése szerint Schmidték részvényenként 52 forinttal rövidítenék meg őket.

Az MNB pedig a ma reggeli bejelentés szerint már szankcionálta a BIF-et - egy másik tőzsdei céggel, a KEG-gel együtt -, mivel nem tett közzé április végéig éves beszámolót, és részvényeinek kereskedését a 4 milliós bírság mellett fel is függesztette a Budapesti Értéktőzsdén.

(A Napi.hu főszerkesztője, Korányi G.Tamás és a Napi.hu-t kiadó CEMP-csoport elnöke, Spéder Zoltán egyaránt rendelkeznek BIF-részvényekkel.)

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krislaci, 2017.05.05 21:55

Ilyenek miatt nem frankó a BÉT, ilyenek miatt nem akar senki a magyar tőzsdére menni. Dívik a sumákolás, csalás, bennfentes kereskedés. De, mint a példa mutatja, a kivételezettek éppen így tudnak nagyot kaszálni. Persze, ez a magyar gazdaság minden szegletére igaz.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html