A külföldi tőzsdei bevezetéssel kapcsolatban sokan azt hiszik, hogy csak ott lehet elég nagy kibocsátást lebonyolítani, ott lehet igazán ismertséget elérni, de ez nem igaz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi piacra lépéstől nem nő a cég ismertsége, nem könnyebb a tőkebevonás, a likviditás ráadásul alacsony marad. Emellett sokszor, nehézkes a transzparencia, és többletköltséggel járnak a szigorúbb szabályok. A magyar cégek ugyanis elvesznek a rengetek közepes méretű cég között. Itthon viszont könnyen lehet sztárpapír olyan társaság, amely külföldön fel sem tűnik, jó példa erre az RFV elmúlt időszakban mutatott teljesítménye itthon az a cég, amely külföldön eltűnik a sok közepes cég között.

A magyar tőzsde él és virul - tette hozzá Szécsényi utalva arra, hogy az idén még két cég is tőzsdére lép a magyar piacon. Szécsényi szerint a válság már olyan szinten tart, ahonnan nagy esés nem várható, és amint javulnak Magyarország makro mutatói, valamint csökken az országkockázat akkor a közepes cégeknek legjobb, ha nem az egyetlen lehetőség lesz a magyar részvénypiaci megjelenés.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!