Negyedév végi hajrá

A vezető papírok közül a jó gyorsjelentésének köszönhetően erősödött az MTelekom, drágult az OTP is. A Mol és az Richter viszont esett, a Globus pedig zuhant a tegnapi kereskedés után bejelentett profit warningot követően. Öt százalékhoz közeli mértékben zuhant a nem túl fényes gyorsjelentéssel elő rukkoló Synergon is, amely 530 forintra esett vissza. A kétmilliárd forintos profiról beszámoló Zwack viszont 11500 forintig drágult. Változatlanul a közép-kelet európai részvényalapok (KKE) pénzmozgása határozza meg a magyar tőkepiac likviditási helyzetét. Az elmúlt négy napban valamennyi KKE-i részvényalapba csak beáramlást lehetett regisztrálni - írja a Concorde Call. A feltörekvő régiókat összehasonlítva, úgy tűnik a távol-keleti és a dél-amerikai fejlődő piacok tőzsdéinek, ellentétben a közép-kelet európai régió részvénypiacaival, sikerült egy kisebb korrekcióval átvészelni az októbert. Az elmúlt héten egységesen pénzbeáramlást lehetett regisztrálni mindhárom feltörekvő piaci régióban. A BÉT esetében a tőkebeáramlás a becslések szerint közel 10 milliárd forintot jelent, ennyi pénz érkezhet a magyar piacra, főként a közép-európai részvényalapoktól. Ma indul a gyorsjelentési szezon hajrája, a nagy cégek várhatóan továbbra is átlag feletti növekedést hoznak. A Magyar Telekom, a Synergon és a Zwack ma, a többi A kategóriás társaság pedig jövő hétfőig teszi közzé szeptember végéig elért eredményeit. A várakozások szerint a blue chipek többsége még jelentős profitbővülésről ad számot. A Magyar Telekom várhatóan felével növeli első kilenchavi nettó profitját az elemzői előrejelzések szerint (ténylegesen ennél jobb lett az arány), míg a Mol harmadával nagyobb eredményről számol majd be. Az OTP nyereségének növekedési üteme a harmadik negyedévben csökken ugyan egy keveset, azonban a tavalyi első kilenc hónaphoz képest még így is 10 százalék felett maradhat a bővülés - vélik az elemzők. Az Egis-tulajdonosok sem panaszkodhatnak, a kisebbik gyógyszergyár a szeptember végén záruló pénzügyi évében 40 százalékot meghaladó nyereségnövekedésről számolhat be. A BorsodChem ugyanakkor a várakozások szerint kilóg majd a sorból, a kazincbarcikai cégtől eredménycsökkenést várnak az elemzők. A kisebb cégek közül elemzői vélemények szerint akár mérséklődhet is a Danubius profitja, az FHB viszont szektortársához hasonlóan egészséges növekedést mutathat fel. Az MTelekom első háromnegyedéves nettó profitja 58,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A társaság nettó profitja - nemzetközi szabályok (IFRS) szerint - 64,98 milliárd forintot tett ki január-szeptemberben; a NAPI Gazdaság konszenzusa 62,4 milliárd forint volt. A vezetékes üzletágból származó bevételek 3,1 százalékkal 244,7 milliárd forintra mérséklődtek, ugyanakkor a mobil üzletág 8,8 százalékkal hízott, bevételei 214,7 milliárd forintot tettek ki. A társaság összes bevétele 9,7 milliárd forinttal, 2,2 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. A konszolidált működési eredmény 29,8 százalékkal emelkedett egy év alatt és 106,78 milliárd forintot ért el. A pénzügyi veszteség 13,2 százalékkal mérséklődött, segítve ezzel, hogy az adózás előtti eredmény 45,5 százalékkal 83,23 milliárd forintra növekedjen. Ugyan csak a jövő hétfőn jelent az OTP, de a Mol mellett ennek a cégnek az eredménye érdekli leginkább a befektetőket. A NAPI Gazdaság elemzői konszenzusa szerint a 9 havi profit 12 százalékkal 117,3 milliárd forintra nőhet. A Concorde szerint a mostani negyedévet az egyre élesedő árverseny határozta meg, amely a központi bank kamatcsökkentéseivel együtt a marginok határozott csökkenéséhez vezetett. Tovább csökken a hitelnövekedés dinamikája, most már csak 26 százalékos növekedés várható az előző évhez képest. A kedvező folyamatok leginkább a szolgáltatások - és főleg a biztosítások - díjbevételein elért mintegy 60 százalékos növekedés, az alapkezelő, és a külföldi leányvállalatok jó teljesítménye. Kiemelkedő e téren a bolgár DSK banké, de már a szlovák Banka Slovenskónál is kedvező folyamatok látszanak. Szintén ide tartozik, hogy a kamatok csökkenése miatt az OTP nyer a fix kamatozású kötvényein. A Citigroup korábban is a legpesszimistább Mol elemzők közzé tartozott, és ez az elmúlt hónapok árfolyamesése után sincs másképp. A gyorsjelentés előtti elemzésében a cég 59,3 milliárd forintos - közel 20 százalékos visszaesését jelentő - nettó eredményt vár. A gázüzletág operatív eredménye 4,2 milliárd, a kitermelésé 30,5 milliárd, míg a petrolkémiai szegmensé 2,8 milliárd forint lesz állítják. A Citigroup szerint a nagykereskedelmi árrésszűkülés miatt lehet gond a cégnél. Így 2006-ra az eredmény drasztikus csökkenését várják, a 2006-os becsült EPS (egy részvényre jutó eredmény) 1381, míg 2007-re 1341 forint. A cég ajánlása továbbra is eladás, a célár pedig mindössze 13 200 forint. A platina tőzsdei jegyzése 25 és féléves csúcsra emelkedett Londonban. A tőzsdei jegyzés 950/954 dollár körül mozog, de az elemzők szerint hamarosan itt az ezer dolláros határ is. Az áremelkedésben egyaránt szerepet játszik az ékszeripar és a járműipar kereslete - természetesen a spekulatív vásárlások mellett - , utóbbit a dízelautók terjedése is fűti. Az arany esetében is hasonló az optimizmus, itt az 500 dollár elérését tartják néhány hónapon belül valószínűnek az elemzők, bár már hetek óta megrekedt a 460 dolláros unciánkénti ár. A horvát Pliva gyógyszergyár - Kelet-Európa legnagyobb ilyen cége, és a Richter legkomolyabb régiós versenytársa - szeptemberig bezárólag 34 millió dolláros veszteséget termelt, félévkor még 83 millió volt a mínusz. A cégcsoportnak a gondot az amerikai piac okozta, az itteni veszteségek rontják le a számokat. Pedig a társaságnak máshol annyira nem is megy rosszul, hiszen árbevétele a harmadik negyedévben 15 százalékkal ugrott meg, és 282 millió dollárt tett ki. ( A generikus termékek értéke 178 millió dollár volt.) Az EBIT megduplázódott, és elérte az 55 milliót. Az éves teljesítmény sem rossz, hiszen a 9 hónapos forgalom 934 millió dollárt jelent, ami 16 százalékos növekmény. Akár csatlakozik az ország az eurózónához, akár nem, radikális hiánycsökkentés kell az államháztartásban - vélekedett Bokros Lajos. Az államháztartás deficitjét nem az euró miatt kell drasztikusan csökkenteni, hanem azért, mert a magas hiány a jövő generációi elől szívja el a forrásokat - mondta Bokros Lajos egy szerdai tévéműsorban. A volt pénzügyminiszter szerint ez független attól, hogy mikor akarjuk bevezetni a közös pénzt. Bokros szerint az egyensúly melletti gazdasági növekedés nem azt jelenti, hogy nincs egyetlen fillér hiánya sem az államháztartásnak. Megítélése szerint az a fontos, hogy a deficit GDP-arányos mértéke jóval kisebb legyen, mint maga a GDP éves reálnövekedése. A közgazdász hangsúlyozta: csupán 1-1,5 évre állja meg a helyét, hogy a fokozottabb állami költekezés növekedésélénkítő hatással bír. A volt pénzügyminiszter úgy véli, még az államháztartási hiánynál is nagyobb probléma ma a folyó fizetési mérleg hiánya. A finanszírozási igénynek ez a mutatója kiemelkedő az EU-tagországok között. Bokros ugyanakkor jelezte, hogy viszonylag kedvező ennek finanszírozása: nem feltétlenül vezet eladósodáshoz, hiszen kedvező a külföldi működőtőke-beáramlás és az itt megtermelt profit visszaforgatása. A telefonáfa leírhatóságának mértéke kérdésében a szocialista frakció szembehelyezkedett a kormánnyal, a Fidesz meg nem tudta, hogy miről szavaz. A kormánypártok és a kormány közötti konszenzus hiánya eredményezte az adótörvények hétfő esti végszavazásán azt a különös helyzetet, hogy a pénzügyminiszter által benyújtott záró módosítócsomag egyik pontját, a céges telefonköltségek áfatartalmára vonatkozó levonhatósági tilalom arányának megváltoztatását kiemelte a szocialista frakció, majd az Országgyűlés egységesen leszavazta azt - írja a NAPI Gazdaság.