Egy brit elemzőtársaság, a Hong Kong Watch és a Sheffield Hallam University-n működő Helena Kennedy Centre for International Justice tanulmánya szerint a világ egyik legnagyobb indexszolgáltatójának minősülő MSCI három nagy részvényindexe legalább 13 olyan cég által kibocsátott papírokat tartalmaz, amelyek kényszermunkát használnak vagy pedig hasznot húztak az ujgur kisebbségnek épített kényszermunkatáborok létrehozásából Hszincsiang tartományban- írja a Financial Times.

A tanulmány részletesen kitér arra, hogy a világ nagy vagyonkezelő cégei köztük a Blackrock HSBC, a UBS és a Deutsche Bank milyen mértékben használják befektetéseikben azokat az indexkövető, alapokat amelyek vásárolnak a jogsértésekkel vádolt cégek részvényeiből. De nem csak ők, hanem például a kanadai amerikai brit japán állami és privát nyugdíjalapok és érintettek az ügyben. Sőt, szinte az összes feltörekvő országban befektető intézmény valamilyen formában követi ezen indexeket, így jó eséllyel vesznek ezekből a részvényekből.

Így csak szóban érvényesül az ESG

A nagy intézményi befektetők olyan cégeket finanszíroznak, amelyek nyilvánvalóan profitálnak az ujgur régió nehéz helyzetéből - írja jelentést. Fontos lenne, hogy ezek a vagyonkezeléssel megbízott vállalatok cselekedjenek és ne csak elviekben fogadják el azokat az előírásokat, amelyeket az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási szempontból fenntartható) irányelvek által adott keretrendszerek, illetve a nemzetközi emberi jogi carthák aláírásával magukra nézve kötelezővé tettek.

Az utóbbi időben ismét előtérbe került a Kínára nehezedő nemzetközi nyomás a hszincsiang tartományban honos ujgur népességgel szembeni bánásmód miatt. Az ENSZ legfontosabb emberi jogi szervezete (UNHCR) szeptemberi jelentésében azt állította, a kínai kormányzat intézkedései a tartományban kimeríthetik az emberiség elleni büntet fogalmát. Peking tagadta a vádakat, szerintük azok megalapozatlan koholmány okon alapulnak.

A Hong Kong Watch jelentése hét olyan MSCI indexben szereplő céget említ, amelyek bizonyítottan használják fel olyan ujgurok munkaerejét, akiket állami programok keretében szállítottak gyáraikba kényszermunkatáborokból. Közöttük szerepel az Avary Holding, a Foxconn (az Apple iPhonejainak fő kínai gyártóje), a Xinjiang Goldwing Scinence Technology, Kína legnagyobb szélturbina gyártója.

Hat olyan céget is felsorolnak, amelyek bizonyítottan érintettek börtönök és internálótáborok építésében, illetve a Hszincsiangban telepített megfigyelőrendszerek létrehozásában. Többek között ilyen a videó megfigyelési rendszereket gyártó Dahua Technology, a beszédfelismerési rendszereket fejlesztő iFlytec, a BGI Genomics biotechnológiai csoport, továbbá a ZTE távközlési társaság.

Ezek közül a cégek közül 12 részvénye szerepel az MSCI China indexének kosarában, 13 pedig az MSCI Emerging Markets indexben, 4 pedig a az MSCI All Country World indexben.

Aki akar, annak van ESG index

Az MSCI azt mondta lapnak, ők csak az alapján szelektálják a részvényeket az indexbe kerülés előtt, hogy azok mennyire könnyen elérhetőek a nemzetközi befektetők számára. Ha egy külföldi befektető mindenféle korlátozás nélkül hozzá tud férni az adott részvénypiachoz és vásárolni tud az azon jegyzet értékpapírokból, akkor az a tőzsde és jegyzett cégei szerepelhetnek az indexkosárban.

Hozzátették, számos ESG elvárásokra specializálódott indexük is van, ezeknél elemzőik folyamatosan figyelik az indexkosárba szereplő cégek részvényeit abból a szempontból, hogy tevékenységük mennyire felel meg az ilyen befektetéseknél elvárható feltételeknek.

A Foxconn és az Avary tagadták a kényszermunka felhasználásával kapcsolatos vádakat. Mindkét cég arra hivatkozott, hogy az elmúlt két évben független cégek által végrehajtót auditon és vizsgálaton estek át, amely nem találta visszaelések nyomát a munaerő felhasználás területén. A megfigyelési rendszerek támogatásával vádolt két másik cég a Dahua és a BGI szintén visszautasították az emberi jogok megsértésére vonatkozó vádakat. A jelentésben szereplő további kilenc cég nem reagált a megkeresésekre.

A Morningstar befektetési alapokat elemző cég adatai szerint a jelentésben érintett részvények 16 dollár és font alapú befektetési alap portfóliójában szerepelnek, ezek együttes piaci kapitalizáció meghaladta a 106 milliárd dollárt. Az index kosarában szereplő részvényeket kibocsátó cégek számára a legnagyobb nyereség az, hogy a passzív befektetési politikát folytató alapok részéről hatalmas pótlólagos kereslet keletkezik részvényeik iránt, így azok árazása magasabb lesz. A FinTimes számításai szerint egyébként a 13 cég részvényeinek összkapitalizációja eléri a 158 milliárd dollárt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!