Nem akarnak nagyot bukni a magyarok

Három hónap alatt tizenkilenc új alapot indítottak Magyarországon, ezek legnagyobb része tőkevédett alap volt. Ezzel az ügyfelek igényeire válaszoltak az alapkezelők, hiszen az év eddigi időszakának adatai azt mutatják, hogy egyre többen keresik a biztos befektetéseket, melyek garantált hozamot vagy tőkevédelmet ígérnek.
Beke Károly, 2013. április 17. szerda, 18:02
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Március végére 537-re emelkedett a Magyarországon bejegyzett befektetési alapok száma, ez 14-gyel volt több a december véginél. A növekedés abból adódott, hogy miközben 19 új befektetési alap indult, mindössze öt szűnt meg − derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) friss statisztikájából. Az új alapok legnagyobb része, szám szerint tíz a garantált vagy tőkevédett kategóriába tartozott, mellettük a három abszolút hozamú alapot érdemes kiemelni.

A fenti adatok azt támasztják alá, hogy a magyar befektetők továbbra is elsősorban a biztonságosabb befektetéseket keresik, melyek garantált hozamot vagy tőkevédelmet ígérnek. Az első három hónap részletes statisztikái is ezt támasztják alá, hiszen az abszolút hozamú alapokba 64,5 milliárd forintnyi friss tőke áramlott, míg a tőkevédett konstrukciókba 31,2 milliárd forintot fektettek Magyarországon. Mindkét szám arányaiban jóval magasabb a többi alaptípushoz képest. Az előretörést jól jelzi, hogy a három hónap alatt tapasztalt 379,8 milliárd forintos értékesítés 25,2 százaléka erre a két alaptípusra korlátozódott, miközben az ezekben kezelt 779,2 milliárd forintos összeg a teljes vagyon alig 20 százaléka. Vagyis az első három hónapban ez a két befektetéstípus felülreprezentált volt az új értékesítésekben. Az új alapok indulásával vélhetően az ügyfelek igényeire válaszoltak az alapkezelők.

A nagyobb magyar alapkezelőket vizsgálva az derül ki, hogy az OTP Alapkezelő Zrt. például március közepén dobta piacra Szinergia névre hallgató tőke- és hozamvédett termékének negyedik sorozatát. Ezt a korábbi hasonló kibocsátásokhoz hasonlóan a kockázatkerülő befektetőknek javasolják. Az alap a futamidő végén 8 százalékos hozamot garantál. Aktív volt a piacon a K&H Alapkezelő Zrt. is, melynél jelenleg két új alap jegyezhető, nem meglepő módon mindkettő tőkevédett származtatott alap. A Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt. februárban indította el Katamarán névre keresztelt alapjának jegyzését, ez az instrumentum az abszolút hozamú alapok családjába tartozik, az alap nettó eszközértéke április közepén 1,4 milliárd forint volt.

Az év első három hónapja egyébként kifejezetten jól sikerült a magyar befektetési alapoknak, hiszen a teljes nettó eszközérték 434,1 milliárd forinttal növekedett, ráadásul ennek nagy része a már említett közel 380 milliárd forintnyi friss tőkének volt köszönhető. A befektetési tevékenység eredménye mindössze 54,2 milliárd forint növekedést okozott a vagyonban. Az alapok legjobb hónapja a március volt, tehát nem tört meg a lendület. A múlt hónapban 173,3 milliárd forintnyi értékesítést regisztráltak a Bamosz-tagok, ez lényegesen magasabb volt a februári 106,1 milliárd forintnál és a januári 101,4 milliárdnál. Vagyis az első negyedévben fokozatosan egyre több pénzt vittek az alapkezelőkhöz a befektetők, ezen belül a március kimagasló növekedést mutatott.

A múlt hónap nagy nyertesei a kötvényalapok voltak, melyekbe 60,7 milliárd forintnyi friss tőke áramlott a februári 35,5 milliárd forint után, ennek nagy szerepe volt a fent említett kimagasló növekedésben.

A magyar befektetési alapok márciusi adatai
Nettó eszközérték (Mrd Ft)Növekedés hó/hó (Mrd Ft)Növekedés hó/hó (%)Értékesítés (Mrd Ft)Befektetés eredménye (Mrd Ft)
Pénzpiaci alapok1477,633,32,340−6,7
Kötvényalapok550,771,71560,711
Vegyes alapok189,331,219,832,4−1,2
Részvényalapok2645,72,24,31,4
Abszolút hozamú alapok27934,113,929,94,2
Tőkevédett alapok500,218,53,913,74,8
Ingatlanalapok369,75,41,54,11,3
Zártkörű alapok196,7−12,1−5,8−13,21,1
Forrás: Bamosz

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK