Magas, több mint 92 százalékos részvételi aránnyal tartotta ma délelőtt rendkívüli közgyűlését a Budapesti Értéktőzsde. Az egyetlen napirendi pont új igazgatósági tagok választása volt, mivel a közelmúltban Szalay-Berzeviczy Attila (A BÉT volt elnöke), Fatér Gyula és Szabó Ferenc is lemondott igazgatósági tagságáról, s így három fősre olvadt a BÉT vezető testülete. A három üres posztra egyedül az Österreichische Kontrollbank AG jelölt tagokat, a BÉT-ben többségi tulajdonban lévő osztrák konzorcium nevében.

A konzorcium Patai Mihályt, az Unicredit Bank Hungary elnök-vezérigazgatóját, Mohai Györgyöt, a BÉT vezérigazgatóját és nem kis meglepetésre Barlai Róbertet, az OTP Treasury vezetőjét javasolta a vezető testületbe. A szavazás előtti részvényesi kérdések tükrözték a tulajdonosi csoportok között megbúvó feszültségeket. Az MNB mint tulajdonos képviselője például közölte, udvariatlan lépésnek tartja, hogy nem történt velük előzetes egyeztetés a jelöltek személyéről. Patai elnézést kért, de mint mondta, egy korábbi erről folytatott beszélgetést egyeztetésnek vélt.

A Concorde Értékpapír Zrt. képviselője már a közgyűlés előtti napon három kérdést juttatott el az igazgatósághoz, s most ezeket szóban is feltette. Egyrészt azt firtatta, hogy a BÉT fő tulajdonosai az elmúlt időszakban több olyan tranzakciót is végrehajtottak a tőzsde részvényeivel, amelyek nem nevezhetőek transzparensnek, s nem érti, ezek hogy férnek össze egy olyan intézménnyel, amely kibocsátóitól átláthatóságot vár.

A továbbbi kérdések a kistulajdonosok exitlehetőségeire és kereskedési rendszer jövőjére vonatkoztak. Patai elég konkrétan válaszolt, szerinte jelenleg nincs tőzsdére a tőzsde koncepció, azaz nem tervezik a BÉT részvények tőzsdei bevezetését. A konzorcium ezen kívül nem tervez további részvényeket vásárolni a kisebbségi tulajdonosoktól, de ezek a befektetések a tervezett regionális tőzsdeszövetség tagjaikét növekedni fognak.

A kereskedési rendszert Patai szerint hamarosan le kell majd cserélni, hiszen a jelenleg használatban lévő már 10 éves. Mohai György szerint ez nem újdonság, az új kereskedési rendszerről már nyáron elkezdték az egyeztetést a tagokkal. Az egyik részvényes azt vetette fel, hogy eddig nem volt a Wiener Börsének stratégiája a két piac összevonásáról, azonban a mostani nyilatkozat fényében úgy tűnik, immár van. Patai válaszában kifejtette, jelenleg nem a két piac összevonásáról van szó, csupán közös kereskedési platform megteremtéséről, a BÉT önálló jogi személy maradna. (Michael Buhl, a Wiener Boerse elnöke két nappal korábbal nyilatkozta, hogy a regionális tőzsdék - Bécs, Budapest Prága, Ljubljana - számára egységes platformot hoznának létre, vélhetően a Bécsben már működő Xetra-rendszerre alapozva.)

A három jelöltet döntő többséggel megválasztották, a közgyűlést követő igazgatósági ülésen Patai Mihályt választotta meg elnökének a vezetőségi terstület. Az új BÉT elnök ezt követően sajtótájékoztató tartott, ezen hangsúlyozta a mostani pénzügyi válság lehetőséget is teremt a tőzsde számára. Mint mondta, tőzsdeelnökként elsősorban konszenzust kíván teremteni a különböző tulajdonosk és piaci szereplők között. Nem kíván majd a napi irányításba beleszólni, az ő feladata a sokféle érdek összehangolása lesz.(Erre máris jó példa, hogy sikerült a Mol képviselője mellé egy OTP-s tagot is behozni az igazgatóságba).

Mohai György BÉT vezérigazgató a tőzsde lehetőségei között említette, hogy a válság hatására a szereplők egyre inkább a szabályozottab, egyértelmű elszámolási rendszerrel rendelkező piacok felé fordultak, ahol nincs partnerkockázat. A tőzsde pedig tárt karokkal fogadja ezeket a jelentkezőket. A banki finanszírozás jelentős drágulása pedig abba az irányba hat, hogy a cégek máshonnan szerezzenek tőkét, csak a jövő héten három új jelölttel tárgyalnak a tőzsdeképes cégek klubjába történő esetleges felvételről.
QP | Quality Placement

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!