Tavaly novemberben lépett hatályba az első európai szabályozás a nem kívánatos esésre játszó (short) értékpapír-ügyletekről, ezt a szabályozást Magyarországon is közvetlenül alkalmazni kell - emelte ki Wermeser Zsolt, a PSZÁF piacfelügyeleti területének ügyvezető igazgatója. A szakember szerint korábban a válság alatt több tagállamban felvetődött valamilyen szabályozás igénye, de a nemzeti hatóságok önállóan keveset tudtak tenni.

A szabályozás értelmében szükség esetén a hatóságok egyrészt betilthatják a fedezetlen short ügyleteket, másrészt bejelentésre kötelezhetik a cégeket. Magyarországon eddig korlátozásra nem került sor, azonban öt hónapja bizonyos értékhatár felett bejelentési és közzétételi kötelezettségük van a befektetőknek. Nyilvánosságra hozni csak a részvények esetében kell a nettó short pozíciót a teljes részvénymennyiség 0,5 százaléka felett, bejelentési kötelezettség azonban az állampapírok és a CDS-ek shortolása esetén is van.

A PSZÁF-hoz eddig öt hónap alatt több mint kilencven bejelentés érkezett, melyből kicsivel több mint tíz érte el a közzétételi kötelezettség szabályait - mondta Wermeser. A legtöbbet az OTP Bank Nyrt. részvényeit shortolják, a két legjelentősebb piaci szereplő pedig a Linden Advisors és a Lansdowne Partners. A magyar felügyelet tapasztalatai szerint jellemzően amerikai és angol hedge fundok aktívak, melyek más európai országokban is short pozíciókat vesznek fel, máshol is jellemző a bankrészvények esetében a bukásra játszás, vagyis az OTP nem lóg ki a nemzetközi sorból.

Az állampapírok esetében a piacon lévő mennyiség 0,1 százaléka felett kell bejelenteni a tranzakciókat, de nincs közzétételi kötelezettség. Forintban ez azt jelenti, hogy 17 milliárdos tranzakciótól felfelé kell tudatni a felügyelettel az ügyletet. A kilencven feletti bejelentés nagy része részvényekre vonatkozott, azonban van már információnk állampapírok shortolásáról is - hangsúlyozta Wermeser Zsolt.

A PSZÁF ügyvezető igazgatója szerint megfigyelhető volt, hogy a szabályozás bevezetése előtt sokan zárták short pozícióikat, ami részben annak köszönhető, hogy zárták fedezetlen ügyleteiket, illetve nem akarták nyilvánosságra hozni pozícióikat. Wermeser Zsolt szerint a fedezetlen short ügyletek betiltására azért volt szükség, mert ezek a tranzakciók egyrészt elszámolási, másrészt jogi és etikai problémákat okoznak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!