Oroszország tavaly indított háborúja jócskán megemelte az olajárat, ez azonban átmeneti jelenségnek bizonyult. Sokan növelték a kínálatot, kipótolva a kieső orosz olajat, az USA elnöke pedig maximális teljesítményre biztatta országa olaj-, és gázkitermelőit. A hatás nem maradt el: az ár a magasan 100 dollár fölötti értékekről 70 dollár környékére csökkent.

Idei harmadik vágás

Ez az ár akár egyensúlyi is lehetne, de a kitermelők egy része attól fél, hogy tovább csökkenhet, Szaúd-Arábia pedig már kevesli is, mivel jólétét, költségvetési egyensúlyát 80 dollárnál tudja biztosítani. Csakhogy Szaúd-Arábia súlya már nem akkora, mint egykor volt. Korábban annyira meghatározó volt az ország, hogy döntései egymagukban megmozgatták a piacot. Vélhetően most is erre számított, miután a hétvégi OPEC csúcson vállalta, hogy egymaga egymillió hordóval csökkenti a napi kitermelését.

Nem kizárt, hogy mások is csatlakoznak a csökkentéshez a Bloomberg szerint, azonban a hajlandóság elég kicsinek mutatkozik, az afrikai kitermelőkkel pedig még abban sem tudtak megállapodni eleinte, hogyan mérik a kitermelésük, és ezért késett a konferencia megkezdése. Az afrikai kitermelők azonban szegényebb országok, érthető módon amit lehet, próbálnak kihozni mind olaj-, mind gázexportjukból, mondván, hogy ha akarnak, vállaljanak nagyobb terhet a gazdag Arab-öböl menti országok.

A legnagyobb szereplő 

A kínálat növekedésében ugyanakkor döntő szerepe van immár a legnagyobb szereplőnek, az Amerikai Egyesült Államoknak. Stratégiai érdeke az ár csökkenése mind bel-, mind külpolitikai szempontból egy bizonyos szintig, és ez fontosabb, mint exportjának árbevétele. Az ország immár nemcsak a legnagyobb kitermelő, de alaposan el is húz a többiek elől, mivel, jócskán 12 millió hordó fölött van napi kitermelése, míg Szaúd-Arábia mostani lépésével 9 millióra esik vissza, Oroszországé pedig ennél is kevesebb lesz, az igencsak működő szankciók miatt.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az amerikai kitermelés-növekedés már kétszer az olajár zuhanásához vezetett a múlt évtizedben. Először 2014-15-ben, anikor a tartósan 100 dollár fölötti ár letörése volt a cél, majd 2018-19-ben. A folyamattal vélhetően tisztában vannak az OPEC-tagok is, és közülük Szaúd-Arábia úgy tűnik, egész addig magára vállalja a csökkentés terhét, amíg az exportált mennyiség és az ár szorzata, vagyis a tényleges árbevétel így növelhető, de legalábbis csökkenése fékezhető.

Keresleti oldal

Az olajárat most úgy tűnik, keresleti oldalról is erős hatás éri. Egyrészt a világgazdaság lassabb növekedését említik elemzők, ugyanakkor konkrétabb fundamentális tényezők is megjelentek, amelyek a kereslet korábban várt növekedését semlegesítik. Egyrészt az elektromos autók térnyerése már megindult, és meglepő módon ezt pont Kínában zajlik viharos sebességgel, amely a világ legnagyobb autópiaca, ráadásul a legnagyobb növekedést várták tőle, a belsőégésűek piaca viszont már nem nő tovább. Ez egyre több ország piacán bekövetkezhet, a elektromosok ugyan még sokáig nem veszik át az uralmat, de a benzin-, és gázolajfogyasztás talán már el is érte csúcsát.

Egy másik, az olajfogyasztásban döntő szegmensben is jelentős változások zajlanak. A légitársaságok egymás után rendelik azokat a repülőgép típusokat, amelyek az előző generációs gépeknél 20-25 százalékkal kevesebbet fogyasztanak, a még régebbi, nagy fogyasztású típusokat, mint a legendás Boeing 747-es, kivonják a forgalomból.

Így ha a légiforgalom egészében még növekszik is, a kerozinfogyasztás már biztosan nem, ráadásul a légitársaságok egymás után vállalják, hogy az üzemanyaghoz megújulónak tekinthető bioüzemanyagot is kevernek.

Ezt a megoldást már a Mol is alkalmazza az üzemanyag előállításakor.

Lökést kapott a fejlődés

Az olajkeresletben így most már óhatatlanul jelentkezik a klímavédelmi hatás, noha sok piaci szereplő azt gondolta, hogy a tavalyi válság után ez jó ideig háttérbe szorul. Valójában azonban a tavalyi átmeneti hiányhelyzet lökést adott a fejlődésnek, hisz a felhasználók egyre kevésbé akarják kitenni magukat a kitermelői oldalról esetlegesen bekövetkező piaci sokkoknak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!