Az olajárak hétfőn második napja csökkentek, mivel világszerte emelik a kamatlábakat és a piacok további monetáris szigorításokat várnak. Mindez azt jelenti, hogy kisebb lesz a likviditás a piacokon, drágábbak lesznek a hitelek, így elmaradhatnak a beruházások. Mindez azt jelzi előre, hogy globális recesszió lesz a következő hónapokban, az olajpiacokon így a csökkenő üzemanyag-kereslettől félnek. Ezt egészíti ki az erősödő amerikai dollár, amely korlátozza a nem dollárban fizető fogyasztók nyersolajvásárlási lehetőségeit.

A novemberi Brent nyersolaj határidős jegyzések 1,35 dollárral, azaz 1,57 százalékkal 84,80 dollárra csökkent hordónként hétfő reggelre. A kontraktus 84,51 dollárig esett, amely a legalacsonyabb szint január 14. óta, ez pedig már jóval alacsonyabb szint, mint az orosz-ukrán háború kitörésekor volt, nemhogy utána, amikor pánik indult a piacokon.

Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj novemberi szállítású határidős jegyzése 1,15 dollárral, 1,46 százalékkal, hordónként 77,59 dollárra esett. A WTI 77,21 dollárig, a legalacsonyabb szintre csökkent január 6. óta. Pénteken mind a Brent, mind a WTI kontraktus 5 százalék körüli mértékben esett vissza.

Emelik a kamatot, erős a dollár

A dollárindex, amely az amerikai fizetőeszközt méri a főbb devizák kosarával szemben, hétfőn 20 éves csúcsra emelkedett. Az erősebb zöldhasú általában visszafogja a dollárban denominált olaj iránti keresletet, mivel a más valutát használó vevőknek többet kell költeniük a nyersolaj megvásárlására.

„A legfontosabb [tényező az olajpiacokon], hogy a központi bankok a megemelkedett infláció megfékezése érdekében monetáris politikai szigorításokat hajtanak végre, valamint a dollár több mint két évtizedes csúcsra emelkedése felvetette a gazdasági lassulással kapcsolatos aggodalmakat, és a nyersolajárak számára kulcsfontosságú ellenszélként hat” – mondta Sugandha Sachdeva, a Religare Broking árupiaci kutatási alelnöke a Reutersnek az indokokról.

Sachdeva várakozásai szerint a WTI ára a 75 dolláros hordónkénti árfolyamnál padlózhat, míg a Brent esetében a 80 dollár jelenthet támaszt.

Hiába az uniós szankciók, nem a kínálat tűnik el

Az orosz-ukrán háború okozta zavarok az olajpiacon – az Európai Unió decemberben életbe lépő, az orosz nyersolajat tiltó szankciói miatt – némi támogatást nyújtottak az áraknak. Azonban már a főbb uniós gazdaságok – Németország, Franciaország és Olaszország – jóval kevesebb orosz olajat vásárol. Magyarország továbbra is olajellátása legnagyobb részét Oroszország felől fedezi a Barátság-vezetéken keresztül. Az uniós olajembargó alól a magyar kormány 2024-ig mentességet kapott.

A Vitol energiakereskedő vállalat vezérigazgatója, Russell Hardy elmondta, hogy az üzemanyag-szállításokat érinti, hogy az orosz olajtermékek várhatóan Ázsiába és a Közel-Keletre áramlanak, míg az onnan származó készletek Európába mennek. Vagyis így párhuzamos piacok alakulnának ki: Ázsiában az orosz olaj kiütheti a többi beszállítót, mert diszkontáron vásárolhatják meg az Uralst, így a közel-keleti beszállítóknak a szankcionáló országokra kell szállítaniuk. Az orosz nyersolajat a Neste adatai szerint 20-25 dolláros árkedvezménnyel vásárolják meg a Brenthez képest. 

A figyelem arra irányul, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és az Oroszország által vezetett szövetségesek - együttesen OPEC+ néven - mit tehetnek az október 5-i találkozójukon, miután legutóbbi ülésükön megállapodtak a kibocsátás mérsékelt csökkentéséről. Mivel azonban az OPEC+ jóval a tervezett kibocsátás alatt termel, bármilyen bejelentett csökkentésnek nem lesz nagy hatása a kínálatra.

A múlt heti adatok azt mutatták, hogy az OPEC+ augusztusban 3,58 millió bpd-vel maradt el a céljától, ami nagyobb hiányt jelent, mint júliusban.

Kínának sem kellhet olaj, akkora a válság

Kína két év óta először kényszerült arra, hogy a jüan napi referencia-kamatlábát a 7-es váltási szintnél alacsonyabban állapítsa meg a dollárhoz képest. A jüan árfolyamcsökkenésének lassítására tett kísérletként emelte a devizaértékesítésre vonatkozó kockázati tartalékolási kötelezettséget is – írta meg a Bloomberg.

Mindez erősíti azt, hogy Kína gazdasága komoly válságban van: a koronavírus-fellángolások elleni teljes lezárásokra épülő járványkezelés, a nyár végi aszályhelyzet és energiahiány, valamint az ingatlanpiaci nemfizetések arányának megnövekedése miatt az ázsiai ország gazdasága várhatóan nem tud jelentősen bővülni. Az elmúlt évtizedekben látott 10 százalék közeli átlagnövekedési adatok helyett a 2 százalékos GDP-növekedés is túl optimista lehet.

Az S&P Global Commodity Insights elemzői szerint így az ázsiai olajkereslet járvány előtti szintre való visszaemelkedése valószínűleg 2023-ig kitolódik, mivel a vártnál rosszabb kínai fogyasztási kilátások a világjárvány okozta leállások miatt több mint ellensúlyozni fogják a régió más részeinek idei növekedését.

„Mivel a kínai olajkereslet továbbra is érzi a véget nem érő zárlatok okozta feszültséget, Kína ázsiai olajfogyasztásra gyakorolt hatása masszív lesz. Ennek eredményeképpen a kontinensen az olajkereslet idén nehezen fog felkapaszkodni arra a szintre, amelyet a 2019-es pandémiát megelőző évben láttunk” – mondta Zhuwei Wang, az S&P Global Commodity Insights ázsiai olajelemzési menedzsere.

Az S&P Global szerint az ázsiai olajkereslet 2022-ben várhatóan mindössze 510 000 bpd-vel nő majd, amit ismét lefelé korrigáltak, elsősorban Kína miatt. A legfrissebb szeptemberi előrejelzés alapján az ázsiai olajkereslet idei növekedését mintegy 980 000 bpd-vel lefelé módosították a január végi előrejelzéshez képest, a lefelé irányuló kiigazítás 87 százalékát Kína keresletrombolása teszi ki, mivel Peking ragaszkodik a "dinamikus nulla" Covid-politikájához.

Egyelőre Kína olajkereslete 2022-ben várhatóan 305 000 bpd-vel csökken, majd 2023-ban 485 000 bpd-vel emelkedik. Összességében az ázsiai olajkereslet várhatóan 685 000 hordóval nő a második félévben, szemben az első félévi 335 000 hordóval.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!