Az alpesi ország kormánya csütörtökön közölte, hogy megvizsgálja azokat a javaslatokat, amelyek a svájci frank erősödésének megállítása érdekében az offshore betéteket adóztatnák. Az alpesi deviza erősödése ugyanis már recesszióval fenyegeti a svájci gazdaságot. A bejelentésre - amely gyakorlatilag negatív kamatot jelentene ezekre a külföldi betétekre, így mérsékelné a frank vonzerejét - látványosan erősödött az euró a svájci devizához képest, a keresztárfolyam péntek délelőtt már 1,2364 környékén járt. Ez a 304,10 forintos euró mellett 246 alatti frankjegyzést jelentett.

A Forex.com kommentárja szerint a svájci frankot a közeljövőben egy további fejlemény is gyengítheti. Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke csütörtökön világossá tette, hogy az ECB bővítheti beavatkozását az eurózóna kötvénypiacán, ám előtte a tagországoknak a fiskális politikájuk szorosabbra fűzéséről kell dönteniük. A Forex.com várakozásai szerint ez a döntés megszületik majd, így az ECB előtt megnyílik az út a beavatkozásra, ami növeli majd a piacok kockázatvállalási hajlandóságát, vagyis a befektetők távolodnak majd a svájci franktól.

Az is az euró malmára hajtja a vizet, hogy a német kancellár, Angela Merkel arról beszélt, hogy konkrét lépéseket tesznek a költségvetési unió megvalósítása érdekében a december 9-ei EU-csúcson.

Jó a negatív kamat, vagy sem?

A Reuters emlékeztet rá, hogy augusztus 17-én, amikor a svájci kormány fiskális támogatást javasolt a gazdaság számára, a gazdasági miniszter szerint vannak olyan területek, ahol a kabinetnek és az SNB-nek egyesítenie kellene erőit - ilyen lehet például a negatív kamatok bevezetése.

Az SNB elnöke, Philipp Hildebrand szeptemberben még elutasította annak lehetőségét, hogy negatív betéti kamatokkal gyengítenék a frankot, ráadásul - mint mondta - a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem tántorítja el a menedéket kereső pénzeket. Utóbbi állítás mellett a legfrissebb érv Németországból érkezett: az ottani kötvényhozam a hét első felében a negatív tartományba csúszott, vagyis a befektetők a biztos, ám mérsékelt bukót választották a bizonytalanság helyett.

Nem csak Hildebrand, hanem a monetáris tanács egyik tagja, Jean-Pierre Danthine sem lelkesedik a mínuszos előjellel kezdődő kamatokért. Danthine augusztus 11-én egy interjúban arra utalt, hogy a negatív kamatok nem jelentenek preferált megoldást, nemkívánatos másodlagos hatásaik miatt.

Igazán az 1,20-as EUR/CHF árfolyamlimit szeptember 6-ai bevezetése előtt szorgalmazták többen a negatív kamat bevezetését, a frank gyengítése érdekében, ám azóta ezek a hangok elhalkultak.

Csináljunk már valamit!

Most a Szociáldemokrata Párt (SP) és a zöldek vették elő újra ezt az ötletet. Korábban épp a szocdemek és a szakszervezetek szorgalmazták azt, hogy az 1,20-as limitnél tovább kell gyengíteni a frankot.

A beterjesztés szerint arra kérik a kormányt, hogy vegye számba és terjessze ki a frankot védő politikai eszközöket, az SNB beavatkozásain túl. A kabinetnek meg kell arról győződnie, hogy megvannak annak a jogi alapja, hogy negatív kamatokat vezessen be a külföldi betétekre, vagyis büntetné a frank ellen spekuláló bankokat. A balközép SP - amely a második legtöbb helyet szerezte meg az októberi parlamenti választásokon a jobboldali Svájci Néppárt után - az SNB-t emellett arra szólította fel, hogy újabb akciókkal gyengítse a frankot.

A kormányzati bejelentés után felerősödtek azok a pletykák is, amelyek szerint az SNB még az idén 1,20-ról 1,25-re emelné az EUR/CHF árfolyamlimitet, azaz tovább gyengítené a frankot. (A svájci jegybank legközelebb december 15-én ülésezik.) Eddig e téren csak verbális jelzéseket küldött a jegybank és a kormányzat: számtalanszor jelezték, hogy még mindig túlértékelt a frank és az 1,30-1,40-es volna a fair árfolyam. Ez a politika ugyanakkor hatékonynak és nem mellesleg olcsónak bizonyult.

Egyre rosszabb bőrben a gazdaság

A legfrissebb adatok mindenesetre azt mutatják, hogy továbbra is kedvezőtlenül hat a svájci gazdaságra a frankárfolyam. Két éve nem növekedett olyan lassan a svájci gazdaság, mint a harmadik negyedévben, ráadásul a novemberi beszerzési menedzserindex is rosszabb lett a vártnál − elemzők szerint ez a globális gazdaság lassulásánál is jobban betudható a svájci frank fenyegetően növekvő erejének. A svájci GDP 0,2 százalékkal nőtt a harmadik negyedben a megelőzőhöz képest, ami ugyan jobb a 0,1 százalékot valószínűsítő elemzői várakozásoknál, ám az ING elemzője szerint azóta már annyit romlott a helyzet, hogy szinte bizonyosan recesszióban jár az ország. Az 1,3 százalékos éves GDP-növekedés elmaradt az 1,7 százalékos várakozásoktól.

A UBS most vette vissza GDP-növekedési előrejelzését: 2011-ben 2 százalék helyett már csak 1,7 százalékra számít, míg 2012-re 0,8 százalék helyett 0,4 százalékos többletet jósol.

A svájci statisztikai hivatal lerontotta a második negyedéves növekedést is, ráadásul az ország két legfontosabb konjunktúramutatója, a KOF üzleti bizalmi indikátora és a beszerzési menedzserindexek mind sokat romlottak az utóbbi hónapokban.

Pénteken is gyenge makroadat jött Svájcból. A kiskereskedelmi forgalom októberben éves összevetésben 0,2 százalékkal csökkent, a szeptemberi, 0,9 százalékról 1,4 százalékra módosított visszaesés után - a piacok stagnálásra számítottak.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!