Orbán személyesen tárgyalt az oroszokkal?

A Surgutnyeftyegaz nyereséggel távozik - ezzel a címmel közölt cikket a Vedomosztyi című orosz üzleti napilap szerdán az orosz konszern Mol-részesedésének megvásárlásáról, s a bevezetőben megállapítja: Magyarország az Oroszország feletti győzelmet ünnepli.
MTI-Eco, 2011. május 25. szerda, 09:11

A lap ismertette, hogy a Szurgutnyeftyegaz 2009-ben az osztrák OMV-től vásárolta meg a 21,2 százalékos Mol-csomagot 1,4 milliárd euróért, vagyis közel az akkori részvény-árfolyam kétszereséért. Emlékeztetett a cikk arra, hogy a Mol-pakett volt a Surgutneftegaz első külföldi befektetése, miközben a konszern Oroszországban is igyekszik nem költeni, és bankszámlákon tartja a pénzét. "A pakett korábbi tulajdonosának, az OMV-nek nem jött be a számítása, a Mol menedzsmentje, amely de facto ellenőrzi a céget - szembeszegült a külföldi részvényessel. A Szurgut vezérigazgatója, Vlagyimir Bogdanov eleinte remélte, hogy nála minden másként lesz, de fejfájáson kívül semmit nem kapott munkatársai szerint. A Mol és az illetékes magyar hatóságok megtagadták a Szurgut bejegyzését, és az orosz konszern hiába indított öt peres eljárást" - írta a lap. Hozzátette: a kormányhoz közelálló források szerint a Mol-részvények megvásárlását tisztségviselők kezdeményezték, de ezt hivatalosan soha, senki meg nem erősítette, Igor Szecsin energetikai ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettes pedig 2009-ben azt mondta, a Surgutneftegaz önállóan döntött a részvénycsomag megvásárlásáról.

A megnevezett összeg, 1,88 milliárd euró, nem tér el jelentősen az előző napi árfolyamtól - írta a lap, s egy szakértőt idézett, aki szerint a Surgutnyeftyegaz mintegy 480 millió eurót keresett az üzleten, "ami két év alatt nem valami nagy jövedelem, de ha bankszámlára tette volna az összeget, ahogy szokta, még kevesebbet keresett volna".

A Kommerszant szerint "véget ért a Surgut Molban való részesedésének botrányos története". A lap felidézte a történetet a csomag megvásárlásától kezdve, megírta, hogy a két év alatt a Surgut még csak a részvényesek jegyzékébe sem tudott bekerülni, s hogy a Mol ez idő alatt tüntetően nem fizetett osztalékot sem, noha eredményesen dolgozott, majd megállapította: "Ám a szakértők a problémáktól függetlenül is értetlenül álltak az üzlet előtt, és el sem tudták képzelni, miért volt szüksége erre a pakettre az orosz konszernnek. Maga a Szurgutnyeftyegaz a szinergiáról szóló általánosságokkal bújt ki a kérdések elől. Ennek következtében a Mollal való üzlet egyértelműen a ,politikai, minősítést kapta. Az orosz hatalom azonban semmiben nem tudott segíteni a Szurgutnak, bár a legutolsó pillanatig mindent elkövettek" - állapította meg a cikk, s felidézte Vlagyimir Putyin miniszterelnök és Igor Szecsin erről nyilvánosan mondott szavait, azt, hogy az EU-nál szándékoztak panaszt tenni. A Kommerszant az orosz konszernhez közelálló forrásokból úgy tudja, hogy az utolsó tárgyalási forduló Bogdanov és Orbán Viktor között csak kedden zajlott le.

A Kommerszant által idézett szakértők szerint a befektetés kifizetődő volt a Szurgutnyeftyegaznak, mert közel 500 millió eurót keresett rajta, bár ez az összeg nem jelentős számára, mert számláin mintegy 20 milliárd dollár pihen mozdulatlanul. Egy további szakértő szerint a Mol-história után a hagyományosan nagyon konzervatív, és Oroszország határain nem túllépő társaság aligha próbálkozik egyhamar újra külföldi befektetéssel. Az illető szerint a Mol-csomagot a konszern alighanem valamely orosz állami korporáció érdekében vásárolta meg, de aztán a tervet nem valósították meg a felmerült problémák miatt.

Az RBK Daily című üzleti lap szerint a Szurgut nem bírta ki a Mol ellenállását, de a jelek szerint mindkét fél győztesen került ki az üzletből és az orosz cég 480 millió eurós haszonra tett szert. A lap szerint 2009-ben a pakett megvásárlását politikainak lépésnek tekintették, s legvalószínűbb okának az tűnt, hogy az orosz vezetés így szeretne hozzáférni a Déli Áramlat konkurenciájának tekintett Nabucco vezeték tervdokumentációjához. Emellett szólt, hogy a Szurgut addig nemigen érdeklődött külföldi befektetések iránt, s hogy jóval többet fizetett a csomagért, mint amennyit az akkori piaci ár szerint ért. "Függetlenül attól, hogy a Szurgut csupán termékeny együttműködésre törekedett, a magyar társaság a csomag megvásárlását ellenséges felvásárlási kísérletnek, a hivatalos Budapest a Magyarország méltósága elleni támadásnak tekintette" - írta a lap.

Az RBK által idézett szakértők szerint az üzlet mindkét fél számára előnyös: noha eleinte a részesedés megvásárlásában a gazdasági összetevő alig mutatkozott, végül a befektetés jövedelmezőnek bizonyult a Szurgut számára. Stratégiai befektetővé ugyan nem tudott válni az orosz konszern, de legalább pénzügyileg sikeres volt a befektetés. Egy másik elemző szerint a vásárlás eredeti célját nem érte el, mert a Szurgutnyeftyegaz nem tudott hozzáférni a Nabucco dokumentációjához, mivel nem tudta bejuttatni emberét az igazgató tanácsba. "Megértve a helyzetet, nyilván ezért döntött úgy a konszern, hogy veszteség nélkül távozik" - vélte az illető.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK