A PSZÁF nyilvános adatai alapján hatalmas forgalmat bonyolítanak a hazai bankok, brókercégek a külföldi értékpapírokkal. Az adatszolgáltatásra kötelezett cégek hetente küldik el jelentésüket a felügyeletnek az általuk bonyolított tőzsdén kívüli értékpapír-forgalomról, ezen adatok alapján idén hetente mintegy 30-40 milliárd forint értékben kötöttek üzletet külföldi értékpapírokra. A skála széles, az amerikai kincstárjegy éppúgy rendszeresen szerepel a listán, mint az orosz olajipari vállalatok részvényei helyett kibocsátott letéti igazolások, vagy például Google-részvények. Idén a forgalmi csúcsot a múlt héten sikerült beállítani, akkor összesen 107 milliárd forint értékben kötöttek üzletet az adatokat szolgáltató cégek külföldi papírokra. A vevők, illetve eladók közt van a külföldi papírok iránt érdeklődő magyar spekuláns, de külföldi értékpapírokba fektető hazai befektetési alap is (a jelentés természetesen nem különbözteti meg, kinek a megbízásából hajtja végre az ügyletet az értékpapír-kereskedő). Az adatok tartalmazzák a Budapesti Értéktőzsdén keresztül elérhető Xetra rendszeren lebonyolított forgalmat is. Ennek volumene ugyanakkor nem túl jelentős, havonta nagyjából 15-20 millió eurót tesz ki (4-5 milliárd forintot). A legnagyobb forgalmat az elmúlt héten egyébként a Lukoil ADR-okkal és GDR-okkal bonyolították (amerikai, illetve globális letéti jegyek), összesen 10 milliárd forint értékben, de Mol-GDR-ok is megfordultak, jó hárommilliárd forintnyi értékben. A Gazprom letéti igazolásai is népszerűek voltak, az ADR-okkal és GDR-okkal szintén mintegy tízmilliárd forint értékben kereskedtek. Az orosz olaj- és gázcégek papírjaira egyébként rendszeresen hatalmas volumenben kötnek az itthoni brókercégek az adatok tanúsága szerint. Az étlapon egyébként minden szerepel, néhány érdekesség: kötöttek már idén Renault-ra, Intelre, Johnson and Johnsonra, Lotosra, de szerepel a listán a Microsoft, az Oracle, a Pfizer, a Toyota, az Intel, a PKN Orlen, a Gaz de France, a Zentiva, a Bayer és a Deutsche Post is. Nagy forgalomnövelő tétel a külföldi államkötvényeken és részvényeken kívül a külföldi befektetési alapok jegyeinek (típustól függően esetleg részvényeinek) adásvétele is.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!