Összességében véve veszteséges lett a csoport az első negyedévben, de ezeket a veszteségeket egyedi tételek okozták - mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

Az egyik a bankadó volt, amelyet mindig az első negyedévben számolnak el, a másik az orosz bankkal kapcsolatos goodwill elszámolása, amelyet le kellett írnia a banknak. Ennek nincs hatása a szavatolótőkére. A harmadik tétel ahhoz az orosz állampapír-portfólióhoz kapcsolódik, amelyeket Oroszországon kívül tart a bank, és jelenleg korlátozottan forgalomképesek, ezek névértéke 102 milliárd forint, de a könyvekben most már 40 milliárd forintos értéken tartják nyilván. Összesen 122 milliárd forint veszteséget tett így ki a rendkívüli tételek miatti korrekció az első három hónapban. 

Kapcsolódó

A korrekciós tételek nélkül számolt korrigált eredmény 88,6 milliárd forintos nyereség lett, ez is 24 százalékos visszaesés az elmúlt évhez képest, a romlást az orosz és ukrán leánybankok visszaeső teljesítménye okozta. A tőkehelyzet ennek ellenére még mindig megnyugtatóan stabil - mondta Bencsik, a CET1 ráta 16,2 százalékos, a tőkemegfelelési mutató pedig 17,8 százalékon áll. Ha teljesen le kellene írni az orosz és ukrán operációt, az is mindössze 30 bázisponttal csökkentené a szavatolótőkét. 

A kockázati költségek megugrottak 

Az első negyedév eredménykimutatásából kiemelendő a 72,9 milliárd forintos kockázati költség, ami magasabb, mint a tavalyi év egészében elkönyvelt összeg. Ennek nagy része az orosz-ukrán konfliktusnak köszönhető.

A leánybankok teljesítménye jó volt, Oroszországban viszont 27,2 milliárdos, Ukrajnában 34,4 milliárd forintos veszteséget könyvelt el a bank. Ezek még nem realizált veszteségek, de a kockázati költségek miatt most kellett elkönyvelni - mondta Bencsik. A koronavírus-járvány miatt megképzett értékvesztéseket ugyanakkor részben fel lehetett szabadítani, miután a pandémiával kapcsolatos korlátozásokat nagyrészt feloldották, a kockázatok csökkentek. 

A magyarországi operáció (OTP Core) eredménye robusztusan nőtt, 94 milliárd forint lett a tavalyi 56 milliárd után. Ennek egyik oka a felszabadított céltartalék, a másik pedig a leánybankoktól kapott mintegy 106 milliárd forintnyi osztalék.

Az adózás utáni eredmény osztalék nélkül 78,4 milliárd forintos veszteség lett volna. Az orosz és ukrán bankcsoport nélkül is számolt eredményt az OTP, a korrigált adózott eredmény így 150 milliárd forint lett volna.

Oroszországban további veszteséget már nem vár az OTP, ott a céltartalékolás elegendő lehet, Ukrajnában is remélik, elegendő lesz az eddig megképzett tartalék, de ott még vannak bizonytalanságok. 

A nettó kamatmarzs 26 bázisponttal csökkent Magyarországon, a nettó kamateredmény is 4 milliárd forinttal visszaesett. Ennek egyik oka, hogy a hitelállomány jelentős része fix kamatozású (lakáshitelek 80 százaléka például ilyen), amelyik nem azt is érinti a kamatstop. Vagyis a törlesztőrészletek, kamatbevételek nem nőttek.

A másik oka az, hogy 3700 milliárd forintnyi magyar állampapírja is van az OTP-nek, amelynek a döntő része forint állampapír. Ennek a hozama a lejáratig fix, és átlagosan kevesebb, mint 2,9 százalékos. Ez lényegesen elmarad az aktuális referenciahozamoktól. Egyebek mellett ez is az oka annak, hogy a bank nem tud magasabb betétkamatot fizetni, ehelyett lakossági állampapírok vásárlására biztatja az ügyfeleket. 

A bankok nyeresége sokkal kisebb, mint amennyinek látszik

A hazai bankrendszer 856 milliárd forint nyereséget termelt 12 év alatt, ha leszámítják a külföldi osztalékokat. A magyarországi bankok a bevezetés óta befizettek 1000 milliárd forintnyi bankadót, 1800 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket, és más hozzájárulásokat az Országos Betétbiztosítási Alapba, a Befektető-védelmi Alapba - magyarázta Bencsik. 

Az OTP-nél a teljesítő hitelek állománya összesen 3 százalékkal nőtt az első negyedévben, de Oroszországban csökkenés volt, Magyarországon pedig megállt a növekedés. A magyarországi megtorpanás egyik oka a személyi jövedelemadó visszatérítése volt, amely sok előtörlesztést eredményezett egyebek között a folyószámlahiteknél, de más fogyasztási hiteleket is megpróbáltak visszafizetni. Ez 2 százalékos állománycsökkenést okozott a fogyasztási hiteleknél. A hitelnövekedési dinamika ezt leszámítva is lassult mind a jelzáloghiteleknél, mind a vállalati hitelezésben. 

A többi országban ugyanakkor komoly növekedés volt a hitelállományban, még nem látszik a hitelezési aktivitás lassulása, az idei évben viszonylag dinamikus növekedés várható, Oroszország és Ukrajna nélkül 10 százalékos volumenbővülésre számít a hitelintézet. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!