A 2019-es év végi várakozásokhoz képest rosszabb, de ahogy az év alakult, ahhoz képest jó éves zártunk - mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a hitelintézet 2020-as eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A tőkére vetített megtérülés 13 százalékos lett a korrigált adatok alapján, de a számviteli eredmény alapján is 10 százalék fölött volt, holott világszerte a bankok ezt a szintet meg sem közelítették. Minden országban jól szerepelt az OTP, a digitális fejlesztések a növekedést csak gyorsították.

A portfóliók minősége, a tőkehelyzet és a likviditás is stabil. A nettó eredményt 310 milliárd forintra korrigálták, a számviteli eredmény 260 milliárd forint lett a nagyobb céltartalékolás miatt. Az OTP nagyon sokat költött tavaly az egészségvédelem támogatására, átalakították a fiókokat, rendszeresen teszteltek, 870 ezer maszkot és nagyon sok kézfertőtlenítőt vásároltak. Már a járvány első napjaiban sikerült 5 ezernél is több embert home office-ba küldeni az összes országban.

QP | Quality Placement

Csányi dicsérte a kormányt és az MNB-t

Számos fejlesztést sikerült megvalósítani, és az integrációk döntő része is lezajlott tavaly. Az OTP mobilbankját 1,3 millióan használják már, népszerű a digitális csekkbefizetés, az átutalások 29 százalékkal bővültek tavaly. A Simple és a Simple Pay sikere töretlen, sokan használnák. Az azonnali fizetésre is zökkenőmentesen állt át a bank egy évvel ezelőtt. A teljesítő hitelek volumene 9 százalékkal nőtt, az egyetlen ország, ahol nem volt növekedés, Oroszország volt, mivel ott fizikai jelenléttel értékesítik az áruhiteleket, amire a pandémia idején nem volt igazán lehetőség. A betétállomány is nőtt.

A kormány jól kezelte a válságot - mondta Csányi. Ennek köszönhető, hogy a gazdasági visszaesés kisebb a vártnál, és családtámogatási programok és a kkv-kat segítő hitelprogramok elősegítik a növekedést. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kivételesen jó teljesítményt nyújtott - tette hozzá az elnök-vezérigazgató. A Növekedési Hitelprogram, a Növekedési Kötvényprogram, a likviditásbővítési programok, a tőkepuffer-követelmények lazítása mind jót tettek a hitelezésnek.

A lakossági hitelállomány és a mikro-kisvállalkozói hitelállomány is jelentősen bővült az OTP-nél, de a közép- és nagyvállalati hiteleknél is volt növekedés. Az NHP Hajrában is jól teljesített a bank.

Ezek az osztaléktervek

2020-ban minden előre vállalt ígéretet teljesített a bank, és 2021-ben további növekedésre számít az OTP. A jegybank január 8-án vezetői körlevélben arra hívta fel a bankok figyelmét, hogy ne fizessenek osztalékot szeptember 30-ig. Az OTP a jegybanki ajánlás alapján tavaly sem fizetett osztalékot, az idénre 119 milliárd forint van betervezve, ebben benne van a 69,4 milliárd forintos elmaradt tavalyi kifizetés is. Ezt javasolták volna a közgyűlésnek, de nem fogják javasolni a jegybanki ajánlásnak megfelelően.

Az is kérdéses még, milyen formában lehet megtartani az idei rendes közgyűlést. Elképzelhető, hogy 2020-hoz hasonlóan az idén is az igazgatóságnak kell megtartania az eseményt. A 119 milliárd forintos osztaléktervről Csányi azt mondta: nem döntött még a bank arról, lesz-e osztalékelőleg szeptember 30. után, de ezt az összeget "nem fogják elsumákolni", később megkapják majd a részvényesek.

A további akvizíciós tervekről Csányi elmondta: a Commerzbankot meg fogják nézni, átvilágítják. A Commerzban jó vállalati bank, az OTP-nél versenyjogi aggályai sincsenek annak, hogy megvásárolja. Három országban tárgyal még az OTP további akvizíciókról, az egyik ezek közül olyan ország, amelyikben már jelen van az OTP.

A hitelmoratórium hatását elemezték, és nem látják, hogy nagyon rossz hatással lenne a portfóliókra. Jelenleg a lakossági állomány 48 és a vállalati 25 százalék érinti a moratórium. Az év második felében, ha sikerül a lakosság nagy részét beoltani, dinamikus gazdasági növekedés várható, ezért az OTP arra számít, az ügyfelek maximum 5-10 százaléka kerülhet bajba a moratórium után.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!