Módosítottunk a várakozásainkon - mondta Bencsik László, a OTP Bank vezérigazgató-helyettese a bank eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A tőkearányos megtérülést most már 18-20 százalék közé várja a bank a korábbi 15 százalék helyett, amire minden esély megvan, mivel az első félévben 19,1 százalékos lett ez a mutató, az év hátralévő részében pedig nem számít jelentősebb céltartalékolásra a bank. A hitelezés is várhatóan kedvezően alakul, 20 százalék fölött nőhet csoport szinten a hitelállomány. 

A bank ez Európai Bankfelügyelet stressztesztjén a vizsgált 50 bank közül a 12. helyen végzett, tehát tőkehelyzete és működése szempontjából az egyik legerősebb bank a kontinensen. A Euromoney értékelése alapján pedig már nem csupán Magyarországon belül kapott díjakat a hitelintézet, de a kelet-közép-európai régióban is a legjobb banknak válaszották meg. 

Kapcsolódó

Rekord eredmény született

A tavalyi covidtól sújtott év után az OTP jóval magasabb nyereséget ért el az idén. Az eredmény 60 százaléka most már külföldről származik. Az első féléves számviteli eredmény 215 milliárd forint lett, a második negyedév ezen belül 122 milliárd forint volt, ami meghaladja az elemzői várakozásokat. A moratórium szeptember végéig történt meghosszabbítása 5,6 milliárd forintos veszteséget jelent a banknak. Eddig összesen a két hosszabbítással együtt 33,8 milliárd forintba került a banknak a hiteltörlesztések felfüggesztése. 

Az összes lakossági állomány 39, a vállalati állomány 15 százaléka van most moratóriumban. A GDP-növekedés azonban magas, 6 százalék körül van, a munkaerőpiac is kifeszített, ilyen körülmények között az általános moratóriumot nem látja szükségesnek a bank, de azzal egyetértenek, hogy a nehéz helyzetben lévő adósokkal foglalkozni kell. 

Az év hátralévő részében a kockázati költségek alakulása határozhatja meg az eredményt. A működési eredmény 18 százalékkal nőtt csoport szinten akvizíciós hatások nélkül számolva, ami nagyon jónak számít. A második negyedévben a legjelentősebb esemény a szerbiai akvizíció integrációjának lezárása volt, ezzel véget ért az elmúlt évek akvizíciós hulláma. 

A hitelállományok a vártnál nagyobb mértékben nőttek. Összesen 5 százalékkal emelkedett a volumen, ezen belül Magyarországon 7 százalékkal emelkedett az állomány egyetlen negyedév alatt. Erre alapozva számít a bank az év egészében véve 20 százalékos állománynövekedésre. 

A betétállomány viszont csupán 1 százalékkal nőtt a második negyedévben, aminek az OTP-nél örülnek, mivel elsősorban a hitelezés lenne a bankok feladata. A hitel/betét arány azonban még így is 77 százalékos, vagyis nagyobb a betét-, mint a hitelállomány. 

Magyarországon jól előszaladt a bank

A hazai piacon növelte a részesedését a bank. A jelzáloghitelezésben 32,6 százalékos, a személyi hitelezésben 40,3 százalékos részesedést ért el a bank, a lakossági megtakarítási piacon pedig 33 százalékos szeletet hasított ki a tortából. A babaváró támogatásból 44,4 százalékos az OTP részesedése, és az államilag támogatott konstrukciókban is élen jár. 

A vállalati piacon is folyamatosan nő a bank részesedése, a vállalatoknak nyújtott hitelek 18,2 százalékát az OTP folyósította a második negyedévben, 2008-ban még csupán 7,5 százalékos piaci részesedésük volt. Az NHP Hajrában is aktív volt a bank, 827 milliárd forintra szerződött le, ami 28 százalékos részesedést jelent. 

A pandémia jelentős hatással volt a digitális szolgáltatások használatára - mondta Csányi Péter vezérigazgató-helyettes. Az OTP SmartBank használók száma másfél év alatt megduplázódott, mára megközelíti az 1,5 millió főt, a digitálisan aktív ügyfelek aránya az ötödével nőtt másfél év alatt. Az OTP digitális csatornáin végzett tranzakciók száma is komoly mértékben nőtt, az átutalásoké 35 százalékkal, a postai csekkek QR-kódos fizetése 627 százalékkal emelkedett. 

A banknál elérhető a szelfis számlanyitás, lehet online jelzáloghitelt igényelni, egyedül a szerződés megkötésekor kell bemenni a bankba. Elindult a mobilos állampapír-vásárlás, és egy QR-kóddal működő számla alapú fizetési megoldást is bevezettek kereskedők számára a Simplepay rendszerén belül. 

Mi lesz az osztalékkal?

Az OTP 2019-re és 2020-ra nem fizetett osztalékot, 119 milliárd forintot elkülönített erre, és az első félévben további 42 milliárd forintot különítettek el erre, amit levontak a szavatolótőkéből. Jelenleg ez a 161 milliárd forintos tétel nincs benne a szavatolótőkében. Szeptember 30-ig még feltételes döntést sem hozhat a bank az osztalékfizetésről. Októberben azonban egyeztetni fog az OTP az MNB-vel.

A következő osztalék a 2022-es közgyűlés után lenne, akkor lesz lehetőség a 2019-es, 2020-as és 2021-es év utáni kifizetésre, de jogilag van lehetőség osztalékelőleg kifizetésére is. Az OTP menedzsmentjének szándékában áll "normális mértékű" osztaléktömeg kifizetésére legkésőbb a jövő évi közgyűlés után, az osztalékelőleg esetleges kifizetése az MNB-n múlik. A jegybank ma adott ki vezetői körlevelet arról, hogy egyelőre korlátozza a bankok osztalékfizetését.  

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!