Nagyon jól sikerült az OTP harmadik negyedéve: a nettó profit 113,6 milliárd forint lett, miután a harmadik negyedévben a kockázati költségek már alacsonyabbak voltak. Ez lényegesen meghaladja az elemzők várakozásait, az árfolyam is ennek megfelelően 2,5 százalékos pluszban volt a nyitás után. Az úgynevezett korrigált adózott eredmény 117,7 milliárd forint volt. A hitelállomány jelentősen nőtt, összesen 6 százalékkal nőtt a teljesítő hitelállomány, Magyarországon még nagyobb, 13 százalékos volt a növekedés - mondta Bencsik László, a hitelintézet pénzügyi vezérigazgató-helyettese. A csoport likviditása is jó, a hitel/betét arány 78 százalékosra csökkent, és a csoport tőkehelyzete is kiváló.

Javultak a kilátások

Az idei évre vonatkozó várakozások valamelyest változtak, továbbra is 10 százalék fölötti tőkearányos megtérülést vár a bank, de ezt akár érdemben meg is haladhatja. A hitelek kockázati költsége 125 bázispontot várhatóan nem haladja meg, a hitelállomány pedig 7 százalékkal bővülhet. A menedzsment továbbra is szeretne az idei évi nyereség után osztalékot fizetni, amely nem csak az idei, de a 2019-es évben elmaradt osztalékot is kompenzálná (az 69,44 milliárd forint lett volna). Ezt persze csak akkor teheti meg a bank, ha a szabályozó is jóváhagyja, jelenleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt várja, a biztosítók és a bankok ne fizessenek osztalékot, a tartalékaikat töltsék fel inkább a nyereségükből.

A banknál két összeolvadási folyamat nem zárult még le: a montenegrói és a szerb leányoknál zajlik még a fúzió. A kamateredmények 1 százalékkal nőttek éves összevetésben, a nettó díj- és jutalékeredmény 3 százalékkal esett vissza, de a harmadik negyedévben jelentős javulás következett be, ismét történtek tranzakciók emiatt negyedéves összevetésben 11 százalékkal emelkedett ezek a soron az eredmény.

Nőtt a hitelállomány

Az adózott eredmény jóformán minden leánycégnél csökkent a növekvő kockázati költségek miatt, az egyetlen kivétel a Merkantil lízingcég volt. A leányvállalatok ennek ellenére a harmadik negyedévben nyereségesek maradtak. A teljesítő hitelállomány a csoport egészében számolva 6 százalékkal nőtt, de ebben fontos szerepe volt a moratóriumnak is. A nem teljesítő hitelek aránya 5,6 százalékos volt a harmadik negyedév végén, folyamatosan csökken. A 90 napon túl hátralékos állomány aránya 4,1 százalék.

Főleg azokban az országokban volt ennek jelentősége, amelyekben automatikusan léptették be az adósokat a moratóriumba, mint Magyarországon. A 13 százalékos állománynövekedés a moratóriumot figyelembe véve is szép eredmény Magyarországon - mondta Bencsik. Magyarországon a lakossági hitelek 53 százaléka, több mint 1300 milliárd forintos állomány van moratóriumban.

Az NHP Hajrá program miatt is komoly mértékben nőtt a kis- és középvállalati hitelállomány. Magyarországon a vállalati hitelállomány 9 százalékkal emelkedett. A jelzáloghitelek állománya Magyarországon 9 százalékkal nőtt. Szerbiában és Romániában is jelentősen nőtt a hitelállomány, Romániában ez főleg organikus növekedés, ott ugyanis a moratóriumban történő részvétel alacsony. Oroszországban viszont 18 százalékos állománycsökkenést mértek, ennek az az oka, hogy rövid a hitelek futamideje, ezért válság idején a csökkenő kihelyezések miatt zsugorodni kezd a volumen.

A szlovákiai bank eladása remélhetőleg még az idén megtörténik, ehhez az kell, hogy a vásárló belga KBC megkapja az Európai Központi Bank engedélyét - mondta Bencsik.

Az állami programok segítettek

A hitelek mellett a betétek állománya is nőtt még a hiteleknél is nagyobb mértékben, ezért csökkent a hitel/betét arány. Oroszország és Montenegró kivételével minden országban nőtt a betétállomány. Oroszországban tudatosan építette le a bank a betétállományt, a magas kamatok miatt csak annyi forrást gyűjtenek, amennyit ki tudnak helyezni. Montenegróban azért esett vissza a betétállomány, mert a nyár folyamán visszaesett a turizmus, ami ott húzóágazatnak számít.

Magyarországon az idén 23 százalékkal több lakáshitelt helyezett ki az OTP, mint tavaly, a bank piaci részesedése is nőtt egy kicsit 33,6 százalékosra. Az első kilenc hónapban 50 milliárd forintnyi CSOK-ot folyósított a bank. A babaváró hitel is jól fogy, a folyósításokból 42 százalék fölött van az OTP piaci részesedése. Az NHP Hajrából 25 százalékos a bank részesedése. A mikro- és kisvállalati hitelállomány főleg ennek köszönhetően 40 százalékkal nőtt az év eleje óta.

Az OTP-nél arra számítanak, hogy a jövő év második negyedévére helyreállhat a gazdaság normál működése, addigra lesz ugyanis vakcina. A legnagyobb kockázatot a jövőre vonatkozóan az jelenti, ha nem lesz oltóanyag.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!