Moratórium, devizahitelezés, akvizíciók: így látja a horvát OTP vezetője

A moratórium teljesen másképp működik, a devizahitel-problémát is másképp kezelte Horvátország és a válságot rendkívüli módon megszenvedő turizmust is másképp támogatja a horvát kormány, mint a magyarországi. Az ottani OTP viszont a nehéz helyzetben is egyre erősebb - mondja Békeffy Balázs, a horvát OTP vezérigazgatója.
Herman Bernadett, 2020. december 22. kedd, 07:06
Fotó: OTP Bank

- Hogyan működnek most a bankok Horvátországban a járvány idején?

- Az első hullám idején Horvátországban valamivel szigorúbb, míg a második hullámban lazább intézkedések voltak, mint Magyarországon. A turisztikai, vendéglátó egységeket csak nemrég zárták be, a bankok viszont továbbra is nyitva tartanak. A mi munkatársaink nagy része itt is home office-ból dolgozik, és az egészségmegőrzés érdekében elsőként vásároltunk plexi falakat a fiókokba és lehetővé tettük be, hogy az ügyfelek az interneten keresztül igényelhessék a törlesztési moratóriumot. Emellett úgy döntöttük, növeljük a társadalmi célokra szánt keretünket, támogattuk például a zágrábi földrengésben tavasszal megsérült kórházakat.

- A moratórium mennyiben más ott, mint Magyarországon?

- Itt nem kapták meg az ügyfelek automatikusan, hanem igényelniük kellett. És bár nem volt központilag kötelező szabályozás erre vonatkozóan, de bankok többsége ezeket az igényeket jóváhagyta. Minden bank a saját belátása szerint alakította ki a gyakorlatát. Voltak olyan bankok, amelyek 9 hónapra, mások csak 6 hónapra adták meg a törlesztési haladékot, nálunk például az ügyfelek 3-12 hónapra kérhették. A részvétel is alacsonyabb, mint Magyarországon, országos szinten az ügyfelek kevesebb mint 10 százaléka vette igénybe ezt a lehetőséget.

- Horvátországban még Magyarországnál is fontosabb szektor a turizmus. Mennyire érintik a válságba került ágazatok az OTP-t és a bankszektort?

- A turizmus a horvát GDP csaknem ötödét adja, érthető, hogy a kormány aggódott emiatt. A második hullámban megpróbáltak arra figyelni, hogy ez a szektor lehetőleg ne szenvedjen annyira, mint az első hullámban, ennek figyelembe vételével próbálták a járvány megfékezésére vonatkozó intézkedéseket meghatározni. Az OTP univerzális bank, a sérülékeny ágazatokban is vannak ügyfeleink, és készülünk is arra, hogy segíteni kell majd nekik. Folyamatosan vizsgáljuk az előrejelzéseket, de közben azt látjuk, hogy minden egyes ügyféllel egyenként kell megállapodni, mert általános megoldás nem húzható rá az ágazatokra. A lakossági ügyfeleknél segítséget ad, hogy az állam támogatja a fizetéseket. Ha nem bocsátják el a munkavállalókat, havi 4 ezer kuna (180 ezer forint) fizetést adnak a vállalkozásokon keresztül. A szállodáknál változó a helyzet, mert például amelyek kempingeket üzemeltettek, azok jó helyzetben vannak, a kempingek ugyanis az idén nyáron is telt házzal működtek. A turizmus egésze mintegy 50 százalékos visszaesést könyvelt el, ennek megfelelően a gazdaság összessége is nagy károkat szenvedett, és a bankszektor eredményessége is 40-50 százalékkal csökkent Horvátországban az első kilenc hónapban.

- A horvátországi OTP milyen eredményt vár az idén?

- Az év végi várakozást a tőzsdei jelentés előtt nem közölhetem, de az első három negyedévben az elmaradt turisztikai bevételek és a megnövelt céltartalékolás miatt 44 százalékkal csökkent az eredmény. A korábbi integrációk eredménye viszont beérett, sokkal robusztusabb lett a bank így, hogy több mint duplájára nőtt a mérete. A kilenc hónap alatt elért 14,9 milliárd forintos nettó eredményével az OTP Csoport külföldi leányai közül a bolgár és az ukrán után most már a horvát leánybank járul hozzá a harmadik legnagyobb összeggel a csoport szintű nyereséghez.

- Mennyi idő alatt ment végbe az integráció, mire sikerült a cégeket teljesen összefélsülni?

- 2005 óta vagyunk jelen a horvát piacon, amikor megvásároltuk a Nova Bankát, amely már eleve négy kisebb bank összeolvasztásával jött létre. Ebbe integráltuk 2014-ben a Banco Popolárét hét hónap alatt. Ez volt az első saját integrációnk, és abból a szempontból más volt, mint a legutóbbi, Splitska Banka-val való összeolvadás, hogy a Banco Popolare kisebb volt az OTP-nél. A Splitska Banka viszont nagyobb volt, így itt egyértelműen nem a beolvasztás, hanem az összeolvadás volt a stratégiánk. A menedzsmentet is a két bankból egyforma arányban válogattuk össze, a belső szabályzatok, az informatikai rendszer szintjén is ügyeltünk arra, hogy mindkét hitelintézet érdekeit, a munkatársak, az ügyfelek igényeit figyelembe vegyük. 2017 májusában kezdődött és 2018. december 1-jén zárult le a hivatalos folyamat, ekkor szűnt meg a Splitska Banka, mint jogi entitás. A kulturális összeolvadás viszont még ez alatt a másfél év alatt sem fejeződött be teljesen, nagyon sok energiát kellett még belefektetni. Annyi szerencsénk volt, hogy a két bankban meghatározott fő értékek hasonlóak voltak. 2019 végén már nem éreztem, hogy bárki is az összeolvadás előtti bankokról beszélne, vagy ne tartaná magáénak az egyesített bankot.

- Magyarországon az OTP a régi, hazai vezető nagybank. Mennyiben más a kép most az OTP-ről Horvátországban ehhez képest? Milyen a bank megítélése?

- Horvátországban a bankszektor több, mint 90 százaléka külföldi kézben van, és az OTP is egy külföldi bank. Amikor a Splitskát megvásároltuk, és az összeolvadáson dolgoztunk, több kutatást végeztünk azzal kapcsolatban, milyen néven folytassa a hitelintézet. Szóba került a Splitska megtartása, vagy az OTP Splitska név is. A kutatások viszont azt mutatták, az OTP márka elfogadottsága erősebb volt az egész országban, ezért meghagytuk a nevet. Az erős márkaelfogadottság mögött az állhat, hogy nagyon sok energiát fektettünk abba, hogy bemutassuk, a szolgáltatások szempontjából legalább olyan jók, vagy jobbak vagyunk a versenytársainknál.

- Hol helyezkedik most el az OTP a horvát bankpiacon?

- A piaci részesedésünk már minden szegmensben meghaladja a 10 százalékot, nincs olyan szegmens, amelyben nem számítanánk ismert és elfogadott banki partnernek. A bank jelenleg mérlegfőösszege alapján a negyedik a piacon, de a nyereségességben már a harmadik helyen áll. Ambiciózusok vagyunk a növekedésben, és jó jelnek tartom például, hogy az idén lezajlott államilag támogatott lakáshitelprogramban, a folyósítások terén a piacrészünket felülmúló harmadik helyet értük el.

- A horvátországi integrációs tapasztalatokat felhasználja máshol is az OTP Csoport?

- Igen. Ez volt az első nagyobb banki integráció a nemzetközi OTP Csoporton belül. Az integrációra rá tudott épülni egy nagyon jó és hatékony központi M&A csapat, és az itt szerzett tapasztalatokat, az itt kialakított gyakorlatokat vitték tovább Belgrádba, Szófiába, majd Podgoricába.

- Vannak-e még tervben újabb akvizíciók Horvátországban?

- Erre van egy szokásos válaszunk: "minden potenciális lehetőséget megvizsgálunk". A járványhelyzet befolyásolhatja, hogy egyes bankcsoportok mennyire akarják értékesíteni a régióban a leánycégeiket, és az OTP Csoport konszolidátorként lép fel ebben a folyamatban, de még nincs ismeretem konkrét horvátországi értékesítési tervekről. Mi jelenleg a lakossági személyi hiteleknél 14, lakáshiteleknél 12, a vállalati hiteleknél 11 százalékos részesedéssel rendelkezünk, és bár ez meghaladja a 2005-ben kimondott célt, ez nem jelenti azt, hogy nem szeretnénk tovább növelni a részesedésünket. Az integráció itt is megmutatta, mennyivel erősebbek vagyunk együtt, hiszen minden szegmensben országszerte sikerült bővítenünk piaci részesedésünket.

- Néhány napja jelentették be, hogy eladják a biztosítójukat a Groupamának. Ugyanez megtörtént korábban Magyarországon és Bulgáriában is. Miért nem akarnak biztosítással is foglalkozni?

- Foglalkozunk, csak nem biztosítóként. Jól bevált az a stratégiai partnerség, amit 2008-ban a Groupamával alakítottunk ki. Ennek keretében az OTP ügyfelei színvonalas biztosítási szolgáltatásokat tudnak vásárolni a banktól, de a szoltáltatást magát nem mi, hanem egy erre specializált európai óriásvállalat nyújtja. Mi az ő termékeiket értékesítjük. Ez a modell mind az ügyfeleknek, mind az OTP-nek, mind a Groupamának előnyös, hiszen az ügyfelek így könnyen elérnek egy széles pénzügyi szolgáltatási palettát, mi is komplexebb szolgáltatást tudunk nyújtani, a Groupama pedig hatékonyabban tudja elérni a célcsoportját.

- Egyre több magyar cég és magánszemély tervez Horvátországban beruházásokat, ingatlanvásárlást. Próbálják-e őket megcélozni személyi vagy vállalati hitelekkel?

- A legtöbb termék és szolgáltatás ugyanúgy vehető igénybe a magyar ügyfelek számára, mint a horvátoknak. Univerzális bankként minden ügyfelet szeretnénk kiszolgálni, az országhatáron túli bankolás viszont nem olyan egyszerű még most sem, sok papírmunkával jár. Mi mindenképpen szeretnénk kiszolgálni az ügyfeleket akár cégekről, akár magánszemélyekről van szó. A nemzetközi csoport minden igényre több megoldást is kínál, azt már maguk az ügyfelek dönthetik el, hogy egy ilyen esetben melyik banknál, a magyar vagy a horvát OTP-nél veszik-e végül igénybe a szolgáltatásunkat.

- Két év múlva tervezik a horvátok az euró bevezetését, az milyen hatással lehet a bankra?

- A hivatalos céldátum 2023. január 1. A horvát kuna a német márkához, majd az euróhoz képest mindig is egy szűk sávban mozgott, az euróhoz képest 7,2-7,8 között volt a keresztárfolyam, ebből még a 2008-as válságban sem lépett ki az árfolyam. Ha bevezetik az eurót, az egyfelől jó lesz, mert megszűnik a devizakockázat, mely minden piaci szereplő számára növeli a kiszámíthatóságot és az ország ellenállását a deviza-spekulációkkal szemben. Ez a stabilitás szempontjából jó, és a bankok élete is egyszerűbb lesz. A valutaváltás viszont kiesik a bevételi források közül, emiatt a bevétel csökken. Mi ezt új ügyfelek szerzésével, szolgáltatások fejlesztésével és értékesítésével szeretnénk pótolni.

- Az OTP nemrég beperelte a horvát államot. Hogy áll most a devizahitelek ügye Horvátországban?

- Az euróhitelekkel itt sosem volt probléma a szűk árfolyamsáv miatt. A svájci frank hitelekkel voltak gondok. A 2008-2009-es válság során a frank/kuna árfolyam 4,35-ről 7,5-re emelkedett, ami hasonló problémákhoz vezetett, mint Magyarországon. A horvát kormány ezért 2015-ben a választások előtt egy olyan döntést hozott, hogy a bankok kötelesek a svájci frank hiteleket euróhitelekre átváltani úgy, mintha az ügyfél eleve euróhitelt vett volna fel, vagyis gyakorlatilag az árfolyam és kamat változásokat visszamenőlegesen eltörölte. Ez nem automatikus folyamat volt: az ügyfelek kérhették az átváltást, ami ebben az esetben a bankok számára kötelező volt.

Mivel a törvény hátrányos helyzetbe hozta a bankokat, ezért a horvát OTP tulajdonosa, az OTP Bank Magyarország a részvényesei érdekeire és befektetővédelmi szabályokra hivatkozva a Washingtoni ICSID (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja) bírósághoz fordult. A tét 224 millió kuna, ennyi volt a költsége a konverziónak. Az OTP volt az egyik utolsó piaci szereplő, amelyik ezt meglépte, korábban az UniCredit, a Raiffeisen, az Erste, az Addiko és a Societe-Generale már ugyanezt megtették. Bár a per folyamatban van, mi továbbra is keressük a kompromisszumos, peren kívüli megoldást ebben az ügyben, hiszünk abban, hogy ez lenne a legjobb megoldás mindkét fél számára.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK