Óvatossá tette a frankerősödés a lakosságot

A második negyedévben - az előző hónapok folyamatait megtörve - megállt a háztartások fogyasztási kiadásainak egyre mérséklődő csökkenése és a zsugorodás mértéke meghaladta az előző negyedév számait. A svájci frank erősödése miatt a háztartási a kiadások visszafogásával ragáltak.
Ádám János, 2010. szeptember 29. szerda, 15:07
Fotó:

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A folyamat azért meglepő, mert a lakosságot nem érték újabb megszorítások, a fogyasztási cikkek árai sem növekedtek komoly mértékben és a kormány által bevezetett ármoratórium is segített az energiaköltségeket kordában tartani.

Egyik magyarázat a svájci frank erősödéséből fakadóan a háztartási kiadások visszafogása lehet: az első negyedévhez képest közel 6 százalékkal gyengült a forint az alpesi devizával szemben.

Ugyanezen időszak alatt a devizahitelek állománya a közel 5200 milliárd forintról csaknem 14 százalékkal emelkedett, amin belül az átértékelések hatására több mint 800 milliárd forinttal nőtt a hitelállomány, miközben a törlesztések miatt negatív volt a tranzakciók egyenlege.

Ez a folyamat magyarázattal szolgálna, a nagyrészt júniusra eső árfolyamgyengülés azonban júliusban éreztette először hatását a törlesztőrészletekben, másrészt a svájci frank gyengülése augusztus végén, szeptember elején volt kifejezetten markáns - a második negyedévhez képest csaknem 9 százalékkal gyengült ebben az időszakban a forint.

Ugyanakkor a lakosság óvatossága magyarázattal szolgálhat: a háztartások előre felkészültek az árfolyamsokkra, tanulva a tavaly tavasszal tapasztalt gyengülésből.

Másik magyarázó tényező lehet, hogy a nyár eleji, kifejezetten rossz idő nemcsak a mezőgazdaság teljesítményét vetette vissza, hanem a lakosság költekezéseire is kedvezőtlenül hatott.

A kiskereskedelmi forgalom visszaesése kisebb volt a fogyasztási kiadások csökkenésének üteménél, ami a szolgáltatásokra - így a turizmusra - fordított kiadások erősebb csökkenésére utalhat.

A harmadik ok a lakossági megtakarítások alakulása lehet: az MNB adatai szerint a második negyedévben csaknem 500 milliárd forintra rúgott a háztartások nettó finanszírozási képessége - ilyen magas utoljára 2008 végén volt.

A következő hónapokban feltehetően a megtakarítások állománya stabilizálódik, és ugyan jelentős fogyasztásnövekedésre 2011 második feléig nem számíthatunk, ez év végére stagnálásba fordulhat a lakossági kiadások eddigi csökkenése.

Ám sok szakértő számol azzal, hogy a harmadik negyedévben a GDP negyedéves alapon újra stagnálhat - akár csökkenhet -, amiben jelentős szerepet játszhatnak a devizahitelesek növekvő terhei.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK