Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Gagyi Pálffy Attila magánbefektető - 100 darab, összesen 100 ezer forint címletértékű kárpótlási jegy tulajdonosaként - egy éve perelte be a magyar államot kártérítésért, mivel már nyolc éve nem biztosít kínálatot a kárpótlási jegyekkel szemben. A jegytulajdonos érvelése szerint a kárpótlási törvény folyamatos teljesítési kötelezettséget ír elő az állam számára, amit az elmulasztott, ezért kéri a jegyek névértékét (1742 forint) és annak a legutolsó jegycsere befejezésétől - vagyis a mulasztás kezdetétől - számított törvényes kamatát. (A jegy címletértéke csak 1994 végéig kamatozott, így maradt a névérték 1742 forint, mivel a törvényalkotó eleve ideiglenesnek szánta a különös pénzügyi eszközt.)

A jogszabályok szerint az ilyen jellegű perekben a magyar államot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) jogosult képviselni, az első tárgyaláson - októberben - meg is jelent a tárca ügyvédje, és arra hivatkozva kérte a per halasztását, hogy készül a kérdés átfogó rendezése. Erről azóta sem lehet többet tudni, a felperes csak annyiban jutott előre, hogy időközben - mint a Napi.hu kérdésére elmondta - kapott egy levelet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.-től, amelyből kiderült: a kárpótlási jegyben megtestesített állami kötelezettségeket az ÁKK nem tartja nyilván.

Megfigyelők szerint még legalább 2-4 milliárd forint címletértékű, 1991 és 2003 között kiadott, fel nem használt kárpótlási jegy kallódik különféle helyeken. A kárpótlási jegy tőzsdén is forog - ha nem is túl likvid -, ehhez képest különös, hogy ez az egyetlen tőzsdei termék, amelyről kibocsátója látványosan "elfelejtkezett", vele kapcsolatban semmiféle rendkívüli tájékoztatást nem tesz közzé. (A perindításról sem...)

Ez egy régi történet

A kilencvenes évek elején kárpótlási törvény alapján a szabadságuktól, életüktől, vagyonuktól megfosztott emberek vagy azok örökösei (összesen mintegy másfél millióan) több mint 200 milliárd forint értékben kaptak kárpótlási jegyet, amelyet bizonyos esetekben földárveréseknél, állami ingatlan lakó általi megvételénél, de leginkább állami társaságok privatizációjánál lehetett fölhasználni. A tőzsdére eljutott nagy cégek szinte mindegyikénél volt lehetőség a kárpótlási jegyek felhasználására, de ahogy ezek elfogytak, illetve leállt a privatizáció, úgy apadtak el a felhasználási lehetőségek. A kárpótlási jegyet 1992 december 1-jén vezették be a tőzsdére, ám az utóbbi hét évben alig volt forgalma, ami - felhasználási lehetőség híján - nem mondható meglepőnek.

(A cikk szerzője rendelkezik kárpótlási jeggyel.)

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!