Január 6-án nyolc hónapja nem látott magasságba emelkedtek a kőolajárak a határidős piacokon. Ekkor három napja nem lehetett tudni, hogyan reagál Teherán arra, hogy Donald Trump amerikai elnök utasítására egy dróntámadással végeztek Kászim Szulejmáni iráni kémfőnökkel, a Forradalmi Gárda vezetőjével, Irán talán harmadik legerősebb vezetőjével. Az iráni fenyegetőzések, valamint az Egyesült Államok elrettentő ígéretei, valamint az iraki parlament döntése, hogy kitessékelnék a külföldi katonai erőket az országból, mind abba az irányba mutattak, hogy a Közel-Keleten újabb destabilizáció mehet végbe. Ha pedig valami olajár-emelkedést okozhat, az éppen amiatt lehet, ha a térség kitermelése veszélybe kerül.

Irán viszont egy visszafogott válaszcsapást mért csak az Egyesült Államokra: előre szóltak, hogy iraki támaszpontokra fognak lőni, valamint gondos célválasztással lőttek ki ballisztikus rakétákat, így elkerülve, hogy akár csak egyetlen ember is megsérüljön. Azt viszont pontosan jelezték, hogy tudnának kárt okozni az USA térségben állomásozó katonai erőinek. Donald Trump is az elemzők várakozásai szerint értelmezte az üzenetet: Irán bosszút állt lelőtt vezetője miatt, de nem akar háborút. Így az elnök nem indított újabb támadást és enyhülő hangot ütött meg Teheránnal szemben.

Kapcsolódó

Ezt követően az olajárak esni kezdtek, hétfőn 1,6 százalékos esés után a New Yorki-i árupiacokon már csak 58,08 dollár volt a hordónkénti ár a határidős piacokon. A Brent több mint 1,2 százalékot esett, elérve a 64 dollár körüli hordónkénti szintet. Így már zsinórban ötödik napja estek az olajárak, ami azt mutatja, hogy a befektetők sem számítanak további konfliktusokra - emeli ki elemzésében a Wall Street Journal.

Kellett a háború, hogy olcsóbb legyen az olaj

Bár általában gondolatkísérletnél többre nem jó a "mi lett volna, ha" kezdetű érvelés, de az olajpiacokon most mégis jól rávilágít, hogy mi lenne az alaptrend. Az elmúlt három hónapban ugyanis a Brent árfolyama október eleje és december vége között közel 16 százalékot emelkedett. Vagyis az látszik, hogy alapvetően egy lassú drágulás indult a piacokon, amelyet részben az az optimizmus váltott ki, hogy az Egyesült Államok és Kína egyre közelebb került a kereskedelmi háború lezárásához, tehát azt kezdték árazni, hogy a világgazdaság növekedése gyorsulhat.

Viszont  sok spekuláns és hedge fund fogadott arra az USA-Irán konfliktus tetőzésekor, hogy kitartó áremelkedés indul a piacokon, mert elnyúlhat a két ország csörtéje, sőt, akár egy új háború is indulhat. Ezek a longolások (árfolyamemelkedésre spekuláló ügyletek) lehetnek most paradox módon az áresés okozói.

Ugyanis ezeket a téteket most szépen elengedik, hogy csökkentsék a veszteségeket, ami gyorsítja az olajárak esését, ez pedig csak azt éri el, hogy a korábbi, alapvetően az olajár drágulására játszó opcióktól is megválnak. Ahogy az is valószínűsíthető, hogy a pillanatnyi magas árszintet kihasználva több olajország is fokozhatta a termelését.

Ezért fontos, hogy a Kőolaj Exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a hozzájuk csatlakozott Oroszország vajon hogyan lép. A befektetők így az OPEC és Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) havi jelentéseire várnak, hogy megismerjék az olajkínálat és -kereslet szerda este közzéteendő adatait.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!