Pénzeső kezdhet hullani Európára

A Wall Street Journal szerint piaci szereplők egyre nagyobb része gondolja azt, hogy az ECB középtávon elkezd majd részvényeket is vásárolni. Az ok, hogy hiába szeretné a jegybank kvantitatív lazítási programját tovább folytatni, lassan elfogynak az európia piacról az erre a célra alkalmas kötvények. Ez lökést adhat az európai tőzsdéknek, s lefelé védelmet biztosítana a tőzsdei áresések ellen.

Napi.hu, 2016. szeptember 6. kedd, 15:12

Fotó: MTI/EPA

A Wall Street Journal szerint közgazdászok egy része úgy gondolja, az ECB kiterjeszthetné kvantitatív lazításai programját, s az ennek keretében eddig vásárolt kötvények mellett részvényeket is vásárolhatna. A piacról ugyanis lassan elfogynak a megvehető kötvények.

Az ECB részéről egy ilyen döntés komoly hatással lehetne az európai tőzsdékre, amelyek idén már több negatív sokkot is átéltek. Emlékezetes, január és februárban a kínai piaccal kapcsolatos aggodalmak közepette estek mintegy 20 százalékot a vezető európai tőzsdeindexek, nyáron pedig a Brexit-szavazást követően zuhant egy nap alatt az 50 legnagyobb európai részvény árfolyamát követő Euro Stoxx 50-es index több, mint 10 százalékot. Ha lépne az ECB, az komolyan felfelé tornázhatná a részvény-árfolyamokat.

A részvény-vásárlások egyelőre nem szerepelnek az ECB rövidtávú napirendjén, azonban a jegybank tisztségviselői eddig nem zárták ki ennek lehetőségét. Sőt, ha a hatalmas kvantitatív lazítási program ellenére az eurózóna inflációja a célul kitűzött 2 százalékos szint alatt marad, várhatóan a jegybankon belül is egyre több támogatója lehet az ötletnek.

Nincs mit venni

Rövidebb távon a szereplők most az ECB soron következő, csütörtöki ülésére koncentrálnak, Itt az lehet a kérdés, hogy kiterjesztik-e a jelenleg is futó kötvényvásárlási programot. A bank jelenleg havi 80 milliárd euró értékben vásárol vállalati és államkötvényeket, ez utóbbiak állománya a múlt héten már átlépte az ezermilliárd eurós határt az ECB mérlegében. Más lehetősége nem nagyon van az ECB-nek a további lazításra, hiszen az irányadó kamatok már így is a negatív tartományban vannak, azonban a további vásárlásoknak komoly gyakorlati akadálya lehet, hogy lassan elfogynak a piacról a kötvények.

Az egyszerű ok a részvény-vásárlásra az lehet, hogy lassan elfogynak a megvásárolható kötvények, viszont az ECB gyakorlatilag bármit betehet a mérlegébe - vélte a lapnak nyilatkozva Stefan Gerlach, a BSI Bank vezető közgazdásza, az ír jegybank korábbi alelnöke. Az európia részvénypiac a maga 6100 milliárd eurós kapitalizációjával viszont a megvehető eszközök újabb, széles skáláját biztosítja.

Most még más a téma

A Bank of America Merrill Lynch elemzői szerint ez a kérdés a mostani ülésen még nem lesz napirenden. A legtöbb, amit a szereplő a további lazítás irányából várhatnak az, hogy az ECB említést tehet a kötvényvásárlási program eredetileg tervezett, jövő márciusi kifutása utáni folytatására. A befektetési bank szakértői úgy vélik, hogy a vita az ECB-n belül jelenleg még a kvantitatív lazítási programot és a további kamatcsökkentéseket támogatók között lehet. Tekintve azonban, hogy a negatív kamatok már így is komoly negatív hatást gyakorolnak az eurózóna bankrendszerére, nem lehet kérdéses, hogy melyik tábor fog nyerni.

Ugyanakkor azt a BofA Merrill szakértői is elismerik, hogy a kötvényvásárlásoknál komoly korlátot jelenthet a jövőben a megvehető kötvények egyre szűkülő mennyisége. Úgy vélik, a megvehető vállalati kötvények körének banki kötvényekkel történő kiszélesítésére csak akkor kerülhet sor, ha a szektorban valami nagyon komoly probléma adódna (mint az elmúlt időszakban Olaszországban). Ez viszont komoly aggályokat is felvethet, hiszen a bankszektorban az ECB szabályozói és felügyeleti szerepet is betölt. Részvényvásárlást a Bofa Merrill csapata csak komoly recessziós veszély esetén tartana elképzelhetőnek.

Nem lenne példa nélkül

Ha az ECB a jövőben a részvényvásárlások mellett döntene, akkor az nem lenne most már példa nélküli döntés a nagy jegybankok táborában. Jó néhány jegybank vásárol már részvényeket, azonban ezt főként két célból teszik. Az egyik a devizatartalékok diverzifikációja, a másik, például Svájc esetében a saját deviza gyengítése miatti külföldi eszközvásárlások (például a svájci jegybank esetében). A saját piacon való nagyobb mennyiségű, kvantitatív lazítási célú vásárlásra Japán a példa. Ott a tőzsdén jegyzett alapokon keresztüli jegybanki részvényvásárlás már olyan méreteket öltött, hogy a Bank of Japan mára a Nikkei 225-ös indexben szereplő cégből már 200-nál a 10 legnagyobb tulajdonos között szerepel.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!