Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a "Megjegyzés" rovatban.
A Wall Street Journal szerint közgazdászok egy része úgy gondolja, az ECB kiterjeszthetné kvantitatív lazításai programját, s az ennek keretében eddig vásárolt kötvények mellett részvényeket is vásárolhatna. A piacról ugyanis lassan elfogynak a megvehető kötvények.
Az ECB részéről egy ilyen döntés komoly hatással lehetne az európai tőzsdékre, amelyek idén már több negatív sokkot is átéltek. Emlékezetes, január és februárban a kínai piaccal kapcsolatos aggodalmak közepette estek mintegy 20 százalékot a vezető európai tőzsdeindexek, nyáron pedig a Brexit-szavazást követően zuhant egy nap alatt az 50 legnagyobb európai részvény árfolyamát követő Euro Stoxx 50-es index több, mint 10 százalékot. Ha lépne az ECB, az komolyan felfelé tornázhatná a részvény-árfolyamokat.
A részvény-vásárlások egyelőre nem szerepelnek az ECB rövidtávú napirendjén, azonban a jegybank tisztségviselői eddig nem zárták ki ennek lehetőségét. Sőt, ha a hatalmas kvantitatív lazítási program ellenére az eurózóna inflációja a célul kitűzött 2 százalékos szint alatt marad, várhatóan a jegybankon belül is egyre több támogatója lehet az ötletnek.
Nincs mit venni
Rövidebb távon a szereplők most az ECB soron következő, csütörtöki ülésére koncentrálnak, Itt az lehet a kérdés, hogy kiterjesztik-e a jelenleg is futó kötvényvásárlási programot. A bank jelenleg havi 80 milliárd euró értékben vásárol vállalati és államkötvényeket, ez utóbbiak állománya a múlt héten már átlépte az ezermilliárd eurós határt az ECB mérlegében. Más lehetősége nem nagyon van az ECB-nek a további lazításra, hiszen az irányadó kamatok már így is a negatív tartományban vannak, azonban a további vásárlásoknak komoly gyakorlati akadálya lehet, hogy lassan elfogynak a piacról a kötvények.
Az egyszerű ok a részvény-vásárlásra az lehet, hogy lassan elfogynak a megvásárolható kötvények, viszont az ECB gyakorlatilag bármit betehet a mérlegébe - vélte a lapnak nyilatkozva Stefan Gerlach, a BSI Bank vezető közgazdásza, az ír jegybank korábbi alelnöke. Az európia részvénypiac a maga 6100 milliárd eurós kapitalizációjával viszont a megvehető eszközök újabb, széles skáláját biztosítja.
Most még más a téma
A Bank of America Merrill Lynch elemzői szerint ez a kérdés a mostani ülésen még nem lesz napirenden. A legtöbb, amit a szereplő a további lazítás irányából várhatnak az, hogy az ECB említést tehet a kötvényvásárlási program eredetileg tervezett, jövő márciusi kifutása utáni folytatására. A befektetési bank szakértői úgy vélik, hogy a vita az ECB-n belül jelenleg még a kvantitatív lazítási programot és a további kamatcsökkentéseket támogatók között lehet. Tekintve azonban, hogy a negatív kamatok már így is komoly negatív hatást gyakorolnak az eurózóna bankrendszerére, nem lehet kérdéses, hogy melyik tábor fog nyerni.
Ugyanakkor azt a BofA Merrill szakértői is elismerik, hogy a kötvényvásárlásoknál komoly korlátot jelenthet a jövőben a megvehető kötvények egyre szűkülő mennyisége. Úgy vélik, a megvehető vállalati kötvények körének banki kötvényekkel történő kiszélesítésére csak akkor kerülhet sor, ha a szektorban valami nagyon komoly probléma adódna (mint az elmúlt időszakban Olaszországban). Ez viszont komoly aggályokat is felvethet, hiszen a bankszektorban az ECB szabályozói és felügyeleti szerepet is betölt. Részvényvásárlást a Bofa Merrill csapata csak komoly recessziós veszély esetén tartana elképzelhetőnek.
Nem lenne példa nélkül
Ha az ECB a jövőben a részvényvásárlások mellett döntene, akkor az nem lenne most már példa nélküli döntés a nagy jegybankok táborában. Jó néhány jegybank vásárol már részvényeket, azonban ezt főként két célból teszik. Az egyik a devizatartalékok diverzifikációja, a másik, például Svájc esetében a saját deviza gyengítése miatti külföldi eszközvásárlások (például a svájci jegybank esetében). A saját piacon való nagyobb mennyiségű, kvantitatív lazítási célú vásárlásra Japán a példa. Ott a tőzsdén jegyzett alapokon keresztüli jegybanki részvényvásárlás már olyan méreteket öltött, hogy a Bank of Japan mára a Nikkei 225-ös indexben szereplő cégből már 200-nál a 10 legnagyobb tulajdonos között szerepel.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Nem volt bemutató nagy felhajtással, egyszerűen tesztelni kezdték a festetlen versenyautót, nem igazán takargatva a részleteket.