Így spekulálnak a magyarok a forintra

Mindig megjelennek a pánikvásárlók a valutaváltóknál, ha azt feltételezik, elértéktelenedik a forint. Az így vásárolt valuta értéke viszont csekély, a profik betétben, kötvényben vagy alapokban tartják a devizás megtakarításaikat, és jó érzékkel váltottak az idén is a devizanemek között. Az a néhány pánikvásárló, aki a cihában tartja otthon a dollárt és az eurót, nem képes ellensúlyozni a pénzváltók durván visszaeső forgalmát.
K. Kiss Gergely, Herman Bernadett, 2020. november 19. csütörtök, 15:53
Fotó: Getty Images

Nincs is tömeges pánikvásárlás a pénzváltóknál - kommentálták a szakértők az Átlátszó.hu nemrég megjelent cikkét a Napi.hu-nak. A portál arról írt, hogy múlt hét péntek délután 15 órakor már nem volt sem euró, sem dollár az egyik forgalmas fővárosi valutaváltóban. Ilyen jelenséggel ebben a pénzváltóban még nem találkozott az, akinek készpénzes valutára volt szüksége, mert a váltó forgalmas helyen van és mindig jól ellátták, még egzotikusabb pénznemekkel is. Az emberek 400 forintos eurót várnak, ezért kezdhették el pánikszerűen felvásárolni a valutát.

Két fővárosi pénzváltó nyilatkozott a portálnak, amelyeknél valóban elfogyhatott a valuta, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban azt mondta a Napi.hu-nak, hogy bár hivatalos számaik még nincsenek, ők egyáltalán nem ezt látják, a pénzváltók forgalma egyáltalán nem nőtt meg, sőt miután a lakosság számára a külföldi utazások lehetősége jóformán megszűnt, a töredékére csökkent.

Nem vészes a helyzet

Valóban megjelentek a pánikvásárlók a valutapénztáraknál, ám részvételük korántsem ért el kritikus méreteket. Nem tapasztaltuk, hogy kígyózó sorok lennének a váltók előtt és sem az euró-, sem a dollárbankjegyekből nem fogytunk ki, az ügyfeleket ki tudtuk szolgálni - mondta lapunknak Taraczky Andrej, az ország legnagyobb pénzváltó hálózatát üzemeltető Exclusive Change ügyvezető igazgatója, a Magyar Pénzváltók Országos Egyesületének alelnöke.

Pánikvásárlások már a tavaszi karanténidőszakban is voltak, amikor két hét alatt 30 forintot emelkedett az euró ára és az kurzus 370 forint közelébe került. A folyamat azonban nagyon gyorsan játszódott le: az árfolyam pár napon belül már vissza is tért 360 forint környékére, majd alászállt 345-ig. Ezzel együtt eltűntek azok a vevők, akiket a gyengüléstől való félelem vezérelt. Akkoriban a valutaváltók marzsai is olyan magasra szöktek, hogy sokan inkább elálltak a valutavásárlástól, amikor látták, hogy az eladási és vételi árfolyamok között akár 10 százalékos különbség is lehet.

A mostani hullám - amely körülbelül egy hónapja kezdődött - némileg lassabb, megalapozottabb árfolyammozgásokra épül, hiszen folyamatosan érkeztek a rossz hírek, egyebek közt a koronavírus-fertőzöttek és a lélegeztetőgépen lévők növekvő számáról, ami meglátszott a kurzuson is. Annak viszont önmagában megnyugtató hatása volt, hogy nem szállt el az árfolyam, hanem csak megközelítette a 370-et, majd visszament 360-ra. A pánikvásárlások hulláma nem nagyobb, mint amekkora 2008-as válság idején, vagy épp a kisebb geopolitikai megrázkódtatások esetén volt megfigyelhető - magyarázta a szakember.

A pánikvásárlók nem tudják ellensúlyozni a kiesést

Általánosságban azoban elmondható, hogy a hektikus árfolyammozgások mindig beindítják a valutavásárlók fantáziáját, továbbá a koronavírus-járvány miatt megjelent egy lélektani hatás is. Ha megindul az árfolyam fölfelé és e mögött nem összetett gazdasági folyamatok, hanem jól látható, könnyen magyarázható indokok állnak, az több emberben ébreszt pánikreakciókat.

A forgalomnövekedést csak az egyik oldalról generálják a pánikvásárlók. A másik oldalon viszont ott állnak elég nagy számban azok, akik euró-, dollár-, vagy svájci frank- megtakarításaik egy részét kedvezőbb árfolyamon szeretnék átváltani, mert vélhetően abban reménykednek, hogy nemsokára tömegesen alkalmazzák a vakcinát és a forint visszaerősödik. Ebben az átmeneti állapotban bízók tábora bőven kompenzálják a pánikvásárlásokat.

A külföldi turisták távolmaradását ugyanakkor nem tudják ellensúlyozni a magyar vásárlók, még az ilyen átmeneti, hektikus árfolyammozgásokkal terhelt időszakokban sem. Az előző év novemberéhez képest jelenleg látványos visszaesés tapasztalható a pénzváltóknál.

Budapesten 40-50 százalékkal csökkent a forgalom, de a kifejezetten turizmusra alapozó helyszíneken: a belvárosban és a nevezetességek körüli területeken a 80-90 százalékot is elérheti a visszaesés. Vidéken egy picit jobb a helyzet, ott jellemzően 30-40 százalék körüli a csökkenés mértéke

- fogalmazott Taraczky Andrej.

Már nem készpénzben megy a spekuláció

Készpénzben a komolyabb befektetők egyébként sem spekulálnak. A lakosság az idén valóban rákapott a devizázásra, és voltak, akik kihasználták a forint tavaszi gyengülését, a nyári erősödését, és vélhetően a most szeptemberben indult újabb gyengülést is, de nem a nagykörúti pénzváltók szolgáltatásait vették ehhez igénybe. Az MNB több statisztikájából, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatsoraiból is lehet látni, hogy a tavaszi forintgyengülés idején sokan váltották át a devizás megtakarításaikat, értékpapírjaikat forintosra, míg a nyári forinterősödés idején devizás befektetéseket kerestek sokan.

A jegybank adatai szerint csak a második negyedévben volt komolyabb forgalom a háztartások deviza készpénzállományában. Akkor 14,4 milliárd forint értékben vettek valutát a családok, de ez részben annak a számlájára is írható, hogy akkor lehetett még külföldre is utazni némi korlátozással. Az első és a harmadik negyedévben a készpénzes deviza-tranzakciók volumene kimutathatatlanul alacsony volt a jegybank adatai szerint.

A devizás bankbetéteknél már más volt a helyzet. Az év során 138,4 milliárd forintnyi friss megtakarítás ment ezekbe, vagyis a lakosság inkább tartja most már a devizáját is a bankban, mint odahaza a párnacihában. A devizabetétek volumene is történelmi csúcson van, miközben a devizás készpénzállomány, bár kiugróan magas, nem éri el a 2008-2009-es válság során elért szintet.

A profik értékpapírokkal nyertek sokat

Az értékpapírok befektetői még profibban jártak el. A devizakötvényeket az első és a harmadik negyedévben, amikor gyenge volt a forint, sokan eladták, a második negyedévben viszont nettó vásárlók voltak. A magyar lakosságnak főleg eurós magyar állampapírja (Prémium Euró Magyar Állampapír) és vállalati kötvényei, ezen belül is banki kötvényei (például OTP) vannak devizában.

A Bamosz adataiból is az látszik, hogy a befektetők akkor vásároltak eurós és dolláros alapokat, amikor erős volt a forint, és akkor váltották vissza ezeket nagy mennyiségben, amikor gyenge. A befektetők márciusban adták el a legtöbb eurós befektetési jegyet, abban a hónapban, amikor nagyjából két hét leforgása alatt emelkedett 30 forintot az euró ára. Összesen 111 millió euró távozott akkor ezekből az alapokból, ez 36-37 milliárd forintnyi összegnek felel meg. Áprilisban szerényebb ütemben, de szintén folytatódott az eurós alapok eladása, további 22,7 millió eurót vontak ki belőlük.

A dolláros alapoknál is hatalmas tőkekiáramlás volt ekkor, márciusban 50 millió dollárnyi, áprilisban további 8,6 millió dollárnyi befektetési jegyet váltottak vissza.

Ahogy erősödni kezdett a magyar fizetőeszköz, úgy szálltak vissza az eurós és dolláros alapokba a befektetők. Májustól kezdve az eurós alapokba már folyamatosan érkezett a friss tőke, összesen csaknem 96 millió euróval gyarapodtak szeptember végéig. Igaz, szeptemberben az ismét gyengülő forint hatása már érződött, a beáramlás lelassult. Azokba az alapokba ment vissza a legtöbb pénz, amelyekből márciusban és áprilisban távozott, vagyis jól látszik, hogy sok befektetők kimondottan az árfolyamok változására spekulált, és vélhetően nyert is az ügyleten.

A dolláros alapoknál is ugyanez volt a helyzet: több mint 103 millió dollárért vásároltak befektetési jegyet májustól augusztus végéig, szeptemberben viszont, amikor a forint ismét gyenge lett, vissza is váltottak 10,5 milliónyit, hogy nyerjenek az ismét 310 forint fölé kúszó keresztárfolyamon.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Suzywong, 2020.11.19 23:08

Egyertelmuen mutatja a grafikon, hogy 2011 ota kisebb- nagyobb ingadozasokkal ugyan , de folyamatos gyengulo tendenciat mutat a forint az eurral szemben.

Ezert eddig sokkal jobban jart az , aki eurban tartotta a penzet , mint aki barmilyen garantalt huf alapu betetbe vagy allampapirba invesztalt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Remete53, 2020.11.19 22:11

@totyika: Álmodozol, hogy mi lenne ha profi lehetnél?
Nem leszel, mert kispályás vagy!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

totyika, 2020.11.19 17:48

A profik úgy csinálják, hogy van 100-100 millkójuk különböző off-shore bankoknál.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html