PSZÁF-levelet kapott az MFB elnöke

Nyílt levél Zdeborsky György Úrhoz, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. elnökéhez Tisztelt Elnök Úr! A 2002. augusztus 5-én a Magyar Hírlapban megjelent, Önnel készült interjúban tett Felügyeletet érintő kijelentéseire reagálva a következő megállapításokat közöljük: Az újságíró, Szakonyi Péter második kérdésében a felügyeleti vizsgálat megállapításai és az elmúlt két hónapban napvilágra került visszásságok közötti ellentmondásra utal. Ön válaszában az MFB vizsgálatát egyes kereskedelmi bankok vizsgálatával hasonlítja össze és azt a következtetést vonja le, hogy a Felügyelet nem mért azonos mércével. A PSZÁF vizsgálatot végző csapatát azzal a váddal illeti, hogy "az MFB-nél csak a felszínen mozgott, és nem derített fel olyan komoly visszásságokat, mint ami például a bank kötvénykibocsátását követően jelentkezett." Elöljáróban felhívom figyelmét arra, hogy a Felügyelet MFB-nél végzett vizsgálatának megítéléséhez a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény ismerete mindenképpen szükséges, mivel e jogszabály a Felügyelet MFB Rt-vel kapcsolatos hatáskörét, mozgásterét egzakt módon körülhatárolja. Az MFB-törvény 13.§ (3) bekezdése kimondja, hogy az MFB Rt. gazdálkodásának célszerűségét és jövedelmezőségét a tulajdonosi jogok gyakorlója vizsgálja. Az MFB-törvény 11.§ (2) bekezdése alapján a Felügyelet az általa végzett vizsgálat eredményéről készült jelentést a tulajdonosi jogok gyakorlójának küldi meg, aki a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül azt a Kormány elé terjeszti. A fentiekből következően e szakosított hitelintézetnél a Felügyeletnek nem (elsődleges) feladata a célszerűségi és jövedelmezőségi szempontok vizsgálata, így nem feladata az egyes üzleti döntések fenti szempontok alapján történő minősítése sem. Mindezek mellett a Felügyelet - MFB részére is megküldött - vizsgálati jelentése az Ön által felhozott problémát tartalmazza, sőt a jelentés azt is megemlíti, hogy ez a banknak napi szintű veszteséget jelent. Az eltérő vizsgálati módszer alkalmazását - amely azonban nem jelenti az ellenőrzés felszínességét - a bank tevékenységének specifikussága, kereskedelmi banki tevékenységektől való különbözősége indokolja, ezért a különböző típusú hitelintézetek vizsgálati jelentéseinek összehasonlítását nem tartjuk szerencsésnek, ezen összevetés alapján a felügyeleti munka minősége, színvonala megalapozottan nem bírálható. Amennyiben Ön - és állítása szerint ez így van - olvasta az MFB Rt-ről készült jelentést, akkor az újságíró azon értesülését, hogy a Felügyelet "mindent rendben talált", azonnal tényekkel cáfolhatta volna. A cikkben tett azon állítása, hogy a felügyeleti vizsgálat nem állapított meg céltartalékhiányt, nem felel meg a valóságnak. A vizsgálati jelentésben szerepel, hogy a bank egyes követelései után nem képezte meg a céltartalékot (nem számolt el értékvesztést). Ezen túlmenően a Felügyelet ez év július 31-én kelt, I-1866/2002. számú határozatában is kötelezte a bankot megfelelő mértékű céltartalék megképzésére, tehát a problémát nemcsak hogy feltártuk, hanem a határozatban való megjelenítéssel nagyságának megfelelő súllyal kezeltük. Külön szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a Felügyelet vizsgálatai során főként nem egyedi ügyek vizsgálatára, hanem a banki működés fő folyamatainak elemzésére helyezi a hangsúlyt. Az átfogó helyszíni ellenőrzések fő célja annak feltárása, hogy a bank a prudenciális szabályokat betartva, a törvényi előírásoknak megfelelően működik-e. Nem feladata és nem is lehet feladata a Felügyeletnek még egy átfogó helyszíni vizsgálat során sem, hogy valamennyi hiteldossziét ellenőrizze és számszerűen meghatározza a teljes céltartalékhiány mértékét. A követelésállomány folyamatos figyelemmel kísérése, minősítése elsősorban a hitelintézetnek, illetve a hitelintézet könyvvizsgálójának és a menedzsmentnek feladata és egyben felelőssége. A határozat számos további kötelezést, előírást tartalmaz a bank számára, s e tény szintén állítása megalapozatlanságát támasztja alá. Mivel a Felügyelet határozatainak bank- és üzleti titkot nem tartalmazó részei minden esetben nyilvánosak és a Magyar Tőkepiacban megjelennek, így az Önök általi kézhezvételt bizonyító tértivevény visszaérkezése után lehetőség nyílik arra, hogy e határozat rendelkező részének tartalmát is bárki megismerhesse. Kérem, hogy a jövőben a Felügyelet tevékenységét érintő véleményalkotás során a tények és a jogszabályok teljesebb ismeretében szíveskedjék nyilatkozni. Budapest, 2002. augusztus 8. Tisztelettel: Dr. Sáray Éva Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökhelyettes