A magyar lakosság ismét rendkívül pesszimista a forint árfolyamával kapcsolatban. A Pulzus Kutató legfrissebb felmérése szerint a magyarok 43 százaléka várja azt, hogy az euró/forint árfolyam az idei év végére a 450-es szintet is átlépi most, hogy nemrég a 400-as lélektani határon átlépett a kurzus.

További 22 százalék szerint ha nem is lesz meg a 450-es keresztárfolyam, de a mostani szintről tovább gyengül majd a forint. A lakosság csaknem negyede nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi szinten marad a magyar fizetőeszköz, és mindössze 11 százalék gondolja, hogy erősödni fog kisebb vagy nagyobb mértékben. 

Az elemzők általában kevésbé borúlátóak, mint az átlagemberek, Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője például alig két héttel ezelőtt még arról nyilatkozott, hogy a 400 forintos euróárfolyam olyan lélektani határ, amely fölötti szinttel a CIB tartósan nem számol. A bank szakértője szerint az Európai Unióval a helyreállítási alapból érkező pénzzel kapcsolatban ősszel meg fognak állapodni, ami pozitív hatással lesz a forintra és a gazdaságra is. Az MNB-nek is vannak olyan eszközei, amelyekkel a tartós leértékelődést meg tudja akadályozni. A CIB szerint 365-385 forint közötti euró/forint árfolyammal érdemes kalkulálni az év folyamán.

A magyarok pesszimisták a forinttal kapcsolatban

Ez korábban is így volt, a lakosság megérzései azonban a legutóbbi Pulzus felmérésben pontosabbnak bizonyultak. Tavaly decemberben a megkérdezettek 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az idei első félévben töri majd át az euró-forint árfolyam a 400-as szintet, a legnagyobb arányban ezt várta a lakosság, és a prognózis bejött, hiszen az idén júniusban ez be is következett. A lakosság összesen 86 százaléka számított akkor arra, hogy legkésőbb 2022 végéig 400 forintos euróárfolyammal találkozik majd a piacokon. 

2021 decembere óta sűrű félév telt el a gazdaságban. Kitört az orosz-ukrán háború, elszabadult az infláció, különösen az élelmiszerek és az energia ára nőtt nagyot. Magyarországon történt lezajlott egy országgyűlési választás, az új Orbán-kormány pedig vaskos különadó-csomagot jelentett be. A forint tovább gyengült a háború kitörése óta. 

A nők és a fiatalok ezúttal is sokkal pesszimistábbak

Akár csak fél évvel ezelőtt, a forint jövőjével kapcsolatban most is a nők voltak jóval pesszimistábbak. A 45 százalékuk 450 forint fölötti eurót vár az év végére, további 22 százalékuk szerint pedig ha nem is ilyen drasztikus mértékben, de gyengül majd a forint.

A férfiaknál csak 39 százalék azok aránya, akik 450 forintos keresztárfolyammal számolnak az idén, és a nőknél jóval nagyobb arányban válaszolták azt, hogy a jelenlegi szinten marad majd az árfolyam, sőt meglepő módon 3 százalékuk szerint akár nagy mértékű erősödés is jöhet. Utóbbit a megkérdezett nők mindössze 1 százaléka várta. 

Bár a kormány és a jegybank halogatná, a lakosság nagyon várja már az euró bevezetését is egy korábbi felmérés szerint. Érdekes módon a férfiak viszont, hiába optimistábbak a forint jövőjét illetően, jobban szeretnének az uniós közös pénzzel fizetni, mint a nők. 

A fiatal többsége egyre erősebb eurót vár

A korosztályos bontás is hasonló maradt a tavaly decemberihez. A 39 év alattiak a legpesszimistábbak és a 60 év fölöttiek a legoptimistábbak a forint jövőjével kapcsolatban.

A fiatalok 71 százaléka számít további forintgyengülésre, csaknem minden második megkérdezett 450 forintos eurót vár az év végéig. A 60 fölöttieknél csupán 56 százalék számít a forintgyengülésre, és 36 százalék azok aránya, akik 450 forintos keresztárfolyamon sem lepődének meg. 

Ez az álláspont némileg ellentétes azzal, amit egy másik Pulzus felmérés mutatott ki, amelyben azt vizsgálta a cég a Napi.hu megbízásából, mibe fektetnének be az emberek 10 millió forintot. Április közepén ugyanis éppen a 60 fölötti korosztály nyilatkozta azt a legnagyobb arányban (19 százalék), hogy eurót vennének belőle, ami akkor éri meg igazán, ha gyengül a forint. 

Az iskolázottabbak és a falusiak nem bíznak a magyar fizetőeszközben

Hasonló ellentmondás van az iskolai végzettség alapján készült válaszokban is. Az alapfokú végzettségűek fektették volna be a legnagyobb arányban euróba a pénzüket áprilisban, most viszont pont ők voltak azok, akik a legkevésbé várják a további forintgyengülést. 48 százalékuk számít arra, hogy a mostani szintről lényegesen tovább romoljon a forint.

A felsőfokú végzettségűek ezzel szemben kiemelkedően pesszimistán látják a magyar fizetőeszköz jövőjét: 57 százalékuk számít legalább 450 forintos keresztárfolyamra, és további 34 százalék szerint kisebb mértékben ugyan, de tovább gyengül a forint. A nyolc általános iskolai osztályt végzettek a legnagyobb arányban azt várják, hogy marad a mostani árfolyam. A középiskolát végzettek ennél jóval kedvezőtlenebbül ítélik meg a helyzetet, de nem annyira borúlátóak a forint kapcsán, mint a főiskolát, egyetemet végzett megkérdezettek.

A településtípusok szerinti bontás alapján a budapestiek azok, akik a legkevésbé aggódnak a forintgyengülés miatt: csak 55 százalékuk vár kisebb vagy nagyobb mértékű gyengülést, és minden harmadik fővárosi szerint marad a mostani árfolyam, sőt meglepően sokan - 4 százalék - drasztikus erősödésre számítanak. Utóbbira a szakértők szerint akkor lenne esély, ha Magyarország meg tudna egyezni Brüsszellel, és megjönnének végre az uniós források az újjáépítési alapból.  

A legpesszimistábban a forint jövőjét a falusiak látják, 71 százalékuk számít további gyengülésre, ebből 47 százalék drasztikus mértékűre. A kisebb városok lakóinál 64 százalék ezek aránya, a megyeszékhelyen élőknél pedig csak 61 százalék, de a nagyobb városokban kiemelkedően magas azok aránya, akik 450 forintos eurót, komoly mértékű forintgyengülést várnak. 


Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!