Sorvad a negyedik nyugdíjpillér, így is degeszre tömték zsebüket a brókerek

Rekord árbevétel és profit volt tavaly a magyarországi brókercégeknél. A kezükre játszhatott a tőzsde szárnyalása és a szuperállampapír is.
Herman Bernadett, 2020. február 21. péntek, 16:38
Fotó: Napi.hu

Öt évvel az emlékezetes brókerbotrányok után szárnyalnak a befektetési vállalkozások. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az alaptevékenységükből, vagyis a befektetési szolgáltatásokból származó bevételük meghaladta a 112,5 milliárd forintot, ami történelmi csúcs. Nem is akármekkora, 2018-hoz képest több mint 81 százalékkal nőtt a cégek bevétele. Történt mindez annak ellenére, hogy az egyik szolgáltató, a Magyar Posta Befektetési Szolgáltató Zrt. adatai az év végén már nem szerepeltek a statisztikákban.

A ráfordítások is több mint megkétszereződtek, 88,5 milliárd forintra ugrottak meg a költségek. Ennek ellenére is rekord üzemi eredménnyel zárt a szektor, több mint 24 milliárd forint szerepelt ezen a soron. Az adózott eredmény is túlszárnyalt minden korábbit, megközelítette a 9,8 milliárd forintot, ez csaknem a harmadával haladja meg a 2018-ast. A megugró nyereség okai között van az is, hogy 2019-től eltörölték a brókercégek számára a különadót.

Az állam is besegített

A közteher eltörlésén túl az állam más módon is besegített a cégeknek. Egyértelműen a tőzsdén kívüli forgalom volt az, ami nőtt tavaly a brókercégeknél. A szárnyaló tőzsdén az ügyfelek kevesebb ügyletet kötnek, a negatív években sokkal több az eladás, és a spekulánsok is aktívabbak. Tőzsdén kívüli forgalomban kereskednek viszont az állampapírokkal, és a lakosság kedvencét, a Magyar Állampapír Pluszt (máp+) is ott jegyzik.

A brókercégek malmára hajthatta a vizet az is, hogy elindult az MNB Növekedési Kötvényprogramja (NKP), és az ennek keretében tavaly kibocsátott, több mint 300 milliárd forintnyi vállalati kötvény piacra kerülésében való közreműködés is hozott pénzt a befektetési vállalkozásoknak.

Bye-bye tbsz

A befektetési vállalkozásoknál lévő ügyfélvagyon tavaly mindössze 3,5 százalékkal nőtt 2854 milliárd forintra. A vagyon az MNB adatai szerint augusztus végén tetőzött 3000 milliárd forint fölött, október végére azonban 2710 milliárdra csökkent - ebben szerepet játszhatott, hogy a Magyar Posta Befektetési Szolgáltatónál lévő, bőven 200 milliárd forint fölötti állományt a Takarékbankba transzferálták át. Ennek is köszönhető, hogy a hitelintézeteknél az ügyfélszámlákon lévő értékpapírok állománya több mint 10 százalékkal nőtt tavaly.

Az értékpapírok egyre kisebb hányada van hosszútávú értékpapírszámlán. A tartós befektetési szerződések (tbsz) száma bő egy év alatt csaknem 76 ezerrel csökkent. 2018 novemberében még 356 ezer tbsz-t tartottak nyilván a különféle befektetési szolgáltatóknál, ebből 2019 végére 281 ezer maradt, ami csaknem hatéves mélypont. A bankoknál az év végére alig 193 ezer, a brókercégeknél csupán 80 ezer számla maradt, a maradék bő 7 ezer számla külföldi intézmények fióktelepeinél volt. A tbsz-eken lévő megtakarítások volumene nem csökkent tavaly sem, az év végén meghaladta a 2715 milliárd forintot, ez a szép hozamoknak volt köszönhető.

A tbsz-ek előnye az lenne más értékpapírszámlákhoz képest, hogy a rajtuk tartott megtakarítások hozama, illetve kamata után kedvezményt kapnak a befektetők a kamat- és árfolyamnyereség-adóból. Három év után kedvezményes, 10 százalékos kamatadót kell fizetni a 15 százalék helyett, öt év után pedig mentesül a közteher alól a befektető. Az állampapírok kamatadómentessé tétele, vagyis 2019. június 1. után viszont azoknak a befektetőknek, akik csak állampapír vásárolnának, nincs értelme tbsz-t nyitniuk. Ez is hozzájárulhatott a durva visszaeséshez.

Sorvad a negyedik pillér

A nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) piaca is egyre kisebb. A negyedik nyugdíjpillérnek is nevezett megtakarításokra még a tbsz-nél is több kedvezmény jár, az adott évi befizetések után ugyanis 20 százalék, maximum 100 ezer forintnyi adókedvezményt lehet igénybe venni. A nyugdíjbiztosítások adókedvezménye ennél magasabb, 20 százalék, maximum 130 ezer forint évente, az önkéntes nyugdíjpénztáraké pedig 20 százalék, maximum 150 ezer forint. Az évente visszaigényelhető maximális összeg a háromféle megtakarításnál 280 ezer forint.

Ez is lehet az egyik oka annak, hogy nyesz-ből már csupán 104 682 darab volt 2019 végén, holott 2013-ban még meghaladta az ilyen számlák száma a 170 ezret. A nyesz-ek száma nem csökken olyan drámai tempóban, mint a tbsz-eké, havonta néhány száz számla tűnik el, amiben közrejátszhat az is, hogy a befektetők elkezdtek nyugdíjba vonulni. Tavaly év végén 466 milliárd forint volt az összes nyesz-számlán, vagyis egy átlagos ügyfél 4,5 millió forint körüli összeget spórolt össze a negyedik pillérben.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK