Rengeteg pénz tűnt el a vezető magyar cégeknél

Csaknem harmadával, 30 százalékkal, 187,26 milliárd forintra csökkent az A kategóriás tőzsdei társaságok első féléves profitja, amelynek továbbra is 96 százalékát a négy blue chip adta.

A jelentésüket közzétevő társaságok közül a várakozásoknak megfelelően a gyógyszergyártók képezték a húzóerőt. Az első hat hónapra vetítve az adóssággal nem, ám tekintélyes készpénzállománnyal rendelkező Egis nettó eredménye csaknem 70 százalékkal bővült éves összevetésben (a cég üzleti éve szeptemberben zárul), javulásával messze kiemelkedve a mezőnyből, míg a Richter 43 százalékkal emelkedő profitról számolhatott be. Tette ezt mindkét cég úgy, hogy a belföldi forgalom a gyógyszerkassza megnyirbálása és a kisebbik gyógyszercéget érzékenyebben érintő vaklicitek miatt érezhető csökkenést mutatott. A javulásban így − a gyenge bázis mellett − az export szempontjából kedvező gyengébb forint és a külpiacok, főleg az orosz bővülése játszott fontos szerepet.

A két negatív rekordernek a Zwack és az FHB bizonyult egyaránt 90 százalékot meghaladó profitcsökkenéssel. A csúsztatott üzleti éve miatt első hat hónapra kiigazított eredmények alapján az italgyártónál ez részben szezonális okokra vezethető vissza. Az FHB és a tavalyihoz képest több mint negyedével csökkenő féléves nyereségről beszámoló OTP esetében is komoly szerepet játszott az első negyedév profitlemorzsolódásában a végtörlesztés áthúzódó hatása, ami a január−júniusi időszakra is rányomta bélyegét. Az OTP ráadásul még az első három hónapban elszámolta a teljes idei évre jutó banki különadót, a kisebbik szektortárs ellenben negyedévente könyveli az aktuális részletet. Mindkét banknál gondot jelentett a nem fizető hitelek arányának bővülése, igaz, az OTP a második negyedévben a visszafogottabb céltartalékolással és egy egyszeri adókorrekciós tétel következtében számolt be az elemzői várakozásokat meghaladó profitról. Az A kategóriába újonnan belépő CIG Pannónia is nehezékként hatott az összesített eredmény értékében a maga csaknem 2,5 milliárdos féléves veszteségével.

Az árbevételt leszámítva szinte minden soron a várakozásoktól elmaradó eredménnyel előrukkoló Telekom is csak azért mutat éves összevetésben ötödével bővülő nyereséget, mivel a tavalyi első félévet lehúzta a macedón és montenegrói leányok korrupciós vizsgálata kapcsán az amerikai felügyelettel kötött megegyezés miatt képzett 11,5 milliárdos céltartalék. Idén viszont a második félévben már jelentkezik a szektorális különadón felüli mintegy 8 milliárd forintos telefonadó-kötelezettség is, amelynek durván negyedét fedezheti a hivatalosan nem a sáppal, hanem a romló gazdasági környezettel indokolt tarifaemelés.

A legnagyobb érvágást viszont a Mol éves összevetésben feleződő nyeresége jelentette. Míg az első negyedévben több egyszeri tétel − így egy angolai koncesszióhoz köthető bírság − is hozzájárult az akkor még 20 százalékos profitcsökkenéshez, utóbb a speciális tételek közrejátszásával gyakorlatilag nullszaldós, alig 700 millió forintos nettó eredményt felmutató negyedévvel sokkolta a piacot a legnagyobb magyar társaság. A rossz eredményben az alacsonyabb olajár miatt a készletátértékelés negatív hatását és a részben a szíriai érdekeltség kiesése folytán érezhetően csökkenő kitermelésit nem tudták ellensúlyozni a kedvező irányba elmozduló finomítói marzsok.

Az összképen érdemben a mezőny egyetlen hiányzója, az E-Star számai is csak ronthatnának. Bár az augusztus végén jelentő társaság a havi helyzetjelentések alapján 221 millió forintos EBITDA-t érhetett el, ám a pénzügyi soron a határidős sajátrészvény-állomány átértékelése és a kamatfizetések miatt szereplő tetemes mínusz miatt 450 millió forint körüli veszteséget szenvedhetett el.