Villámként csaphat le a lappangó válság

A készletek csökkenése, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos növekvő optimizmus már elkezdte felhajatani az ipari fémek árát. Az alapvető nyersanyagok áremelkedése pedig arra utal, hogy a világgazdaság nem fordul még lejtmenetbe, mint ahogy azt sok befektető és elemző korábban az alacsony szintek miatt jósolta.
Szabó Dániel, 2019. március 2. szombat, 15:42
Fotó: Getty Images

Akár telefonon, tableten, vagy számítógépen olvassa ezt a cikket, olyan terméket használ, amelyben található vas, réz, cink és több más alapfém is. Sőt, ha ült autóban, vagy használt valamilyen közlekedési eszközt, netán vannak háztartási gépei, van önnél áram, vezetékes víz vagy gáz, akkor közel 1 tonna rézzel biztosan érintkezett már. Épp ilyen széleskörű használata miatt, ezek a fémek (különösen a réz) viszonylag jó jelzői a világgazdaság állapotának: ha nagy rájuk a kereslet, akkor az ipar - legyen az a feldolgozó-, építő-, netán járműipar vagy az elektrotechnika - arra számít, hogy a késztermékeit el tudja adni, ezért folytatja a termelést. Épp emiatt "doktor réznek" is szokták nevezni a nyersanyag árfolyamát: most viszont talányos, hogy megint növekedést jósol, vagy épp az ellenkezőjét.

Márpedig azután, hogy tavaly júniusban - Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborújának tényleges kezdetekor - meredeken zuhant a réz és a többi alapfém ára, a legtöbb elemző szerint pedig ez tükrözte, hogy a termelővállalatok arra készültek, csökken majd a kereslet az áruik iránt és jön a recesszió. Most viszont január óta - a decemberi tőzsdei megingás után - újra felfelé tartanak az indexek.

Maradva a réznél: idén 12 százalékos volt az áremelkedés a New York-i Mercantile Exchange Comex-indexén. A nikkel és az ón 21 százalékkal, illetve 12 százalékkal drágult a londoni Metal Exchange-en, míg a cink 10 százalékot erősödött. Ez a legmagasabb szint a tavaly nyári beszakadás óta - írja elemzésében a Wall Street Journal.

Trump végre békül

A mostani mérsékelt emelkedés több okra vezethető vissza: január vége óta Peking és Washington intenzív tárgyalásokat folytat a kereskedelmi háború lezárására. Sokan arra számítanak, hogy a kompromisszumos megoldás mérsékelt vámokat hoz majd és Kína ipara újra nagy mennyiségben vásárolja fel az alapfémeket. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve hátrálása és óvatossága a kamatemelés ütemében, továbbá a kínai kormány gazdaságösztönző intézkedései segítettek a befektetői bizalom helyreállításában. Ez pedig azt is jelenti, hogy a világgazdaság továbbra is bővülhet - pedig sokan már az ellenkezőjére készültek.

A kereskedelmi háború végét előrejelző tényező az is, hogy vasárnap Trump elnök a Twitteren jelentette be, hogy e hét péntek helyett csak később emeli 10 százalékról 25 százalékra a vámterhet mintegy 200 milliárd dollárnyi kínai árura vonatkozóan. Közben Kína pedig konkrétumokat kezdett mondani gazdaság élénkítési terveiről.

"További kínai ösztönzésre számítunk, amely az alapfémek keresletének fokozatos fellendüléséhez vezethet" - írták a Jefferies elemzőcég szakértői friss jelentésükben. Ennek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a rézpiacot és az egyéb nyersanyagpiacokat keresletivé változtassa, vagyis a hiány diktálja az árakat. Jelenleg ugyanis még vannak felhalmozott készletek a piaci bizonytalanságok miatt, vagyis még erős a kínálati oldal.

Egyszerűen nem termelnek eleget és ez nem változik meg

Viszont egyelőre nem tudni, hogy a bányászati cégek mennyire bíznak abban, hogy szükség lesz a fémekre az iparban.

Itt jön is egy nézetkülönbség a Jefferies és más elemzők között: a Wood Mackenzie a mostani áremelkedést épp a kitermelés növekedésének lassulásával magyarázza az emelkedést. A globális bányászati cégek ugyanis idén is csak 40 milliárd dollárt költenek új projektekre, ami az árupiaci tanácsadó cége szerint egyharmadát teszi ki az öt évvel ezelőtti mértéknek. A csökkenés az évtized elején bekövetkezett fémárcsökkenés után következett be, ami arra ösztönözte a befektetőket, hogy a kiadásokat visszavágják és növeljék a részvényhozamokat, valamint hogy osztalékot fizessenek, így biztosítva a tőzsdei tőkebevonást. Azonban az osztalékfizetés révén kevesebb tőkéjük volt fejlesztésre. (Erre jutottak már korábban más piackutatások is.)

A rézigény hét év után először 2017-ben haladta meg a kínálatot - épp az elmaradt kitermelési fejlesztések miatt. A tendencia várhatóan folytatódni fog 2023-ig a Jefferies becslése szerint, mert akkora javulhat érdemben a bányászat mennyisége.

"Azt gyanítjuk, hogy a globális tőzsdei készletek csökkenésének elsődleges oka az, hogy a bányászati kínálat növekedése lassú volt" - nyilatkozták a WSJ szerint a Capital Economics elemzői. Ráadásul náluk úgy látják, hogy sokan spekulálnak a fémpiacon a keresletre, ami végül az árakat hajtja csak fel.

Ennek fényében viszont csalódást okoz "doktor réz" a világgazdaság további növekedését vizionálóknak: vagyis az áremelkedés kitarthat, de nem a kereslet bővülése miatt, hanem azért, mert egyszerűen nincs elég fém a piacon.

Ez viszont egy lappangó válságot jelezhet előre, ahol se nyersanyag, se ipari kereslet nincs.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK