A magyar lakosság már a saját pénztárcáján is érezheti, hogy egyre nagyobb a drágulás a termékeken, amikhez a boltokban hozzáfér. Idén februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, több termékkategória ára is megugrott. Ráadásul nem várható, hogy olcsóbb lenni a tankolás vagy, az élelmiszervásárlás.

A hazai gazdaság szerkezete miatt ez most nem pusztán az élelmiszerárak, fogyasztási cikkek piacán érződik, hanem a termelővállalatoknál is, aminek két fontos oka van: a forint gyenge a főbb devizákkal szemben, valamint jelentősen megdrágultak az árupiaci cikkek. A magyar autósok például észlelhették, hogy folyamatosan emelkednek az üzemanyagárak, aminek fő oka, hogy az olaj ára november eleje óta 75 százalékkal emelkedett. Ennek legfontosabb kiváltója épp az, hogy a gazdasági élet kezd visszatérni a normalitásba. A nagy gazdaságok folyamatosan oltják be a lakosságukat, újból megnyílnak a gyárak, valamint beindulhat lassan a légiközlekedés is.

QP | Quality Placement

Viszont eközben minden más is drágul, ami az ipar szempontjából fontos: az autóktól kezdve a mosógépeken át a szélturbinákig mindenütt használt réz olyan szinten kereskedik, amelyet utoljára egy évtizede láttak.

Jön a megosztottság

A világot ez két pólusra bontja - ahogy arra a Bloomberg is felhívja a figyelmet elemzésében -, egyrészről vannak a nyersanyagexportőr országok, amelyekhez most áramlik a pénz. Ilyen például a két energetikai mamut: Oroszország és Szaúd-Arábia. A másik oldal viszont a Magyarországhoz hasonló importőröké, akiknek erősen betesz, hogy drágultak a beszerzési áraik. Így kényszerült arra India - a világ harmadik legnagyobb nyersolaj-felvásárlója -, hogy kérje az OPEC+ országokat, hogy növeljék a kitermelt mennyiséget, ezzel lejjebb szorítva az árakat, Törökország pedig gyártóbázisként 15 százalék feletti inflációt kapott a nyakába az egészségügyi válság mellé, ami a líra árfolyamát is kikezdte.

A helyzeten nem segít, hogy az árupiaci termékek lettek az új szuperciklus legjobb befektetései - ahogy arról korábban írtunk -, ami tovább vonzza a tőkét a nyersanyagokhoz, ez pedig még inkább fűti a drágulási ralit.

Az olyan nagyobb gazdaságok is politikai és gazdasági dilemmákkal találják szemben magukat emiatt, mint az Egyesült Királyság, melynek kormánya visszalépett a benzinadó emelésétől, hogy ne haragítsa magára az amúgy is szenvedő sofőröket.

A nyertesek csak rendezgetik a trezort

A tavalyi lezárások és az árucikkpiac visszaesése nehéz helyzetbe hozta Ausztráliát, amely csaknem három évtized után tapasztalta első recesszióját. A világ gyárleállásai miatt a vasérc értékesítése, az ország egyik fő exportcikkére megszűnt a kereslet, majd decemberben rekordot döntött, míg a búza értékesítése azonos szint felé halad, és a szarvasmarha-gazdálkodók küzdenek a marhahús iránti kereslet fenntartásával. Az ausztrál dollár november vége óta jobban teljesített, mint bármely más fő valuta, 5 százalékkal erősödve az amerikai dollárral szemben.

Ausztrália számára ez azért is jó hír exportőrként, mert legfontosabb kereskedelmi partnerével, Kínával jelentősen megromlott a viszonya. Az egész alapja, hogy Canberra rendes vizsgálatot követelt, hogy mi volt a kínai állam szerepe a koronavírus-járvány világméretűvé válásában, amit Peking nehezményezett, így aztán kölcsönös szankcionálások indultak. Ausztráliának így új vevőket kellett találnia a vasérctől kezdve a feldolgozott rézen át a borig mindenre. A kereskedelmi harc tavaly csak Ausztráliának körülbelül 3 milliárd dollárjába került, ez egy kis összeg egy nemzet számára, mivel a vasércet Kína elkezdte tovább vásárolni, így 120 milliárd dollár körül maradt a két ország forgalma.

De jól járt eddig a világ legnagyobb réztermelőjeként Chile is: a peso az egyetlen jelentősebb latin-amerikai pénznem, amely az elmúlt három hónapban felértékelődött a dollárral szemben, és Chile tőzsdéje a világ legélénkebbjei közé tartozott. A legfontosabb felvásárló itt is Kína.

Vesztes Kína is

Lehet, hogy az olajtól és a cinktől kezdve az élelmiszerekig minden termék egyik legnagyobb termelője, de Kína az áruk legfontosabb vevője is, és szinte egyedül volt felelős az utolsó, nagyjából egy évtizeddel ezelőtt véget ért "szuperciklusért". A világ második legnagyobb gazdaságának gyors kilábalása az egyik fő oka annak most is, hogy az energiahordozók, a fémek és a mezőgazdasági termékek árai emelkednek. A felfelé tartó trend viszont nem maradhat sokáig, ha Kína változtat: Hszi Csinping elnök és a Kommunista Párt az élelmezésbiztonság - főként a sertéshús árának emelkedése miatt - olyan ötéves tervet hirdetett, amely a növénytermesztés és állattenyésztés fellendítését célozza, hogy kevésbé szoruljanak az importra. Ugyanis egyre költségesebb Kína számára a termelés fenntartása.

A világ legnagyobb búzavásárlójaként és nettó olajimportőrként Egyiptom súlyos károkat szenved, valahányszor megemelkednek az alapanyagok árai. Ez politikailag is érzékeny, mert emberek milliói függnek a támogatott kenyértől. Az egy évtizeddel ezelőtti arab tavaszi felkeléseket részben az élelmiszerköltségek növekedése váltotta ki, és elsodorta Hoszni Mubarakot a hatalomtól.

Idáig elér a pofon

Magyarország is hasonló helyzetben van: Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy 2019-es jelentése szerint Magyarország rendkívül mélyen integrálódott a globális értékláncokba. A hazai export nagyjából 55 százaléka, az import mintegy 60 százaléka nemzetközi termelési láncokon keresztül folyik. Ráadásul az elmúlt évek erős visszaiparosítása miatt az importköltség, a termelékenység fenntartása lesz most egy drágább az árupiaci szuperciklus miatt. Sem az autóipar, sem a feldolgozóipar más szereplői nem boldogulnak a fémek behozatala nélkül.

A nyersanyagok ár változása ráadásul nem is közvetlenül jelentkezik: a járműipar jelentős mennyiségben már feldolgozott termékeket (például integrált áramköröket, motoralkatrészeket stb.) importál, amelyek ára, szállítási költsége is nő. Ez egészül ki azzal, hogy a forint gyenge a dollárhoz képest, amelyben a legtöbb árupiaci cikk árát denominálják. Vagyis a mostani drágulási hullám növeli a gyártási költségeket, ez pedig lassíthatja a kapacitásbővítéseket, vagy gyárleállásokhoz vezethet.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!